„Én akkor sem mondtam és most sem mondok mást, mint azt, hogy én minde- nek közt, bármennyire  tisztelem a magasabb  tudományokat, bármeny- nyire meg legyek gyõ- zõdve arról, hogy ma- gasabb népmûvelõdés lehetetlen oly országban, hol tudomány nem létezik, most is azt mondom, fõ és elsõ teendõ a népnevelés;  mert teljes meggyõzõ- désem, hogy a magasabb  tudomány kifejlõdése csak ott lehetséges, hol ezen magasabb tudomány egy  mûvelt népnek egészséges talaján nyugszik.”

„Haladni csak úgy lehet, ha  míg egyik lábunkkal elõre lépünk, a másikat helyén hagyjuk. Ez elsõ törvénye  minden haladásnak, mely  szintúgy áll, ha nagy álla- mok s egész népek, mint ha csak egyes emberek hala- dását tekintjük.”

Eötvös József

	Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete
	XIX. század  (vázlat)
	Tartalom
	Elõszó
	Elõzetes áttekintés
	Helyünk Európában
4.1.	Nyelvújítás. Hídépítés
	4.1.1. Szellemi és gazdasági útkeresés
	4.1.2. Részletek Kazinczy és Széchenyi mûveibõl
	4.1.3. Se nem teljes, se nem tökéletes
	4.1.4. … anyanyelvünk ereje megbírja a Filosofiát…
4.2.	Eukleidész a pszeudoszférán (második, bõvített kiadás)
	4.2.1. Az Appendix: alap és kiindulás
	4.2.2. Levelek. Részletek az Üdvtanból
	4.2.3. Írók és költõk Bolyairól
4.3.	Forgonyok és villamindítók
	4.3.1. Tanulok, mulatok és gyönyörködöm…
	4.3.2. Az egysarki villamindító és a dinamoelektromos elv
	4.3.3. Gyakorlati megvalósítás
4.4.	„A XIX. század uralkodó eszméi”
	4.4.1. Iskolák, egyetemek, mûvelõdési intézmények
	4.4.2. Részletek Eötvös József mûveibõl
	4.4.3. Csak egy utcanév, vagy még az se
4.5.	Az Eötvös-inga és az atommag szerkezete
	4.5.1. Jól mondja Bessel…
	4.5.2. Dicke és a „Hungarian Baron”
	4.5.3. Emlékezések Eötvös Lorándra
4.6.	Bláthy és a többiek
	4.6.1. A Faraday-törvénytõl a mágneses Ohm-törvényig
	4.6.2. Fizikusok. Mûszakiak
4.7.	Millennium 1896
	4.7.1. Valós a nagyság, valós a nyomor
	4.7.2. Anyanyelvünk ereje valóban megbírja a filozófiát
	4.7.3. Fizika és fizikaoktatás a millenniumi kiállításon
	Irodalom

---