Elõzetes áttekintés

Portested is széthulland így, igaz,
De száz alakban újólag felélsz.
És nem kell újra semmit kezdened:
Ha vétkeztél, fiadban bûnhödöl,
Köszvényedet õbenne folytatod,
Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.
Madách Imre:
Az ember tragédiája
3. szín
A fizika kultúrtörténetének eddig alkalmazott tárgyalási módszerét természetesen nem vihetjük át egy az egyben, sõt még megközelíthetõleg sem a magyar fizika kultúrtörténetébe. Ugyanis a fizika, mint önálló tudomány, különválik az egyes nemzetek történetétõl és önálló életet él. Kapcsolatban áll természetesen a rokon tudományágakkal, mint a filozófia, a matematika, és beleszól az egész háttér, a környezet és annak infrastruktúrája, de a fejlõdésnek van egy meghatározott, önálló törvényszerûsége is, amelyet a fizikai törvények, illetve felfedezésük határoz meg. Ha egy ország bizonyos idõre kiesik a fejlõdés elõkészítésébõl, tehát nem mûködik közre annak létrejöttében különbözõ saját bajai miatt, ezt egy másik ország megteszi. Találkoztunk ilyen esetekkel. Németország például a harmincéves háború miatt kiesett a fõvonalból, de ott volt Franciaország, Anglia, Itália. Azonban, ha egyetlenegy ország, különösen ha olyan, a kultúrkör szélén álló peremország fizikájának fejlõdésérõl van szó, mint Magyarország – ezt a peremállapotot kissé eufemisztikusan külön is hangsúlyozzuk: mi vagyunk a Nyugat védõbástyája –, ott egészen természetesen a paradigmaváltásokat nem a fizikai törvényszerûségek határozzák meg, hanem az államalakulat eseményei. A fizika hosszú ideig nem élhet önálló életet, talán csak csíráiban vagy abban sem, a többi, a mûveltségi fokot definiáló jelenséggel teljesen együtt élve fejlõdik. Így tehát, amikor a fizika kultúrtörténetérõl beszélünk hazai viszonylatban, akkor – legalábbis kezdetben – kizárólag általános mûvelõdéstörténetrõl lehet szó. Tehát ide tartozik az iskolai oktatás története, az írásbeliség, a könyvnyomtatás története, a jogalkotás, az államszervezetek, a bíráskodás, a vallásos intézmények, a szerzetesrendek története, a már megszokott filozófiai, matematikai kapcsolatokon kívül. Mindezek alapján a következõ kronológiai beosztás kínálkozik, röviden megemlítve az egyes korszakok jellemzõit is (I. táblázat).
 

Szent István megkoronázása
1001 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

1500 — — —> 1517 Luther kifüggeszti a téziseit
1. rész 
Szerzetesek,
kódexek, 
nagy királyok



1526 Mohács
oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
1543 Copernicus: De Revolutionibus
oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

2. rész
Német maszlag, török 
áfium, de Erdély él
 
 

1687 Newton: Principia — — —> 1686 Buda visszafoglalása
oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

1718 A törökök kiûzése
1700 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

3. rész
A felvilágosodás eszméi 
lassan begyûrûznek
 
 
 
 

oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
— — —> 1823 Bolyai J.: Appendix


 

— — —> 1867 Kiegyezés

                                                                          4. rész
                                                                          XIX. század
 

Planck kvantumelmélete
1900 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
 

oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
1919 Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása
 
 
 

I. táblázat
Egy olyan viharos történelmû országban, mint Magyarország, a paradigmaváltás nem a fizikai alaptörvények felfedezésének, hanem a nagy történelmi átalakulásoknak az üteméhez igazodik.
A korszakhatárt különbözô eseményekhez lehet kötni: 1699 (karlócai béke, a török uralom vége); 1711 (szatmári béke, a Rákóczi-szabadságharc befejezése); 1718 (az utolsó török katona is elhagyja Magyarországot); 1723 (Pragmatica sanctio).
 

5. rész
Verseny és együttmûkôdés az egész világgal


1. rész
Szerzetesek, kódexek,
nagy királyok
Elõször is az államalapítástól, az ezredik évtõl a mohácsi vészig, az 1526-ig terjedõ idõ szerepelhet mint elsõ korszak. Ez tulajdonképpen az önálló magyar államiság korszaka. Azt is mondhatnánk, hogy egy közepes nagyságú állam szilárdult meg Európában – annyiban közepes, hogy „induló” szakaszában két nagyhatalom ütközõzónájában volt, a Bizánci Birodalom és a Német-római Birodalom között –, amely azonban idõközönként, a korszak vége felé – Nagy Lajos, Mátyás korában hódító, vazallus tartományokkal körülvett – nagyhatalommá vált.

Ebben a korszakban települtek Magyarországra a különbözõ szerzetesrendek. Az õsi Benedek-rend, az abból kiváló ciszterciek, premontreiek, majd a dominikánusok és ferencesek. A rendek nemcsak az írástudást hozták magukkal, vagy általában a tudást (mesterségeket, gyógyítást), hanem élõ kulturális, diplomáciai kapcsolatot is jelentettek a Nyugat, elsõsorban Franciaország és Itália felé. A korszak végére az iskolarendszer annyira fejlõdött, hogy már megjelenhettek az elsõ magyar egyetemek. Igaz, ezek nagyon rövid életûek voltak, és az is megkérdõjelezhetõ, hogy kielégítették-e az univerzitás-lét kritériumait. Erre az idõre már megjelent az elsõ magyar nyomda is. A Mátyás udvarában zajló pezsgõ szellemi élet arra utal, hogy lassan részt vehetünk mi is a tudomány továbbfejlesztésében, mert hiszen az ehhez szükséges infrastruktúra, tehát az iskolarendszer, a könyvtárak, a nyomdák és a gazdasági jólét rendelkezésre áll.

1.a–b ábra
a) Pray György a XVIII. században bukkant erre a XIII. század elejérôl származó, elsô összefüggô magyar nyelvû szövegre, a Halotti beszédre (Sermo super sepulchrum).
Tömörsége, kifejezôereje, darabosságában is érezhetô csiszoltsága arra enged következtetni, hogy akkorra már az élô magyar beszédben is kialakult az állandósuló fogalmazás gyakorlata (Keresztury).
b) A Budai Krónika, az elsô magyar nyomtatott könyv 1473-ban készült Hess András mûhelyében, Budán. Bár ez a nyomda rövid idô alatt megszûnt, feltûnése Magyarországon – megelõzve Lengyelországot, sôt Angliát is – jelezte, hogy hazánk szoros kapcsolatban volt Európa szellemi áramlataival.


2. rész
Német maszlag, török
áfium, de Erdély él
A következõ periódus 1526-tól 1718-ig terjed; ez a mohácsi vész, vagyis a török hódoltság kezdete és a törökök kiûzése közötti idõszak.

Ezen korszakban, a három részre szakadt országban mindent újra kellett kezdeni és átalakítani az új helyzetnek megfelelõen. Bármilyen különös, de a felemelkedés lehetõsége most is adva volt; részben a reformáció, majd az ellenreformáció által megindított és a gyorsan hozzánk is begyûrûzõ szellemi pezsgés miatt; a felekezetek versengése mind az iskolák, mind a nyomdák számának növekedéséhez vezetett. A kapcsolat külfölddel is élénk volt, különösen a Felvidéken, de a török Oszmán Birodalom védõszárnyai alatt Erdély is meg tudta õrizni kulturális autonómiáját és úgy ott is élénk szellemi élet bontakozhatott ki. Az itt élõ tanárok, nyomdászok legtöbbje külföldön tanult, hazatérve a magyar kultúrát, tudományt gazdagítva.
 

2.a–b ábra
a) Pázmány Péter, az egyetemalapító kardinális katolikus hitvédelmi irata a magyar irodalom elsô nagyszabású mûve. Páratlan gazdagságú, bõ áradású nyelve a logika, de a szatíra, gúny és humor eszközeit is felhasználja olvasói meggyôzésére.
b) Apáczai Hollandiából hozza mesterségét, tudását (még feleségét is) a három részre szakadt ország másik végébe. Descartes Cogitójával indítja mûvét, ismét csak igazolva kötôdésünket Európához.
Akkoriban még egy nyomon haladtunk az európai szellemmel. Apácai egy új világnézet hirdetôi közé tartozik, de neki meg kellett halnia, mielôtt tanítványokat nevelhetett volna, mielôtt honfiai szellemét tartósan az új irányba terelhette volna... Apácai után nem jött senki, aki hasonló erôvel s rokon lelkesedéssel a szabad gondolkozásra irányozta volna a nemzet figyelmét. Ezentúl a filozófia Magyarországon az iskolák száraz vitaügye, mellyel nem törôdik senki, akinek nem kenyere. A filozófiai gondolkodás nem talált utat a nemzet szívéhez, az európai szellem óriási munkája nélkülünk jött létre, anélkül, hogy hozzájárultunk, anélkül, hogy jóformán tudtunk volna róla. (Alexander Bernát)

Külön kihívást jelent a hódoltsági terület mûveltségi viszonyainak vizsgálata: ez az országrész a Balkán felé, a török birodalom felé volt nyitott, onnan kaphatott és fogadhatott be – anyagi és szellemi nyomora ellenére – impulzusokat.

3. rész
A felvilágosodás eszméi
lassan begyûrûznek
Célszerûnek látszik, ha a következõ korszakhatárt már nem az államszerkezet, hanem a tudomány paradigmaváltásához kötjük. Így akár egy pontos idõpontot is megadhatunk: 1823. Ekkor teremtett Bolyai János a semmibõl egy új világot, vagyis lerakta a nemeuklideszi geometria alapjait.

Az 1718–1823 közötti idõszakban már a felvilágosodás eszméi hatottak, az oktatási rendszert is ebben a szellemben kísérelték meg létrehozni. Ez az idõszak a Mária Terézia által életbe léptetett Ratio Educationis korszaka és így a Habsburg Birodalmon belül nemzetközi tudósok is színre léphettek, akik itt-ott már beleszólhattak az egyetemes kultúra fejlõdésébe.


3. ábra
A kor egyik típusát, a polihisztort testesíti meg Bél Mátyás (1684–1749), aki egyforma szakértelemmel és lelkiismeretességgel látja el a gimnázium rektori teendôit Bergenben, Besztercebányán, Pozsonyban akár magyar, német, szlovák vagy latin nyelven. Ugyanolyan autentikusan dolgozza át és adja ki a szlovákok által is használt králici Bibliát, vagy írja meg a nagy magyar irodalomtörténet bevezetôjének szánt rovásírásról szóló értekezését; foglalkozott a vármegyék néprajzi, gazdasági viszonyaival (5 kötet!) de a finnugor rokonsággal is. Fakultatív tárgyként még a francia nyelvet is bevette a tantervbe

4. rész
XIX. század
A XIX. századot azért is indokolt külön korszakként tárgyalni, mert Bolyai János a nemeuklideszi geometria megalkotásával, az általános relativitás elméletén keresztül közvetlenül kapcsolódik való világunk struktúrájának kérdésköréhez, más szóval a fizika alapjaihoz.

De ebbe a korszakba tartoznak olyan tudósok is, mint Jedlik Ányos. Neki ugyan nem jutott osztályrészül világhír, de ezt önmagának köszönheti, mert korszakalkotó felfedezéseit nem publikálta, szemben a kor másik nagy fizikusával, Eötvös Loránddal, akinek eredményei belefolytak a fizika fejlõdésének mellék- vagy fõvonalába, ma is élnek és hivatkozási alapul szolgálnak, elsõsorban a gravitációs mérésen keresztül, de szélesebb körben is.

Az alkalmazott fizikának, az erõsáramú elektrotechnikának nemzetközi eredményeihez olyan kiváló tudósok járultak hozzá, mint Bláthy Ottó Titusz és munkatársai.

Ez a korszak feldolgozta már – irodalmilag is – a „XIX. század uralkodó eszméit”, hogy Eötvös Loránd apjának, Eötvös József könyvének címébõl idézzünk; és ha nem is alkottak önálló, nagy hatású rendszert, de gondolataik olyan alkotásokban csapódtak le, mint például a magyar oktatási törvény, a nemzetiségi törvény, a zsidók egyenjogúságát biztosító törvény.
 
 
 

4.a–b ábra
a) Bláthy a villamos jelenségek elméletét ismerve alkotta meg készülékeit. Ez az 1885-ös transzformátor nem volt még formatervezett, de így is világsikert aratott.
b) Jászai Mari mint Éva Az ember tragédiájában, "a legnagyobb magyar tragika".


5. rész
Verseny és együttmûködés
az egész világgal
Az ország életében az elsõ világháborút követõ békeszerzõdések (amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését jelentették) hoztak súlyos megrázkódtatást. A nemzetközi tudomány elõrevitelében folyó versenyben azonban ez már nem jelentett hivatkozási alapot, még kevésbé mentséget. Ettõl kezdve a fizika történetének általános törvényei érvényesek a magyarországi fizika történetében is.
 
 


5.a–b ábra
a) A szegénység nem mentség: ha versenyben akarunk maradni, különleges ötletekkel kell kirukkolni. Ezt tette Bay Zoltán, a radarcsillagászat úttörôje, amikor a Holdról visszavert igen gyenge jeleket úgy tudta észlelni, hogy egy az elektronikában merôben szokatlan módszert alkalmazott a jelösszegzésre, a gázfejlesztéses (coulométeres) módszert.
b) Szalay Sándor és Csikay Gyula a nemzetközi irodalomban is egyedülálló (és nagy visszhangot keltett) felvétele a legmakacsabb kételkedôt is meggyôzi a neutrínó létezéséról: a hiányzó impulzusért ô a felelôs.

A sportban, az olimpiákon Magyarországnak ki kell harcolni – és eddig ki is tudta harcolni – a tizedik-huszadik helyet a nemzetek versenyében; a tudományban egy képzeletbeli rangsorban a huszadik-harmincadik helyért küzdhet. A harc eszközei: a GDP, annak a kutatásra-fejlesztésre fordított hányada, az összehasonlításul szolgáló eredménye pedig az (idézett) publikációk és a fejlett ipari országokban bejegyzett szabadalmak száma, nemzetközi elismerések száma, súlya (Nobel-díj).

Bár az öt-, tíz-, sõt ötvenszerzõs cikkek – igen sokszor nemzetközi team munkája – egyre gyakoribbak, de a tudományban is, akárcsak a sportban, az egyéni szorgalom, a tehetség a döntõ.

Önismeretre tanítson és reményül szolgáljon az alábbi idézet:

A hazai közhiedelemmel szemben Magyarország összesített pozícióját kifejezetten lefelé húzza a Nobel-díjasok hiánya (csak az 1950 óta magyar állampolgároknak adott Nobel-díjakat számolják), viszont a természettudományos ismeretek oktatása és az ifjúság körében való elterjedtsége az országot a szûk élmezõnybe, az elsõ 5 helyezett közé teszi.

(Török Ádám, Magyar Tudomány 2000/11).


Természet Világa,
2001. I. különszám
Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete (XIX. század)
http://www.chemonet.hu/TermVil/
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 

Vissza a tartalomjegyzékhez