Poincaré a halmazel-
méletet betegségnek, 
patológiai elfajulásnak
tartotta, amibõl az em-
beriség idõvel kigyógyul
majd. Mittag-Leffler és
Hilbert ugyanakkor az
egyik legnagyobb ma-
tematikusnak tekintette
Cantort, aki a halmaz-
elmélet paradicsomába
vezette társait. 

Mindenesetre az elfoga-
dottság és talán a nép-
szerûség fokmérõje is,
hogy idõrõl idõre akad-
nak olyan elmék, akik
megcáfolni igyekeznek
Cantor híres és sokat
idézett tételét a valós
számok halmazának
megszámlálhatatlan-
ságáról. 

Aki a halmazelmélet
paradicsomába vezetett.
Tartalom133. évf. 6. sz. 2002. június
Bencze Gyula: Valóban megoldódott a koppenhágai rejtély?
Sólymos Péter: A csigaparadoxon
Komjáth Péter: Aki a halmazelmélet paradicsomába vezetett. Georg Cantor (1845–1918)
Báldi Tamás: A Pilis-hegyi rénszarvascsordák. Második rész
Lapunk életébõl
Stanley Williams, Fen Montaigne: A Galeras kitörése. Elsõ rész
Csaba György: Szója, ha mondom…
Rózsa Lajos: A biológiai hadviselés története. Második rész
Kecskés Lajos: Egy ölnyi végtelen. Örvények és buborékok a Mandelbrot-tengerben
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK
Schiller Róbert: Költõi fizika?  (KÖZÖTT)
Kobolák Julianna: A gyógyulás valutái: a köldökvér-õssejtek?
Dági Marianna: Aranymûves-technikák az ókorban 
Vekerdi László: A magyarországi fizika kultúrtörténete
Kétyi Iván: Pestisjárvány volt-e a XIV–XVIII. századi „fekete halál”?
Isépy István: Csákvár, a virágok városa
FOLYÓIRATOK
KÖNYVSZEMLE
Címképünk: Filigránnal és granulációval díszített aranycsüngõk (Kr. e. IV. sz. elsõ fele)
Mellékletünk: A XI. Természet-Tudomány Diákpályázat cikkei (Végh Lea, Stubenvoll Zsolt, Vermes Ákos és Nagy Loránd Zsigmond írása)
A XII. Természet–Tudomány Diákpályzat pályázati felhívása


Vissza az archívumba