Idilli kép egy idillikus tájról

Beszélgetés Kalotás Zsolttal, A Duna-Dráva Nemzeti Park című kötet szerzőjével


- Örök igazság: szerencsés ember az, akinek a munkája a hobbija is. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség munkatársaként a természet védelme a feladata, de mint természetfotós is a természetet védi.

- Ma, amikor olyan sok, elsősorban az embertől eredő veszély fenyegeti Földünket, a lehető leghatásosabb módon kell rámutatnunk arra, mit veszíthetünk, ha nem vagyunk kellően bölcsek. Ehhez a leghatásosabb mód pedig nem más, mint a természetfotózás és a természetfilmezés, hiszen ezek a legalkalmasabbak arra, hogy felhívják az emberek figyelmét a hihetetlenül törékeny földi ökoszisztémáinkat fenyegető veszélyekre, a végveszélybe sodródott növény- és állatfajokra, és ezzel együtt az ember felelősségére. Hiszek a nyilvánosság erejében, abban, hogy politikai szándékokat is képes megváltoztatni, és bizonyos csoportok gazdasági érdekeit is legyőzni.

Úgy gondolom, a természetvédelem érdekeit szolgálom akkor, amikor az országos zöldhatóság szakembereként legjobb tudásom szerint bírálom el a hozzánk érkező kérelmeket, vagy természetvédelmi szakhatóság nevében mondok szakvéleményt. De a természet védelmét kívánom szolgálni akkor is, amikor a természetfotózás írott és íratlan szabályait megtartva megörökítem a védett állatfajok életének intim pillanatait, megpróbálom fényérzékeny anyagon rögzíteni egy-egy veszélyeztetett növény rejtett szépségeit vagy csodálatos tájaink igazi hangulatait. Nekem tehát megadatott, hogy két különböző, de a maga területén mindkét szinten hatékony eszközzel szolgáljam e szép hivatást, amelyet idestova harminc éve választottam - ezért kétségtelenül szerencsés embernek tarthatom magam.
 
 

Árvíz idején a vízből kiálló
növények is menedékei 
az úszni nem tudó állatooknak
A gemenci kopolyák halbősége nem csak a gémeket vonzza

- Az Alexandra Kiadó gondozásában nemrégiben mutatták be "A Duna-Dráva Nemzeti Park" című kiadványt, amelynek ön a szerzője. A tájhoz való kötődése természetfotós, szakmai és kiadói körökben egyaránt ismert; családjával közel harminc éve telepedett le a Szekszárd közelében fekvő Tolnán, munkája is sokáig ide kötötte és több album szerzője, illetve társszerzője. Nem véletlen tehát, hogy a kiadó önt bízta meg az album elkészítésével.

- Már ifjú kutató koromban kapcsolatba kerültem a Duna-ártér élővilágával, valóban ott dolgoztam és éltem, élek ma is a nemzeti park közvetlen határa mellett. Jártam hát eleget Tolna megyében az erdőket, mezőket. És természetesen nem üres kézzel, hiszen a távcső és a fényképezőgép nem maradhatott el mellőlem. Florisztikai feltárásaim is szerepet játszottak abban, hogy egy addig nem ismert értékes területrész, a bogyiszlói Orchideás-erdő a nemzeti park része lehetett. Később a Természetvédelmi Hivatalban dolgozva részese lehettem annak a nagy előkészítő munkának, amely alapján 1996-ban létrejött a nemzeti park. Ott voltam Szentborbáson a park avatásán vagy inkább megszületésén, később pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park szakmai felügyelete lett a feladatom. Koordináló szerepet kaptam a Dráva természeti monitoringjának kialakításában és működtetésében, illetve tagja lehettem annak a horvát-magyar albizottságnak, amely hét éven keresztül tárgyalt a Dráva ökológiai állapotának megőrzéséről és a Dráván tervezett újabb horvát vízlépcső veszélyeiről.

A közelmúltban - talán a tájhoz, a nemzeti parkhoz való kötődéseim és múltbeli természetvédelmi tevékenységem okán - megválasztottak a Duna-Dráva Nemzeti Park Tanácsának elnökévé, így már ha akarnám sem tudnám kitörölni életemből a nemzeti parkhoz fűződő szoros kapcsolataimat. De az Alexandra Kiadóval is igen jó a kapcsolatom, gondozásukban jelent meg - immár harmadik alkalommal album formájában - a naturArt által 15 éve alapított "Év Természetfotósa pályázat" portfóliója.
 

A nemzeti park láptaván ma már rendsze-
resen költ a fokozottan védett cigányréce
A mocsári békák nászának idején a hímek néhány napig
kobaltkékre színeződnek

- Ugyancsak az Alexandra Kiadó jelentette meg 2004-ben a "Nemzeti parkok Magyarországon" című kötetét, ami tavaly elnyerte a Könyvtárosok Országos Egyesülete és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Fitz József-díját, és ezzel együtt az "Év Könyve" kitüntető címet. Gondolom, ez a díj is hozzájárult ahhoz - esetleg egy következő elismerés reményében -, hogy a kiadó most már a nemzeti parkok bemutatását tervezze.

- Bár magam is jól sikerült munkának tartottam az albumot, a kitüntetés meglepetésként ért. Erre a díjra ugyanis nem kell, sőt nem is lehet pályázni, ez a könyves szakma demokratikus értékítéletét tükrözi. A díj átadásakor a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvszemlén a Fitz József-díj odaítélését azzal indokolták, hogy egy régóta várt, átfogó és hiánypótló munka született, amely hitelesen, közérthetően és művészi megfogalmazásban mutatja be nemzeti parkjainkat, azok legszebb, legjellemzőbb tájait, az ott élő veszélyeztetett növényeket és állatokat. A kötet kiadását nem kísérte reklámkampány, hat hónapon belül mégis elfogyott a raktári készlet, tehát a kiadó számára nemcsak szakmai, hanem üzleti siker is volt. Egészen biztos, hogy ez is motiválta az Alexandra Kiadót abban a döntésében, hogy ezek után egyenként is bemutassa nemzeti parkjainkat, csak most már kicsit bővebben, tematikusabban. Ennek a tervnek az első lépése "A Duna-Dráva Nemzeti Park" album megjelentetése, melyet, remélem, hamarosan követ a többié is.

- Tíz nemzeti parkunk közül miért éppen a Duna-Dráva Nemzeti Parkról készült kiadvány?

- Akkor szerencsés igazán a piacon megjelenni egy kiadvánnyal, ha az valamilyen évfordulóhoz is kapcsolódik, hiszen az évforduló rendezvényei reklámozzák is a kötetet. De ez fordítva is igaz, a könyv is jó reklámja lehet az évfordulónak. A Duna-Dráva Nemzeti Park áprilisban lesz tízéves, és ezzel a reprezentatív albummal tisztelgünk a jubileumon.

A rovarvilág félelmetes ragadozója,
az imádkozó sáska gyakori a nemzeti parkban

- Az impozáns kötet több mint kétszáz természetfotót mutat be a légi felvételektől az állatok életéből ellesett intim pillanatokig. Mindez azt sejteti, hogy hosszú évek fáradságos munkájával készültek a felvételek, sokszor akár igen viszontagságos körülmények között.

- Amikor 2005 márciusában a felkérést kaptam, nem tudtam azonnal dönteni, hogy elvállaljam-e a feladatot. A kiadó terve szerint ugyanis már karácsonyra az üzletekben kellett lenni a könyvnek. Ez pedig azt jelentette, hogy a teljes képanyagot és a kéziratot a nyár derekára össze kell állítani. Két hét gondolkodási időt kértem, hogy felmérjem, képes vagyok-e erre. Ez alatt számot vetettem, mi az, amit feltétlenül tartalmaznia kell az albumnak, alaposan felmértem a képarchívumomat is. Meghatároztam azt a művészi minimumot, amelyet még elfogadhatónak tartok egy nevem alatt megjelenő munkában, összeírtam, hogy milyen hiányaim vannak, majd forgatókönyvet készítettem a hiányzó képanyag elkészítésére. Ekkor úgy gondoltam, hogy a rendelkezésemre álló öt hónap, ha a hivatali kötöttségem mellett mással nem foglalkozom, és az időjárás is kedvez, elegendő lehet számomra a feltétlenül bemutatni kívánt tájak, hangulatok megörökítéséhez, a növény- és állatvilág képi világának összegyűjtéséhez. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a nemzeti park területi embereitől aktuális információk formájában megkapjam a segítséget. Mikor ez utóbbira a nemzeti park igazgató asszonyától ígéretet kaptam, igent mondtam és belevágtam a munkába.

A könyv anyagának gerince már készen állt az archívumomban. A képek az elmúlt öt év fáradságos terepmunkájának a legszebb gyümölcsei voltak. Ezt kellett kiegészítenem, és könyvformába öntenem. Utóbb számvetést készítettem, aminek alapján az derült ki, hogy az albumban megjelenő képek kicsivel több mint a fele 2005-ben készült, a többi pedig az előző évek termése. Akárcsak a "Nemzeti parkok Magyarországon" című albumban, ebben a kötetben is találnak az olvasók vendégképeket. Fotóművész barátaim, Haarberg-Bozsér Orsolya, Daróczi Csaba, Forrásy Csaba, Kármán Balázs, Novák László, Máté Bence, Réti Zoltán, Streit Béla és Szitta Tamás a Magyar Természetfotósok Szövetségéből (naturArt) most is "kisegített" néhány képpel, ami emeli a könyv értékét.

- Az album nem csak a szemnek tetszetős. A könyvesboltokban megvásárolható hasonló kiadványokkal szemben ebben sokkal több és igényesebb kísérő szöveg olvasható!

- Tudom, az ilyen albumokat mindenkor a képanyag miatt vásárolják meg az emberek. Ezért fektettem nagy hangsúlyt arra, hogy csak olyan felvételek kerüljenek a kötetbe, amelyek önmagukban, azaz akár egy természetfotó-pályázaton is megállnák a helyüket. Ezen túl, a képek legalább tizenöt, húsz százalékának olyan színvonalasnak vagy mondhatom úgy, "döbbenetesen jónak" kell lennie, hogy akár néhány percre is megállítsa a lapozásban az olvasót. Nemcsak szép és művészi fotókból álló album létrehozása volt azonban a célom, hanem az is, hogy a természetfotókat aktuális és szakmailag hiteles szövegkörnyezetben mutassam be, és mindezt úgy, hogy azt egy nem szakmabeli is megértse, tehát nem tudományos nyelvezettel, hanem népszerű, ismeretterjesztő kísérő szöveggel. Mindenkor ügyeltem azonban arra, hogy ne lépjek át bizonyos a határokat, a szöveg lényegre törő, és érdekfeszítő maradjon, ne váljék terjengőssé, és semmiképpen ne veszítsen hitelességéből. David Attenborough és John Sparks annak köszönhetik filmjeik és könyveik világsikerét, hogy közérthető nyelvezetük mellett kiválóan ötvözik a tudomány legfrissebb eredményeit a képi világgal, és így a szerkesztő író természetért aggódó hangja mindenkor hiteles marad. Ezt a mintát tekintettem én is mindenkor mértékadónak, ennek szellemében készítettem képeimet, írtam meg az album fejezeteit és fogalmaztam meg az informatívnak és üzenetnek szánt képaláírásokat. Ez a könyv ugyanis életkortól függetlenül mindenkinek szól, aki szereti és tiszteli a természetet és aggódik sorsáért.
 

A holtágak vizét helyenként szőnyegszerűen 
borítja a vízitök és a sulyom
Az ártéri erdők életében az időszakos
áradások nagyon fontosak

- Az album a Duna-Dráva vidékéről, a folyók felségterületéről - ahogyan a kiadvány alcíme is mutatja - idillikus képet fest, mintha a természet ezen a tájon érintetlen lenne. Szóval amolyan turistacsalogató!

- A természet a két folyó mentén korántsem érintetlen, hiszen a táj az ember több évszázados bölcs gazdálkodása nyomán nyerte el azt az "idillikus képet", amelyet ma meg szeretnénk őrizni. Abból a szempontból azonban valóban idillikus a kép, hogy a fotókon a Duna-Dráva Nemzeti Park "szebbik arca" köszön vissza az olvasónak. De ha figyelmesen elolvassuk a szöveget, akkor abból már kiderül, hogy korántsem idilli minden. Éppen ellenkezőleg! Nagyon sok a gond, a megoldásra váró probléma; a folyók medrének bevágódása, az árterek folyamatos szárazodása, az invazív özönnövények terjedése, az ültetvények "egészségtelen" aránya, az erdők szerkezetének természetellenessége, a tájidegen fafajok térhódítása, a helyenként túltartott vadállomány, a gazdálkodás és a természetvédelem valós és vélt ellentmondásai, és még sorolhatnám! De ha a gondokat helyeztem volna előtérbe, akkor ez egészen más könyv lett volna, és nem biztos, hogy elértem volna vele a kitűzött célt. Valóban figyelemfelkeltő, turistacsalogató albumot szerettem volna készíteni, hiszen a nemzeti parkok egyik legfontosabb feladata a bemutatás. És minél többen látják, annál többen emelhetik fel hangjukat azért, hogy mentsük meg természeti kincseinket, hogy nagyobb figyelmet kapjon és több forrást, hiszen a jelenlegi költségvetési lehetőségek nem elegendőek a szinten tartásra sem.

Egy szép és tartalmas album egészen biztosan több látogatót vonz a területre, mint egy tartalmas, de a problémákat előtérbe helyező kötet. Ezért választottam inkább a nemzeti park "idilli képét". Remélem, hogy az album, a "Nemzeti parkok Magyarországon" című kötethez hasonlóan, hamarosan angol nyelven is megjelenik.

- Lesz-e folytatás, s ha igen, melyik nemzeti parkot bemutató kötettel találkozhatunk a közeljövőben a könyvesboltokban?

Az Alexandra Kiadó - tervei szerint - hazánk valamennyi nemzeti parkját hasonló tematikus kötetben mutatja be. Ebben az elképzelésben ugyanakkor nincs benne az, hogy a nemzeti parkjainkat bemutató albumokat egyetlen szerző készítené. Magam is erősen tiltakoznék az ilyen ötlet ellen, mert nemzeti parkjaink olyan gazdag természeti örökséget őriznek, hogy egy emberöltő is kevés volna ahhoz, hogy valamennyit egyetlen személy tematikus művészi albumba rendezze. Az viszont reális elgondolás, hogy néhány szakmailag felkészült ember egymás között megosztva a feladatot, elvégezze az emberfeletti munkát. Hála istennek, sok tehetséges természetfotósunk van, olyanok is, akik nemcsak képi világot tudnak teremteni, hanem alkalmasak arra is, hogy mindezt szakmailag hiteles szöveggel egységbe rendezzék. 2006 karácsonyára a Fertő-Hanság Nemzeti Park album megjelentetését tervezi a kiadó. A kötet szerzője Nagy Csaba lesz, aki elismert természetvédelmi szakember és kiváló természetfotós. Magam a Balaton-felvidéki Nemzeti Park album elkészítéséről álmodom, de ennek a kötetnek a megjelenését csak 2007-re, a nemzeti park alapításának jubileumára veheti tervbe az Akkandra Kiadó. 


Az interjút készítette: Kapitány Katalin



Természet Világa, 137. évfolyam, 2. szám, 2006. február
https://termvil.hu/archiv/
https://chemonet.hu/TermVil/ 


Vissza a tartalomjegyzékhez