Címlap
Tartalom2000. III. különszám
Simonyi Károly: Köszöntöm…
Horváth Dezsõ: A standard modell: mi az, és mire jó?
Lendvai Endre: A részecskefizika kialakulása. A standard modell elõtt 
Cynolter Gábor: A standard modellen túl
Fodor Zoltán: Az anyag eredete a világegyetemben 
Patkós András: Az éter titkaitól a szupergyors adatfeldolgozásig
Szillási Zoltán: Higgs-bozonok keresése
Pásztor Gabriella: Hol van a szuperszimmetria? Szuperszimmetrikus részecskék kísérleti keresése 
Csáki Csaba: Extra dimenziók: kicsi, nagy vagy végtelen nagy?
Ligeti Zoltán: CP-szimmetria-sértés. Hibás a „tükör”
Trócsányi Zoltán: A proton szerkezete
Hegyi Sándor: Kvarkok, skálaelvek, ingadozások
Lévai Péter: Az anyag új halmazállapotai 
Siklér Ferenc: Kísérletek a kvark–gluon-plazma elõállítására
Biró Tamás Sándor: Kaotikus dinamika a mikrovilágban
Csörgõ Tamás: Részecskemikroszkópok és pionlézerek
Papp Gábor: A királis szimmetria esete a véletlen számokkal 
Hidas Pál: Gluonlabdák és egzotikus mezonok 
Glück Ferenc: Atommagok és elemi részecskék b-bomlása
Manno István: „Csendes fizika”
Domokos Gábor, Kövesi-Domokos Zsuzsa: Részecskebombák a világûrbõl
Bencze György: A CERN részecskegyorsítói
Dénes Ervin, Rubin György: Szuperdetektorok szuperenergiákon. Az ALICE-detektor 98
Erõ János:  Terabájtnyi információ az LHC-detektorokból
Vesztergombi György: Nagyenergiás gyorsítók az LHC után
Horváth Ákos: A nagyenergiás részecskegyorsítók nem okoznak katasztrófát!
Zimányi József: Magyarország csatlakozása a CERN-hez 
Az elmúlt 20 év Természet Világa cikkei (Hegyi Sándor összeállítása)
Címképünk: A CERN LHC gyorsító CMS detektorában keletkezõ Higgs-részecske bomlása (számítógépes szimuláció)



Vissza a különszámokhoz
Vissza a címlapra