[an error occurred while processing this directive]
Az Alapszabályt a Tényeket Tisztelők Társaságának 1997 április 4-én tartott közgyűlése fogadta el.
Elnézést, de ez az oldal jelenleg csak Internet Explorer-rel élvezhető igazán. Netscape használata esetén a szöveg-formátumok nem tökéletesek. (HG)
 

A TÉNYEKET TISZTELŐK TÁRSASÁGÁNAK

ALAPSZABÁLYA

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.      A társadalmi szervezet neve: Tényeket Tisztelők Társasága (a továbbiakban Társaság). A társaság neve nemzetközi kapcsolatokban Hungarian Skeptics.

2.      A Társaság székhelye: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.

3.      A Társaság az álampolgárok egyesülési jogának gyakorlására létrehozott, olyan önálló jogi személyként működő közösség, amely a jogszabályban előírt, nyilvántartott tagsággal, valamint önkormányzattal rendelkezik, és a jelen alapszabályban meghatározott célok elérésére szervezi tevékenységét.

4.      A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet, valamint fegyveres működést nem végez.

5.      A Társaság demokratikus rend szerint megválasztott ügyintéző-, képviseleti- és ellenőrző szervvel rendelkezik.

6.      A Társaság céljainak megvalósításához pártoktól támogatást nem kap és kizárja bármely párt támogatását. Mivel a Társaság céljaival össze nem egyeztethető, ezért nem állít és nem támogat országgyűlési képviselő jelöltet.

II. Fejezet

A Társaság célja és feladatai

1.      A Társaság fő célja a racionális és kritikus gondolkodás szellemének és igényének széleskörű terjesztése;

2.      E cél érdekében a Társaság:

-         figyelemmel kíséri a működési körével kapcsolatos jelenségeket;

-         fórumot biztosít az e témakörbe tartozó kérdések megvitatásának. Rendezvényeket és konferenciákat szervez és ezzel kapcsolatosan publikációs tevékenységet is folytat;

-         tájékozódik olyan hazai civil szervezetek, tudományos társaságok, ismeretterjesztő klubok, oktatási központok és helyi csoportok eredményeiről, melyek tevékenysége a Társaság céljai szempontjából fontos lehet;

-         figyelemmel kíséri a külföldi és nemzetközi szkeptikus társaságok, szervezetek, elsősorban az Európai Szkeptikus Társaságok Tanácsa és az amerikai „Committee for the Scientific Investigation of Claims of the Paranormal” elnevezésű társaság munkáját.

-         A Társaság a megszerzett tapasztalatokat felhasználja a tudományos ismeretterjesztő, kulturális célja megvalósításához.

III. Fejezet

A Társaság tagjai, jogaik, kötelességeik

1.      A Társaságnak természetes személy rendes tagja, továbbá természetes vagy jogi személy pártoló tagja (továbbiakban tagja) lehet, aki a

-         tevékenységében részt kíván venni;

-         céljait támogatni kívánja;

-         alapszabályát elfogadja.

2.      A Társaságnak – céljait és feladatait tekintve – csak nagykorú, cselekvőképes, magyar állampolgár, illetve a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgár lehet a tagja.

3.      A Társaság tagja:

-         jogosult közreműködni a Társaság feladatainak meghatározásában és végrehajtásában;

-         részt vehet a Társaság rendezényein;

-         választhat és választható a Társaság szerveibe;

-         a tagok 2/3-ad részének egyetértésével rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti;

-         köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének.

4.      A tagfelvételről a társaság elnöksége dönt az írásban benyújtott felvételi kérelem alapján.

5.      A tagság megszűnik:

-         kilépéssel (melynek elhatározását írásban kell bejelenteni az elnökségnek);

-         nyilvántartásból való törléssel (a tagfdíjfizetés egy évi elmaradása esetén);

-         kizárással (ha a tag megsérti az alapszabály előírásait vagy az erkölcsi magatartása erre okot ad);

-         elhalálozás esetén.

6.      A tagságnak kizárással vagy törléssel történő megszűnéséről a Társaság elnöksége dönt, melyről a tagot írásban értesíti. E határozat ellen fellebezni a közgyűlésnek lehet.

IV. Fejezet

A Társaság önkormányzati szervei

A./ A közgyűlés

1.      A Társaság legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

2.      A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-         az alapszabály megállapítása és módosítása;

-         az elnökség és a számvizsgáló bizottság megválasztása;

-         a Társaság céljainak, feladatainak, évi költségvetésének meghatározása;

-         az elnökség és a számvizsgáló bizottság évi beszámolójának elfogadása;

-         a Társaság más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, vagyonáról való rendelkezés;

-         a fizetendő tagdíj mértékének meghatározása.

3.      A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) összehívni.

4.      A közgyűlést soron kívül össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a tagok 2/3-ad része – az ok és cél megjelölésével – kívánja.

5.      A közgyűlés időpontjáról, helyéről, napirendjéről legalább 10 nappal megelőzően a tagokat írásban értesíteni kell.

6.      A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok több mint a fele jelen van (50% + 1 fő).

7.      Határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlést – az eredeti napirenddel – az elnapolást követően egy órán belül újra össze lehet hívni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8.      A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.

9.      A közgyűlésen minden tagot egy-egy szavazat illet meg.

10.  Akadályoztatása esetén a tag írásban meghatalmazottjával képviseltetheti magát a Társaság közgyűlésének munkájában, az elnökség megválasztásában, a döntések meghozatalában.

11.  A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a napirendet, a határozatokat, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

12.  A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlésen erre megválasztott két hitelesítő írja alá.

B./ Az elnökség

1.      A Társaság ügyintéző, egyben képviselő szerve az elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és nyolc tagból álló elnökség.

2.      Az elnökséget a tagok közül 3 év időtartamra, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja a közgyűlés. Amennyiben a 3 éves választási ciklus alatt az elnökség 11 fő alá csökken, az újonnan megválasztott személy megbízatása a választási ciklus végéig tart.

3.      A Társaság elnökségének tagja csak magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg itt-tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar álampolgár lehet. Nem lehet elnökségi tag olyan személy, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett.

4.      Az elnökség:

-         saját hatáskörén belül, tagjaiból elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ;

-         gondoskodik arról, hogy a Társaság a jogszabályoknak és az alapszabály előírásainak megfelelően működjön;

-         két közgyűlés közötti időszakban intézi a közgyűlés által elfogadott feladatok végrehajtását, erről a soron következő közgyűlésnek beszámol;

-         munkáját saját hatáskörében szervezi meg;

-         ülésen dönt arról, hogy adott esetben a Társaság képviseletében ki jogosult eljárni, illetve a külföldi, nemzetközi szervezetekkel az elnökség mely tagja, milyen formában tart kapcsolatot;

-         dönt a tagfelvétel és a tag kizárás kérdésében;

-         dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős;

-         elkészíti az alapszabály tervezetét, gondoskodik annak közgyűlés elé terjesztéséről, a közgyűlés által megállapított vagy módosított alapszabálynak a bírósági jóváhagyásáról;

-         az alapszabály által meghatározott esetekben az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) hívja össze és vezeti le a Társaság közgyűlését;

-         az elnökség megbízásából az erre vonatkozó meghatalmazásnak megfelelően a titkár intézi a Társaság adminisztratív (számviteli, pénzügyi, adó-, járulékfizetési, bevallási stb.) feladatait és más gazdasági ügyeit;

5.      Az elnökség ülését szükség szerint, kötelezően a meghirdetett közgyűlések előtt tartja. Összehívása, levezetése az elnök (heyettese) feladata.

6.      Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökségből hat fő jelen van.

7.      Az elnökség ülésein határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.

8.      Az elnökségi ülésen a hozott határozatokat, a végrehajtásért felelős személyeket és a megvalósítás határidejét rögzítő jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásával kell hitelesíteni.

C./ A számvizsgáló-bizottság

1.      A közgyűlés a Társaság tagjaiból nyílt szavazással szótöbséggel, 3 évre 3 tagú számvizsgáló-bizottságot választ.

2.      A bizottság ellátja a tagok önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a Társaság egész tevékenységére kiterjedően végzi ellenőrzési tevékenységét.

3.      A számvizsgáló-bizottság saját hatáskörében választja meg elnökét, és dönt az ellenőrzéseinek formájáról, időpontjáról és módszeréről.

4.      A Társaság elnökét, az elnökség tagjait nem lehet a számvizsgáló-bizottságba választani.

5.      A számvizsgáló-bizottság:

-         a Társaság működésével, gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet megvizsgálhat;

-         az elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak és a jelen alapszabály előírásainak megfelelően járjon el;

-         összehívhatja a közgyűlést, ha az elnök, vagy az elnök helyettese nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelességének;

-         ellenőrzéseinek megállapításairól a közgyűlésnek évenként legalább egyszer beszámol.

6.      A bizottság jogosult a Társaság irataiba betekinteni, az elnökség tagjaitól felvilágosítást kérni, a felvilágosítás megadása kötelező.

7.      A Társaság elnöksége köteles érdemben megtárgyalni a számvizsgáló-bizottság javaslatait, indítványait.

8.      A bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal jogosult részt venni.

9.      A számvizsgáló-bizottság szükséghez képest ülésezik. Ülése határozatképes, ha azon két fő jelen van.

10.  A számvizsgáló-bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, visszahívása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

V. Fejezet

A társaság gazdálkodása

1.      A Társaság nem rendelkezik alapítói vagyonnal, ezért a mindenkori vagyona a tevékenysége során keletkezett vagyonból (bevételekből) áll.

2.      A társaság bevételeit képezi:

-         a tagok által fizetett tagdíjak összegei;

-         jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból származó összegek.

3.      A Társaság tagjainak alapításkori tagdíja: 5,000 Ft/hó/tag, melynek változó mértékét – az inflációra tekintettel – a mindenkori közgyűlés határozza meg.

4.      A tagok a tagdíj megfizetésén túl nem felelnek saját vagyonukkal a társaság tartozásaiért.

5.      A Társaság előre látható kiadásai:

-         működési kiadások (posta, telefon, sokszorosítás stb.);

-         bel- és külföldi személyek meghívási költségei;

-         publikációk, audiovizuális anyagok, internet közlemények költségei.

6.      A Társaság tevékenységével kapcsolatos híreket és cikkeket a Természet Világa című folyóirat közli, esetenként a „Szkeptikus Lapok” melléklete formájában illetve külön rovatban.

7.      Az évente megrendezésre kerülő szkeptikus találkozók anyagának publikálásáról az elnökség esetenként dönt a lehetőségektől függően.

8.      A Társaság tevékenységéről az interneten keresztül is tájékoztatást ad.

VI. Fejezet

A Társaság képviselete

1.      A Társaságot az elnökség elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.

2.      Az elnöknek és elnökhelyettesnek egyidejű akadályoztatása esetén az elnök írásban meghatalmazottja képviseli a Tásaságot.

3.      A Társaság pénzintézeti (bank) számlája feletti rendelkezéshez két jogosult személy együttes aláírása szükséges, akik közül az egyik az elnök, a másik a titkár, illetőleg az a személy, akit a Társaság a bankszámlaszerződés megkötése során aláírási joggal ruházott fel.

4.      A házipénztári készpénz kiadások – bevételezések esetében utalványozási joga a Társaság titkárának van.

VII. Fejezet

A Társaság megszűnése

1.      A Társaság megszűnésének esetei:

-         feloszlás;

-         más társadalmi szervezettel való egyesülés;

-         feloszlatás;

-         megszűnés megállapítása.

2.      A feloszlást, valamint a más társadalmi szervezettel való egyesülést a Társaság határozatképes közgyűlése mondhatja ki.

3.      A feloszlatás, illetve a megszűnés megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

4.      Mind a közgyűlés saját elhatározásából kimondott feloszlás, mint az ugyanúgy kimondott más társadalmi szervezettel történő egyesülés esetében, a kijelölt felszámoló által a hitelezők kielégítése után maradt vagyonról a közgyűlés rendelkezik.

5.      A bíróság a bíróság a következő esetekben oszlathatja fel a Társaságot, ha:

-         nűködése bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg;

-         mások jogainak és szabadságának sérelmével jár működése.

6.      A bíróság akkor állapíthatja meg a Társaság megszűnését, ha:

-         legalább egy éve nem működik;

-         tagjainak létszáma tartósan tíz fő alatt van.

7.      Mind a feloszlatás, mint a megszűnés megállapítása esetében a bíróság határoz a vagyon hovafordításáról.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

Azokban a kérdésekben, melyekről a jelen alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési jogról szóló hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

[an error occurred while processing this directive]