Értékek találkozása
A Természet Világa Szlovákiában


A székesfehérvári gabonakörök történetének híre, a leleplezés izgalma annak idején a határokat átlépve eljutott hozzánk is. „Ez igen!” – adogatták egymásnak a szlovákiai magyar tanárok a Természet Világa errõl tudósító számát. Egyre inkább megfogalmazódott bennünk, pedagógusokban: tenni kellene valamit azért, hogy a Természet Világa, ez a több mint 120 éves, nagy hagyományokra visszatekintõ, tartalmában rendkívül igényes természettudományos folyóirat eljusson a mi iskoláinkba is.
 
 
Jánosi Imre a homok titkairól
beszél Nagymegyeren
Akkor még szomorúan láttuk, hogy a szlovákiai tanárok és diákok közül kevesen ismerik és járatják a folyóiratot. A Természet Világa középiskolai diákpályázatainak forrásvidékeit bemutató térképen bizony nem is szerepelt szlovákiai város, pedig akkor már Romániából sok diákpályázat érkezett a laphoz. Azt természetesnek tartjuk, hogy a galántai diák vagy a pozsonyi gimnazista egyaránt részese Bartók és Kodály szellemi örökségének, és ezért iskoláinkban az irodalmi örökség mellett a zenei örökséget is ápolnunk kell. Hasonlóképpen természettudományunk múltjának felkutatására, éltetésére és ápolására, a legújabb természettudományos ismeretek továbbadására is gondot kell fordítanunk. Ez bizony nem könnyû, hiszen szlovákról magyarra fordított tankönyveinkben még Eötvös Loránd nevét is hiába keressük. Tehát önerõbõl kell építkeznünk. Ehhez nyújt segítséget az értéktiszteletet sugárzó, értékteremtõ folyóirat, a Természet Világa. Nemcsak nekünk, tanároknak, hanem a fiatalos ötletekben gazdag, kutatni képes diákjainknak is vonzó és izgalmas olvasmány. Nemes vetélkedésre, tehát önmûvelésre buzdít. Például egy-egy helytörténeti diákpályamunka témája lehet az ógyallai csillagvizsgáló története, a benne egykor Konkoly-Thege Miklós által összegyûjtött fizikai kísérleti eszközök tára. Hasonlóképpen a pozsonyi Fõreáliskola fizikai laboratóriuma a századfordulón, vagy Selye János diákévei, a most már róla elnevezett révkomáromi iskolában, ez mind-mind izgalmas kutatási terület lehet.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994-ben Deákiban tartotta III. Nyári Egyetemét, mely a mi pedagógusaink továbbképzését szolgálta. Úgy éreztük, itt a jó alkalom arra, hogy meghívjuk a Természet Világa fõszerkesztõjét és néhány szerzõjét egy-egy elõadás tartására. Így is lett, és a Természet Világa már az elsõ „fellépésekor” nagy sikert aratott Szlovákiában. Bencze Gyula szkeptikus gondolkodásmódra buzdított elõadásában, majd levetítette a James Randiról készített filmet. Ezután Radnai Gyula tartott a jelen számára is üzenetértékû fizikatörténeti elõadást, majd Staar Gyula beszélt a természettudományos és a humán mûveltség kapcsolatáról és a lap sikeres kezdeményezésérõl, a Természet–Tudomány Diákpályázatról. Tanáraink megismerhették a folyóirat szellemiségét, bátorítást kaptak a közös munkára. A fõszerkesztõ megígérte, mindent megtesz azért, hogy a Természet Világa alapítványi támogatással eljuthasson a magyar tannyelvû gimnáziumainkba és alapiskoláinkba. Ezt a hírt a Dunaszerdahelyi Tanügyi Igazgatóságról körbeküldtük az érintett iskolákba, a Természet Világa diákpályázataira vonatkozó felhívással együtt, és az õsz folyamán máris eredményeket könyvelhettünk el.

1995 februárjában már az SZMPSZ Országos Választmánya többek között ezt írhatta a Természet Világa fõszerkesztõjének küldött köszönõlevelében:

„...értesültünk arról, hogy a IV. Természet–Tudomány Diákpályázat díjnyertesei között szlovákiai magyar középiskolások is vannak, ketten a Természettudományi múltunk felkutatása kategóriában, egy diák pedig Martin Gardner matematikai különdíjas lett.

Ennek a pedagógusberkekben nagy jelentõségû eseménynek a kapcsán tisztelettel megköszönjük Önnek a fáradozását, amellyel elõsegítette azt, hogy minden szlovákiai magyar tanítási nyelvû középiskolába, valamint a galántai és a dunaszerdahelyi járás alapiskoláiba 1 éves elõfizetéssel eljutott a Természet Világa.

A Természet Világa nálunk nem csak kitûnõ cikkeivel és rovataival szolgál. Diákpályázata révén iskoláinkba kedvezõ szakmai pezsgést hoz, hiszen a pedagógus, miközben alkotó- vagy kutatómunkára ösztönzi tehetséges diákját, önmaga is gyarapodik. Erre a szlovákiai magyar iskolákban nagy szükségünk van, ugyanúgy, mint önismeretünk ébrentartására, amelyre a diákpályázat Természettudományos múltunk felkutatása kategóriája ösztönöz...
Sidó Zoltán,
az SZMPSZ elnöke”

 
Radnai Gyula látszólagos örökmozgóival hódít
  A szlovákiai diákpályamunkák sikerein felbuzdulva az SZMPSZ elnöksége támogatta azt a gondolatot, hogy szervezzünk közösen elõadássorozatot a reáltárgyakat oktató pedagógusaink és tehetséges diákjaink számára. Létrejött a sorozat terve, s a Természet Világa rövidesen jobbnál jobb elõadókkal és témákkal jelenhetett meg a somorjai, a pozsonyi, a nagymegyeri, a révkomáromi gimnáziumban, a Kassai Ipariskolában, a Dunaszerdahelyi Mezõgazdasági Szakközépiskolában. Ízelítõül az elõadók és elõadások listája: Balázs Nándor: Káosz és kvantumfizika; Beck Mihály: A szén új módosulatai, A fullerének felfedezése; Both Elõd: Magyarok a világûrben; Horváth Gábor: A látás fizikusszemmel; Jánosi Imre: A homok rejtélyes halmazállapotai; Koch Sándor: Az anyag élete, az élet anyaga; Németh Géza: Milyen a világ geográfusszemmel? Alaszka; Radnai Gyula: Karinthy és a fizika, Mágneses mérések az Eötvös-ingával, Szilárd Leó iskolái, Fizikai játékok és látszólagos örökmozgók, Hangtani játékok, 150 éve született Eötvös Loránd; Scheuring István: Hogyan védekezik az élõvilág a káosz ellen? Staar Gyula: Az emberarcú tudomány, Hogyan publikálhat egy tehetséges diák? Vekerdi László: Így él Galilei.
 
 
Balázs Nándor akadémikus Hecht Anna
és Stöszel Emma tanárnõkkel Somorján
A Természet Világa tehát értékes „rakománnyal” érkezett hozzánk, s ez nem csupán az elõadásokra vonatkozik. A fõszerkesztõ kocsijából elõkerültek a folyóirat számunkra érdekes példányai, célzottan az elõadók tanulmányaival. Elhozta a Typotex Kiadó, a Vince Kiadó iskoláinknak küldött könyveit, melyekért ezúton is köszönetet mondunk.

Végül egy kedves történet. A Természet Világa küldötteként Balázs Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja, az Egyesült Államok Stony Brook Egyetemének professzora is nálunk járt. Felejthetetlen élmény volt Somorján és Pozsonyban hallhatni õt, beszélgetni vele. A neves tudóst fiatalon sodorta messzire a sors, olyan óriásokkal dolgozhatott együtt, mind Schrödinger, Einstein, Dirac... Gyönyörû példával szolgált diákjainknak: így kell õrizni évtizedek múltával is, távol a szülõföldtõl is az anyanyelvet, mint ahogyan azt õ teszi.

A Pozsonyi Magyar Tannyelvû Gimnázium igazgatói szobájában Balázs Nándor megkérdezte: áll-e még Pozsonyban az a felsõbb leányiskola, ahová még a századelõn az édesanyja járt. Csodálkozva és meghatva néztünk rá: „Professzor úr, a legjobb helyen jár, ez az az iskola!” Késõbb megérkezett tõle Amerikából édesanyja gimnáziumi bizonyítványának fénymásolata.

A Természet Világa jóvoltából ez is a helyére került. 


HECHT ANNA

Természet Világa, 129. évf. 12. sz. 1998. december, 570. o.
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ 

Vissza a tartalomjegyzékhez