Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjak, 2001

Charles Simonyi, a Microsoft szoftverfejlesztésének vezetõje, a Magyar Tudományos Akadémia Aranyérmével kitüntetett Simonyi Károly professzor fia, az elmúlt évben, amikor édesapja nevében átvette a kitüntetést, 25 millió forintot ajánlott fel a Simonyi család nevében a magyar tudomány támogatására.

Az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Simonyi család és az Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért 2000. augusztus 10-én megkötötték azt a megállapodást, amelynek alapján létrejött a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj. Az ösztöndíjat, amelynek éves összege 2,5 millió forint, évente három, egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó, kiemelkedõ kutató kaphatja meg.

A díjakat 2001. október 25-én adta át Pálinkás József oktatási miniszter és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A 2001. évi nyertesek: É. Kiss Katalin nyelvész, Demeter Judit orvos és Lovas Rezsõ fizikus.

Demeter Judit, a budapesti Semmelweis Egyetem I. Sz. Belklinikájának docense. Az általános belgyógyászat mûvelésén belül szûkebb szakterülete a hematológia, tudományos tevékenysége is nagyrészt ehhez a specialitásához fûzõdik. Demeter Judit a tudományos tevékenység mellett a betegeket messzemenõen megértõ odaadó gyógyító orvos. A közelmúltban lezajlott pályázatának egyik bírálója azt írta, hogy „Demeter Juditot jó értelemben makacs, önálló véleménnyel rendelkezõ, szakterületén nagy tudású és jól tájékozott klinikus kutatónak ismerte meg”.

A Charles Simonyi Professzori Ösztöndíj bírálóbizottsága az eredményes kutatást a gyakorlati gyógyítással összeegyeztetõ, a jövõ szempontból is ígéretes klinikai kutatótevékenység támogatására ítélte érdemesnek a most átnyújtott magas elismerésre.

É. Kiss Katalin, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója a magyar nyelvtudósok középnemzedékének egyik legkiválóbb, nemzetközileg is a legjobban ismert és elismert tagja. Eredetileg nem nyelvésznek indult – Shakespeare szonettjeirõl írt könyvet (1975) –, de érdeklõdése azután a nyelvtudomány felé fordult, éspedig elsõsorban a magyar nyelv általános nyelvészeti szempontú tárgyalása felé: milyen tanulságokat kínál a magyar nyelv az általános nyelvészetnek? E kutatásaiban nemcsak a modern általános nyelvészet módszereit alkalmazta eredményesen, hanem sikeresen építette tovább a XIX. század és a XX. század magyar nyelvtudományának eredményeit is.

Lovas Rezsõ elméleti magfizikus, a debreceni ATOMKI igazgatója. Elsõsorban az atommagok szerkezetét, kis energiájú reakcióit, illetve a közepes energiájú magreakciók magszerkezeti vonatkozásait kutatja. Fontos eredményeket ért el az úgynevezett lefosztó (stripping), és a tisztán töltéskicserélõ reakciók elméletében. Példájával, vezetõi rátermettségével sikerült újabb lendületet adnia az intézetében folyó kutatómunkának, mely látványos javulást hozott annak tudománymetriai megítélésében. Sokat tett a debreceni egyetemek és az ATOMKI kapcsolatának mind szorosabbá tételéért. A város Hatvani István-díjjal tüntette ki.
 
 

A következõkben É. Kiss Katalinnak az ösztöndíj átadásakor elmondott beszédét közöljük.


Természet Világa, 133. évfolyam, 1. szám, 2001. január
http://www.chemonet.hu/TermVil/
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/


Vissza a tartalomjegyzékhez