Szkeptikus szilánkok

Az év végén, az új év kezdetén bevett szokás felidézni az elmúlt év érdekesebb vagy fontosabb eseményeit, valamint a beköszöntõ évre vonatkozó hírekkel jókedvre deríteni az olvasót. A kritikus gondolkodás hívei számára is bõven van mibõl válogatni, bár az esetek nagy része nem igazán sarkall féktelen optimizmusra és jókedvre. Az alábbi kis összeállítás mutatja, hogy van még dolgunk a világban.
 

Mesterséges unintelligencia

Az elmúlt év egy szenzációja volt, hogy Kansas szövetségi állam Oktatási Tanácsa (Kansas Board of Education) Linda Holloway elnökletével 6:4 arányban megszavazta, hogy az állam iskoláiban nem kötelezõ a darwini evolúciót, valamint ennek kozmológiai vonatkozásait tanítani, és a témát törölték a tantervekbõl. A vallási fundamentalisták korábban e nézeteket be akarták tiltatni, azonban azt a Legfelsõbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította.

  A tanács döntését Kansas állam kormányzója katasztrofálisnak minõsítette, mivel „a kansasi diákok az egész világon a nevetség tárgyaivá válnak”. A „kreacionisták” gyõzelme nyomán a Gallup felmérést végzett Kansasben, miszerint 45 százalék szó szerint veszi a Biblia kijelentéseit, amelyek alapján Földünk életkora 6000 év. Ugyanakkor a Kansas City Star felmérése szerint (feltehetõen a Jurassic Park hatására) 81 százalék hiszi, hogy a dinoszauruszok sok millió évvel ezelõtt éltek. Nos, akkor ki is származik a majomtól?
 

A tanulékony szellem, vagy már õk sem tökéletesek?

Az interneten kering egy ideje a következõ bájos kis történet, amelyben leírt szituáció nem teljesen ismeretlen a hazai olvasó számára. Nemrég a Nap Tv reggeli mûsorában Lakat T. Károly vendégül látott egy Vanessa nevû ifjú médiumot, aki kis háromlábú asztal segítségével megidézte a mûsorvezetõ édesapját, a kiváló egykori válogatott labdarúgót és edzõt. Apa és fia közti beszélgetés azonban nem volt teljesen sikeres, mivel az ellenõrzõ kérdésre az apa nem tudott helyes válaszokat adni. Vanessa szerint azért, mert a stúdió körülményei zavarták a szellemidézést (nyilván ezért tért át azonnal a talpraesett médium újonnan megnyílt kozmetikai szalonjának reklámozására).

  Nos, a kis történet a North Texas Skepticben a következõképpen jelent meg:

  Mrs. Pitzel hónapok óta nyaggatta férjét, hogy kísérje el Madam Frida szeánszára.

  „Milty, ez a nõ valódi cigány, és képes kapcsolatot teremteni a holtakkal a másvilágon. Mindannyian tudunk beszélni velük! A múlt héten beszéltem az anyámmal, nyugodjék szegény békében. Milty, húsz dollárért beszélhetsz a nagyapáddal, aki úgy hiányzik neked!”

  Milton Pitzel nem tudta elhárítani a kérést. Madam Frida következõ szeánszán tehát ott ült egy zöld asztal színes fényei alatt, a mellette ülõ személyek kezét fogva. Mindannyian azt mormolgatták: Hmmm, hmmm, tonka hmmm.

  Madam Frida transzba esve simogatta kristálygömbjét:

  „Szellemtestvérem, Vashtri, jelentkezz! Jelentkezz! Ki van ott veled? Kicsoda? Mr. Pitzel? Mr. Pitzel nagyapja?”

  Milty lenyelte a torkában lévõ gombócot, és remegõ hangon kérdezte: Nagypapa, te vagy? Nagypapi!

  „Ah, Miltocska” – szólalt meg egy vékony, gyenge hang.

  „Igen, igen” – kiáltott Milton. – „Én vagyok, a te Miltyd! Nagypapi, boldog vagy ott a másvilágon?”

  „Miltocska, nagy boldogságban élek itt. Nagyanyáddal egész nap nevetgélünk és énekelünk. És láthatjuk a mi Urunk fényes arcát.”

  Még egy tucat kérdést tett fel nagyapjának Milton, aki hasonló lelkesedéssel ecsetelte jó élet(halál)körülményeit, míg végül a médium határozottan közölte: „Miltocska, most már mennem kell, mert hívnak az angyalok. Még egy kérdésre tudok válaszolni. Kérdezz hát.”

  „Nagypapa – sóhajtott fel Milton –, mikor tanultál meg angolul?”
 

Szebb jövõt?

Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa (National Research Council, NRC) felmérést végzett arról, hogy az átlagos amerikai polgár mennyire járatos a tudományos ismeretek terén. Az alanyokat véletlenszerûen választották ki, és néhány egyszerû kérdést tettek fel:

  –Mennyi idõ alatt kerüli meg a Föld a Napot, egy év, egy hónap, vagy egy hét alatt? A helyes választ 47 százalék tudta, a más választ adók azonban nem tették ki a maradékot, mivel 15 százalékuk szerint egyik sem helyes, ugyanis a Nap kering a Föld körül!

  –Igaz-e, hogy a belélegzett oxigén a növényektõl származik? A helyes választ adók száma 85 százalék, de nem ismert, honnan tudhatták ezt.

  –Igaz-e, hogy a radioaktivitás minden fajtája az ember mûve? 72 százalék egyetértett ezzel az állítással (talán a zöldek is?).

  –A megkérdezettek 48 százaléka egyetértett azzal, hogy az emberek együtt éltek a dinoszauruszokkal, bár ezt egyetlen érettségizett sem fogadta el (talán mégis jó az iskola?).

  –A cigarettázás tüdõrákot okoz 91 százalék szerint, de azért 30 százalék mégis dohányzik. Hogy miért? Úgy látszik, a reklám is ér valamit!

  –A Föld magja igen forró, ezzel 78 százalék egyetértett. Ennek igazán örülni lehet, de egy másik felmérés szerint ennek oka az, hogy sokak szerint ott van a pokol is!

  –Arra a kérdésre, hogy mi a DNS, mindössze egyötöd tudott valamennyire is elfogadható választ adni, a kérdezõ legnagyobb jóindulata ellenére is.

  –Mi a molekula? Erre az elemi kérdésre mindössze 9 százalék adott helyes választ.

  Érdekes lenne a kérdések kapcsán a hazai adatokat is ismerni, azonban látatlanban egyetérthetünk Carl Sagannal, aki nemrég magyarul megjelent könyvében (Korok és démonok, Typotex Kft., 1999) aggodalmát fejezi ki:

  „Aggódom, hogy az ezredforduló közeledtével az áltudomány és a babona vonzereje megnõ, az irracionalitás szirénhangja megerõsödik. Már korábban is »gyönyörködhettünk« benne: a nélkülözések és az etnikai feszültségek idején, a nemzeti önérzet megingásakor, vagy amikor elfog a kozmikus jelentéktelenségünk fölött érzett fájdalom – ilyenkor a régmúlt túlhaladott gondolkodási sémái újra kinyújtják kezüket a kormányrúd felé.

  A gyertya lángja pislákol. Kis fényudvara megremeg. Gyülekezik a sötétség. A démonok mocorogni kezdenek.”
 

A század tíz legkiemelkedõbb szkeptikusa

Martin Gardner
Albert Einstein
Harry Houdini
Carl Sagan
James Randi
Paul Kurtz
Tekintettel arra, hogy az elmúlt száz év tele volt ufókalandokkal, világvége-próféciákkal, paranormális hókuszpókuszokkal és a legváltozatosabb sarlatánságokkal, a Scientific Inquirer amerikai szkeptikus folyóirat számos nemzetközi tudós szervezet és egyéb intézmények között végzett felmérést arról, hogy kiket tekintenek az elmúlt évszázad legkiemelkedõbb szkeptikusainak. Bárkit lehetett jelölni, foglalkozásra és tudományos fokozatokra való tekintet nélkül, egyetlen feltétel volt, hogy tevékenységét a 20. században fejtette ki. A legnagyobb számú jelölést a következõ tíz személy kapta:

James Randi, Martin Gardner, Carl Sagan, Paul Kurtz, Ray Hyman, Philip J. Klass, Isaac Asimov, Bertrand Russell, Harry Houdini (Weisz Erick), Albert Einstein.

Igazán szívet melengetõ, hogy fenti személyek között szerepel lapunk több szerzõje, valamint a világhírû bûvész és szabadulómûvész Harry Houdini személyében a magyarok is képviseltetik magukat!
 

Jóslatok

Több külföldi szervezet és személy rendszeresen nyomon követi a jóslatokat és azok bekövetkezését. Ezek között különösen érdekesek az ítélet napjára vonatkozó komor elõrejelzések. Igazán örömünkre szolgálhat, hogy az 1999. naptári évre megjósolt 19 világvége dátumból „egy sem jött be”, köztük a nagy mester, Nostradamus jóslata sem! Az internet-hozzáféréssel rendelkezõ olvasók érdekes adatokat találhatnak a következõ címeken: www.primenet.com/~heuvelc/skeptic/predictions.htm, a 2000 évre vonatkozó jóslatokból pedig a www.about.com címen lehet összeállítást találni.

  E gyûjtemény remélhetõleg megerõsítette az olvasókat abban a hitben, hogy továbbra is érdemes kritikusan gondolkodni, és ehhez az új évben is segítséget nyújt a Természet Világa!
 

BENCZE GYULA

Természet Világa, 131. évf. 2. sz. 2000. február
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ 


Vissza a tartalomjegyzékhez