Apró közlemények 

 A mesterséges illatszerekrôl. Az illatszerek elôállításának több módja van: lehet illatos növényi, vagy állati szervekbôl kivonatot készíteni; kellemes szagú anyagok összetétele útján is készítenek illatszereket, vagy olyan összetett anyagokat állítanak elô, melyeknek a természetes illatokhoz hasonló szaguk van.

A legelsô, kivonatkép kapott illatos anyagok egyike a keserû mandulaolaj volt, majd ugyanezt szintézis útján is sikerült készíteni.

Liebignek és Woehlernek 1832-ben sikerült a keserû mandulaolajból tiszta benzilaldehidat készíteni; jelenleg ugyanez anyagot benzilchlorid oxidácziójával és vízben feloldásával állítják elô. Minthogy azonban az így kapott benzilaldehiden érezni lehet a benzilchlorid kellemetlen, szúró szagát is, csak illatos szappan készítésére használhatni.

A vanillint 1874-ben Tiemann és Hermann a koniferin oxidálása útján állította elô, jelenleg pedig eugenolból készítik, mely szódával melegítve, isoeugenollá válik; ennek oxidácziós terméke a vanillin. Ma már a Vanilla aromatica illatos termését az illatszergyártásban és a czukrászatban is a szintézis útján készült vanillin pótolja, s jelenleg százszor olcsóbb, mint volt 1876-ban.

A piperonal heliotropin néven helyettesíti az igazi heliotrop-esszencziát.

Nem egy esetben azonban többe kerül a mesterséges úton való elôállítás, mint a természetes illó anyag. Igy történt a cumarinnal, a tonka-bab illatos anyagával, melyet 1868-ban W. Perkin szintézis útján állított elô, nemsokára azonban olcsóbban sikerült késziteni a floridai Liatris odoralissima nevû növénybôl, mint szintézis útján.

Sok becsült illatos anyagot mégis csak szintézis útján készítenek, így pl. a geraniolt, melyet  elôször Tiemann 1868-ban citralbôl állított elô. A geraniolból ismét egész sorát készítik az illatos anyagoknak.

Hosszas chemiai eljárással készül a citralból és acetonból a friss ibolya illatára emlékeztetô ionon.

A mosusz-illat mesterséges elôállításának is több módja van. Izobutilchlorid aluminiumchlorid jelenlétében toluollal izobutiltoluollá alakul; ennek nitrátja a mosuszillatú trinitroizobutiltoluidin.

Mint ezekbôl is kitetszik, hogy az illatszerek chemiai úton való elôállításának szép jövôt jósolhatni.


Természettudományi Közlöny, XXXIII. kötet, 1901. 
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/


Vissza