APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

A Röntgen-sugarak a fiziológiában. A Röntgen-sugarakkal számosan tesznek vizsgálatokat élôszervezeteken s egyfelôl vizsgálják hatásukat a szervezetre, másfelôl pedig kutatják, mennyiben lehetne a sugarakat fiziológiai és pathológiai folyamatok megfigyelésére értékesíteni. A már is elért sikerek rövid összefaglalása a búvárlat eddig elért eredményeinek igen tanuságos képét adja.

Két felvétel Röntgen 1895-ös dolgozatából

Axenfeld rovarokat és apró rákokat olyan dobozba helyezett, melynek fala fele részében fából, fele részében ólomból volt készítve és a dobozt rövid idôre a Röntgen-sugarak hatásának tette ki. Ez idô alatt a dobozba zárt állatok mind abba a részbe vándoroltak át, melyet a sugarak átjárhatnak. Minthogy vak állatok ezt nem teszik, következik, hogy a kísérletre használt állatok, minden valószínûség szerint, látják a Röntgen-sugarakat.

Az ernberi szemen Salvioni észlelte, hogy a szemlencse feltûnôen rosszul bocsátja át a Röntgen-sugarakat. Brandes ez okból abban a véleményben volt, hogy a szem érzéketlen e sugarak iránt, mivel a lencse nagyon elnyeli ôket. De ha így volna a dolog, akkor olyan egyéneknek, a kiknek szemében hiányzik a lencse, a Röntgen-sugarakat látniok kellene. Brandes, errôl meggyôzôdést szerzendô, erôs induktóriummal és igen nagy körtealkú csôvel, melynek fenekét jódrubidium réteggel vonta be, olyan leányon tett kísérleteket, kinek mindkét lencséjét már régebben eltávolították volt. Sötét szobában, a teljesen bevont csô elé állítva, a leány határozottan fényt érzett, mihelyt az induktórium mûködése megkezdôdött. Maga Brandes, s a kisérleten jelenlevô más személyek is észrevették, hogy a Röntgen-sugarak rendes szemben is fényérzést okoznak. Különbözô csövekkel tett próbákat ilyen irányban, de az említett csövön kívül még csak egy Siemenstôl származó csövet talált, mellyel szintén fényt érzett, ellenben minden más csô fényérzést nem okozott. Brandes szerint azok a Röntgen-sugarak, melyek fényérzest okoznak, nem a rendes úton, tehát nem a porczhártyán, szemvizen, lencsén és üvegtesten át jutnak a szembe, hanem közvetetlenül a szemteke burkain, az ínhártyán és érhártyán hatolva át érik el az ideghártyát. Ezek a kisérletek tehát arra utalnak, hogy a Röntgen-sugarak a szem ideghártyáját izgatni tudják, de a fénytörô közegeken nem hatolnak keresztül. Ennek azonban ellene szólnak más vizsgálók, nevezetesen Fuchs és Kreidl észleletei. Ezek a búvárok tudniillik a Röntgen-sugarak hatását a retinabiborra, azaz arra a festékre figyelték meg, mely a szem ideghártyáját pirosra festi, és mely a fény hatása alatt elhalaványul. Vizsgálataikból kiderült, hogy a sugarak a retinabiboron semmi szabad szemmel észrevehetô változást nem okoznak, és hogy ôket az ideghártya átbocsátja. De ha a Röntgen-sugarak a retinabibort nem halaványítják el, azaz nem bontják fel, akkor érthetô, miért nem izgatják az ideghártyát. Tudnillik csak azok a sugarak tudják izgatni az ideghártyát, melyek benne az anyagot (a retinabibort) felbontják; a bomlástermékek az ideghártya ingerei.

Ugy látszik tehát, hogy a Röntgen-sugarak a rovarok (Coleoptera, Diptera, Hymenoptera) és a pincze-rákok (Porcellio) szemét izgatják ugyan, hanem a gerinczes állatok és az ember szemére nincsenek ingerhatással.

Számosak az ember testének átvilágításával tett megfigyelések is.

Zuntz és Schumburg megfigyelte a szív nagyobbodását erôltetett munka közben. A bariumplatincyanür-ernyôre üveglemezt tettek és erre zsíros czeruzával följegyezték a szív hullámait. A gerinczoszlop, kulcscsont és felsô bordák szolgáltak rögzítô pontokul s a szív határán kívül a rekeszhártya (diaphragma) legmélyebb és legmagasabb állását is feljegyezték. Kitünt, hogy erôltetett lélekzetvételkor a szív átmérôje 3-3 cm.-rel megnagyobbodott. Mérsékelt munka közben nem találták nagyobbodónak a szivet. Érdekes, hogy a betegesen megnagyobbodott szívrôl azt találták, hogy könnyû tarnagyakorlatok alatt megkisebbedik. Vajjon nyugalomban egészséges ember szive is túlsagosan ki van-e tágulva és tornagyakorlatokkal rendes térfogatára visszahozható-e: biztosan nem volt megállapítható.

Zuntz azt is el akarta donteni, vajjon izgatják-e a Röntgen-sugarak a középponti idegrendszert. E végbôl a maga nyúltvelejét tette ki a sugarak hatásának; ha azok a nyúltvelôt izgatják, úgy ez az érlökésben valtozást idézne elô. Ilven változás azonban nem következett be és így mondható, hogy a Röntgen-sugarak a központi idegrendszert nem izgatják.

Levy a berlini élettani társulatban tett jelentést megfigyeléseirôl, ezek szerint a Röntgen-sugarakkal a fejen a bôrt, a koponya- és arczcsontokat, a homloköblöt és a Highmor-féle barlangot világosan látni. Felismerhetô külön a homlok- és orrcsont, a felsô és aIsó állcsont. A nyakon a gégecsô, szakcsont, gégefej és e részek mozgása nyelés kozben, valamint a csigolyák is felismerhetôk. Nem kevésbbé jól lehet a törzs csontjait is látni. A mellben látható a szív. Alul a rekesz domborodik felfelé, jobbról a máj, balról a gyomor alapja vehetô észre. Lélekzés közben látható, mint mozog a rekesz és a máj le- és felfelé. Mellékesen jegyzem meg, hogy mindezeket Budapesten, Dr. Kiss Károly laboratóriumában is igen jól láttuk, már két hónappal ezelôtt. Levy azonban olyan készüléket mutatott be, melynek segedelmével a belsô szervek kiterjedését a fluoreskáló ernyôn mérni is lehet. Ugyanô vitorlavászonból fekvôhelyet készített, melyre a megvizsgálandó egyént lefektette. A fekvôhely alatt csövet helyezett el, melyet minden szükséges helyzetbe lehet állítani, felül pedig, az egyén felett, van a fluoreskáló ernyô mozgathatóan alkalmazva. Ilyen átvilágítható asztalnak klinikák és kórházak igen jó hasznát vennék.

Du Bois-Reymond René Levy készülékével a fluoreskáló ernyôn a szívlökéseket figyelte meg. Könnyen ismerte fel a tüdôk és hasi zsigerek határát. Meglepô szépen látták a rekesz csúcsának alakváltozásait. Kilélekzés alatt az elernyedt rekesz egyenletesen domború, a domborulat alsó része a mellfalhoz simul. Belélekzés közben ellenben világosan látható szöglet alatt tér el a rekesz vízszintes, csaknem egyenesen sík inas része (centrum tendineum) a többitôl. Ez az izomi rész, egyenesen ki van feszítve és a mellfaltól annyira elemelôdik, hogy széles, világos felület, az úgynevezett Traube-féle ér projekcziója, a rekesz és mellfal közt látható.

Ugyancsak Levy készülékével Grunmach is tett betegeken megfigyeléseket. 56 éves artéria elmeszesedésben (sclerosis) szenvedô egyén karütôerein (art. radialis és ulnaris) az elmeszesedésnek megfelelôleg világosan észrevehetô, keskeny árnyékcsík volt látható az alkarcsontok (raius és ulna) széles árnyékképe mellett. A szív árnyéka nem volt megnagyobbodva, a rendeshez képest azonban sötétebb volt. A rekesz is lejebb állott. A szív ereinek és a nagy aortának az árnyéka is látható volt, ezekben is konstatálta az elmeszesedést. Egy másik egyénen, a ki tüdôvérzésrôl panaszkodott, a tüdôn jobb oldalt változásokat lehetett látni, a melyeket különben kimutatni nem sikerült.

A Röntgen-sugarak a betegség okának kiderítésében is igen értékesíthetôk. Igy ugyanazon szívhibában (insufficientia valvulae mitralis) szenvedô két egyén szívárnyékképe egyformán meg volt nagyobbodva, de az egyik esetben a bal szívgyomor nagyobbodott meg, s az aorta képe szélesen látható volt és így a betegség okául arteria sclerosisra lehetett gondolni, a második esetben pedig a balszív alig volt megnagyobbodva, az aorta árnyéka alig fél akkora és sokkal világosabb is volt s így a betegség okának is másnak kellett lenni, a minthogy tényleg így is volt.

A test üregeinek Röntgen-sugarakkal való átvilágításából tehát kitünt, hogy a kapott képekbôl a fiziológiai mûködést, valamint betegeken a betegség mibenlétét, okát illetôleg következtetést lehet vonni. És így e sugarak felhasználásával nemcsak az eddigi vizsgálati módokkal elért ismeretek erôsíthetôk meg, hanem felismerhetôk olyan változások is, melyeket eddigelé kideríteni nem sikerült. Hogy ilyen körülmények között a Röntgen-sugaraknak nemcsak a sebészet, hanem a klinikai diagnosztika is általában kiterjedt hasznát fogja venni, ma már minden kétségen felül áll.

KLUG NÁNDOR.


Természettudományi Közlöny, XXIX. kötet. 1897., 199-201. oldal
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/


Vissza