APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

A halak emlékezô tehetségérôl. Edinger L. német búvár újabban a halak lélektanával foglalkozik s vizsgálatai körébe vonja azt a kérdést is, vajjon van-e a halaknak emlékezô tehetségök. E czélból kérdést intéz nemcsak szaktársaihoz, hanem a természetkedvelôkhöz általában, van-e tudomásuk a halak életében nyilvánuló jelenségekrôl, melyek ôt tanulmányaiban támogathatják.

Errôl a tárgyról értekezik a "Revue Scientifique" egyik legújabb számában Giard Alfréd is. Ô határozottan a mellett foglal állást, hogy a halak értelmi foka nem csekély. Bizonyságul felemlíti a Rila Sacerdotum nevû halat, mely Birma (Hátsó-India) folyóiban, nevezetesen pedig a Irawadi-ban él. Szentnek tartják s ezért halászata szigorúan el van tiltva. A jámbor bennszülöttek rizzsel s banánával etetik e halakat, melyek már annyira kivetkôztek természetes félénkségökbôl, hogy hivogató szóra elôjönnek s kézbôl is elveszik a táplálékot; de még akkor sem menekülnek, ha valamely lelkesebb imádójok a vízbôl kiveszi s czirógatja ôket.

A halak emlékezô tehetsége mellett bizonyít az is, hogy a pisztrág-félék, melyeknek legnagyobb része ikrázás idején a tengerbôl a folyóba vándorol, pontosan minden évben ugyanazon helyeket keresik fel, a mit úgy mutattak ki, hogy egyeseket fémgyûrûvel jeleztek s mindig megjelentek.

Emlékezô tehetségök sokkal alsóbbrendû állatoknak is van, mint a halak, valószínû tehát - mondja Giard - hogy ez a tulajdonság a protoplazma egyik elemi sajátsága, mely nem csupán a felsôbbrendû gerinczesekre szorítkozik (Revue Scientifique, 1897).

F. R.


Természettudományi Közlöny, XXIX. kötet. 1897. 370-371. oldal
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/


Vissza