Tűzhányó-hírek
Harangi Szabolcs


Kedves Olvasó! Új rovatot indítunk a Természet Világa hasábjain. Negyedévenként beszámolunk az elmúlt időszakokban zajló vulkáni működésekről, azok hatásairól. Évente 50-60 vulkán tör ki a Földön és ezekre egyre nagyobb figyelem irányul. Vannak szemet gyönyörködtető kitörések, vannak hátborzongatóak és vannak félelmetesek, pusztítóak. Bemutatjuk, milyen okok vannak e kitörések mögött. Ma már több mint 600 millióan élnek olyan tűzhányó közelében, amelynek a történelmi időkben volt kitörése és a jövőben is működhet. 2010 tavasza, az izlandi Eyjafjallajökull kitörése óta a társadalom is tudja, hogy a vulkáni működésnek akár távoli hatásai is lehetnek. Rovatunkkal igyekszünk folyamatosan pontos szakmai képet adni a jelenleg is zajló vulkáni kitörésekről. Reméljük, megnyeri tetszésüket ez a rendszeres híradás. A friss híreket a Tűzhányó blogon és a Tűzhányó blog Facebook oldalán követhetik nyomon. Első alkalommal most a 2013. év legfontosabb vulkáni eseményeit tárjuk Önök elé.

Térkép a beszámolóban felsorolt vulkánok elhelyezkedésével

Kilauea, Hawaii, USA

A Pu’u O’o 1983 januárja óta, azaz három évtizede zajló kitörése 2013-ban is szakadatlanul, változó intenzitással folyt tovább. A vulkáni működés különlegessége, hogy két lávató is aktív a vulkáni területen, az egyik a Pu’u O’o, a másik pedig a Halema’uma’u kráterében alakult ki. A lávatavak szintje különösen az utóbbi esetében folyamatosan változott. A lávafolyások a tengerbe ömölve növelték a sziget területét.

Alaszka, USA

2013 májusában az alaszkai Pavlof vulkánon lávaszökőkút kitörések zajlottak a meredek oldalú vulkáni kúp csúcsi részén, amihez folyamatos gőz és gáz, valamint vulkáni hamu kiáramlása is társult. A kitöréshez kis térfogatú lávaömlés is kapcsolódott, ami keveredve a hóval kisebb piroklaszt-árakat eredményezett (a piroklaszt-árak a vulkánok lejtőin nagy sebességgel lefelé száguldó izzó vulkáni törmelékárak – a szerk.). A piroklaszt-ár fölött a felhevített hóból származó fehér gőzfelhő és a láva széteséséből származó sötétszürke hamufelhő kavargott. Az 5–6 km magasba emelkedő vulkáni hamuanyag rövid időre megakasztotta az Alaszka fölött futó légi közlekedést. 

Augusztusban a Veniaminof tűzhányó aktivizálódott. A jéggel borított széles kalderában kialakult salakkúp kürtőjéből sötét vulkáni hamu áramlott ki, miközben a tűzhányó oldalában láva ereszkedett le a hóval és jéggel kitöltött, szürke hamuval fedett kalderabelsőbe. A lefelé nyomuló forró láva felolvasztotta a jeget, aminek következtében fehér gőzfelhő emelkedett fel, miközben a megolvadó jégtest az olvadás következtében zsugorodott, behorpadt és benne karéjos törések alakultak ki.

Popocatépetl, Mexikó

A szinte folyamatosan működő „füstölgő hegy”, 2013 nyarán intenzívebb vulkáni működést mutatott. Július elején a légköri nyomáshullámokat is okozó, ismétlődő robbanásos kitörések 6-8 km magas vulkáni hamufelhőt eredményeztek, ami szürke vulkáni hamuréteggel fedte be a környező településeket és megzavarta a légi közlekedést is. 

San Miguel, El Salvador

2013. december 29-én váratlanul kitört Salvador egyik legaktívabb tűzhányója, a San Miguel. A tűzhányónak az elmúlt évszázadokban tucatnyi kitörése volt, de mind viszonylag szerény erősségű, 1-2 VEI nagyságú, azaz nem túl nagyok. Legutóbb 2002. január elején volt egy rövid ideig tartó kisebb kitörése. A mostani Vulcano-típusú kitörés kisebb riadalmat okozott a környező településeken, 3 km-es körzetben kitelepítették a lakosságot, ami mintegy 2000 embert érintett. 

Etna, Szicília, Olaszország

Az Etna 2013-ban 21 paroxizmális kitörést (rövid ideig tartó, néhány órás, legfeljebb 1-2 napig tartó kitörés, ami gyakran magasba emelkedő lávaszökőkút kitörésben csúcsosodik ki) mutatott be, egyik fantasztikusabb volt a másiknál. Ezzel 2011. január eleje óta már 46 ilyen kitörés történt és felépült egy új vulkáni kúp, az Új Délkeleti Kráter kúpja, aminek magassága már közel van a tűzhányó jelenlegi legmagasabb pontjához a 3329,6 méter tengerszint feletti magasságú Északkeleti Kráter kúpjához. 2013. kitörései emlékezetesek maradnak, mivel mindegyik más volt. Többnyire erős hanghatással jártak, a több kilométer magasba emelkedő vulkáni hamufelhő általában a vulkántól keletre húzódó területek felé sodródott el, ahol több esetben is gondot okozott a hamueső. Catania repterét sokszor le kellett zárni, de különösen az év vége felé, a kitörések nyomán még a 20-25 km távolságban lévő településeken (pl. Taormina) is feketére változtak az utak, esetenként néhány centiméter nagyságú vulkáni szemcsék hulltak. Az Etna működésének egy különleges vonása volt, hogy bő hat hónapon keresztül nem voltak kitörései, így eseménytelenül telt a nyár, ami abból a szempontból viszont előnyös volt, hogy nem voltak veszélyben a hegy oldalában nyüzsgő turisták. Október 26-án aztán látványos volt a tűzhányó ébredése. Több száz méter magasba csapott fel éjjel a lávaszökőkút, majd másnap reggelre hirtelen sötét hamufelhő robbant ki az Etna Északkeleti Kráteréből is. Egyszerre két kráter működött, az Északkeleti Kráter aktivizálódása pedig azért is izgalmas fejlemény volt, mert itt évek óta nem zúdult ki vulkáni hamuanyag! Harmadikként csatlakozott a csapathoz a Bocca Nuova is, ami időszakonként kisebb hamu-kipöfögéseket mutatott be, belsejében pedig egy beszakadásos kráter alakult ki. Az Etna december végi kitöréseit inkább a nagy hanghatással járó lávatűzijáték kitörések jellemezték, utoljára december 29-én mutatott be egy látványos show-műsort. Az Etna 2013-as működésével, látványos és változatos paroxizmális kitöréseivel egyértelműen kiérdemli az Év Tűzhányója címet!

Az Etna 2013. október 26-i látványos ébredése: egyszerre működik az Új Délkeleti Kráter (balra) és az idősebb Északkeleti Kráter (jobbra). Fotó: Boris Behncke, Osservatorio Etneo, INGV

El Hierro, Kanári-szigetek, Spanyolország

A kicsiny sziget 2013-ban két alkalommal is egy újabb vulkáni kitörés küszöbén volt. Márciusban naponta több mint száz földrengés pattant ki 14–18 kilométer mélységből, amit új magmának a földkéreg alá való nyomulása okozott. A földrengéseket a felszín emelkedése és a levegő szén-dioxid koncentrációjának emelkedése kísérte. Már mindenki azt gondolta, hogy elindul a vulkáni működés, azonban a kőzetolvadék a mélyben maradt, mutatva azt, hogy a vulkánok élete nemcsak látványos vagy pusztító kitörésekből áll, hanem ehhez gyakran hozzátartozik a tűzhányók alatti olyan magma felnyomulás is, ami nem vezet kitöréshez. Karácsony táján ismét megugrott a földrengések száma, amit viszonylag jelentős felszínemelkedés is kísért, de aztán nem történt semmi. Az adatok kétségtelenül újra magma felnyomulását jelezték, ami azonban ismét megakadt a földkéreg alatt. A vulkáni/magmás rendszer tehát tovább él, változatlanul aktív, és ez azt jelenti, hogy 2014-ben sem zárható ki hasonló esemény. Ki tudja, mikor vált át a feltöltés és tárolás kitörésbe… 

Zubair-szigetek, Vörös-tenger, Jemen

Szeptemberben egy halászcsónakból felvett videofelvétel jelezte, hogy tenger alatti kitörés zajlik a Vörös-tenger déli részén található Zubair-szigeteken. Utoljára itt 2011. december 30-án jött létre egy kicsiny vulkáni sziget, hasonló vulkáni működés eredményeképpen. Október 23-án aztán már az újabb sziget is kidugta a fejét a tengervízből, amit megerősítettek a műholdas felvételek. Ezúttal a déli, legnagyobb Zubair szigettől északnyugatra lévő kis Saba szigetecske mellett jött létre egy új szárazföld.

Paluweh (Rokatenda), Palue, Indonézia

A 2012 októbere óta aktív tűzhányón a 2013. augusztus 10-i vulkáni működés tragikus kimenetelű volt. A robbanásos kitöréshez ezúttal forró gázokból, izzó vulkáni kőzetdarabokból és vulkáni hamuból álló piroklaszt-ár is kapcsolódott, ami nagy sebességgel rohant le a vulkán oldalán és legalább 5 ember (3 felnőtt és 2 gyerek) halálát okozta a tengerparton. Bár az ismétlődő kitörések miatt egy 3 km széles veszélyzónát alakítottak ki az indonéz vulkanológusok, a helyiek sokszor nem vesznek tudomást erről. Ez a tragikus eset is a tiltott veszélyzónában történt. A tűzhányó pedig valóban a veszélyes, kiszámíthatatlan vulkánokhoz tartozik. 900 méter széles kráterében jelenleg is zajlik lávadóm-kitüremkedés. Az ilyen lávadóm sok esetben eldugaszolhatja a kürtőt, ami erőteljes robbanásos kitörést okozhat, és ehhez gyakran kapcsolódhat piroklaszt-ár is.

Sinabung, Indonézia

2013. szeptemberben három év nyugalom után ismét működésbe lépett a szumátrai Sinabung. A vulkáni kitörések váratlanul kezdődtek, majd egyre erősebbekké váltak. Kezdetben robbanásos kitörések zajlottak, 5-6 km magas vulkáni hamufelhőkkel. Ezt követően viszkózus lávadóm türemkedett ki a tűzhányó kráterében. A lávadóm meredek oldala ismétlődően megcsúszott, leomlott és ez december végén már 3-5 km távolságba is eljutó izzó lávadarabokból és forró gázokból álló piroklaszt-árak, úgynevezett izzófelhők lezúdulásával járt. Január elején már átlagosan napi száz izzófelhő rohant végig a vulkán déli oldalán.

A Sinabung 2013. november 14-i kitörése


Természet Világa, 145. évfolyam, 3. szám, 2014. március
http//www.termeszetvilaga.hu/ 
http://www.chemonet.hu/TermVil/