A Kis Akadémia
Beck Mihály

Helyünk szelleme

Folyóiratunk 142 éve Budapesten készül. Szerkesztőségünk ez idő alatt szinte mindig a főváros jól körülhatárolt kis területén, a mai VIII. kerületben működött. 

Folyóiratszámaink őrzik szerkesztőségünk címeit: Eszterházy utca 16., Gyulai Pál utca 14., Somogyi Béla utca 6., Bródy Sándor utca 16. Természettudományos múltunk számos emléke vesz itt körül minket. Közelben Társulatunk egykori székháza (a mai Bródy Sándor utcaiban dolgozunk), kőhajításnyira szerkesztőségünk tagjainak alma matere, az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A Gutenberg téren áll „közegészségügyünk első apostolának”, Fodor Józsefnek szobra (aki egy időben folyóiratunk főszerkesztője is volt), a Rókus kórház előtt az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak szobra… Közelünkben nagyjaink, egykori jeles intézményeink emléktábláinak sorát láthatjuk. Körülvesz minket a hely, a helyünk szelleme. A januárban útjára indított sorozatunk szerkesztőségünk szűkebb környezetének természettudománnyal összefonódó emlékeiről ad képet.

S. Gy.


Mintegy 120 évvel ezelőtt nagyon megélénkült a Trefort-kert környéki kávéházak és vendéglők élete. Itt alakultak a Múzeum körút és az Eszterházy utca közötti egyetemi intézetekben dolgozó fiatal gyakornokok, tanársegédek, adjunktusok asztaltársaságai, ahol nem pusztán vidám poharazgatások és beszélgetések folytak, hanem tudományos kérdéseket taglaltak. A kávéházak közül ma már talán csak a Múzeum kávéház működik. 1896 januárjában megalakult az Egyetemi Asztaltársaság. Korelnöke az akkor 33 éves Winkler Lajos volt. Rendszeresen tartottak megbeszéléseket, szabályokat hoztak, melyeket nagyon szigorúan betartottak. Rendezett szervezeti forma az 1901. június 10-i előadást követő megbeszélésen alakult ki. Több név merült föl a társaság elnevezésére, végül is a Kis Akadémiát választották. (Hivatalosan azonban nem jelentették be az illetékeseknek a társaság megalakulását és alapszabályát.) Rendszeresen vezettek feljegyzéseket az aláírásokkal megerősített megjelenésekről. Bár az egyes előadásokon vendégeket is szívesen láttak, a tagságnak határozott feltételei voltak. Tag csak az lehetett, akit valamelyik tag ajánlott, és akit egységesen választottak meg. A Kis Akadémia tagságának nagy rangja volt. Erdey-Grúz Tibor és Lengyel Béla is fontosnak tartotta visszaemlékezésében, hogy Buchböck Gusztáv javaslatára egyszerre választották őket tagnak. A kisakadémikusok közül sokan lettek professzorok, az MTA tagjai, de mindig büszkék voltak a társulati tagságra.

Buchböck Gusztáv

A Kis Akadémia tagságának túlnyomó része orvosi vagy természettudományokkal foglalkozott, de voltak irodalmárok, filozófusok és jogászok is. Egyetlen nő sem volt tagja a társaságnak, bár vendégként szívesen látták őket. 

1899 és 1941 között ezer előadásra került sor. Ebből az alkalomból adták ki „A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig” című könyvet, melyet Bartha István közreműködésével Förster Rezső székesfővárosi fővegyész szerkesztett. Bartha István, a gazdag illatszergyáros volt a társulat fő anyagi támogatója. A könyv szinte a teljes történetét adja a Kis Akadémiának, hiszen az néhány nehéz háborús év után teljesen megszűnt.

Nagyon fontosak és népszerűek voltak a tudományos előadások, illetve előadás-sorozatok, melyeket a különböző egyetemi intéztek tantermeiben vagy a Gólyavár nagy előadótermében, sokszor pedig a Természettudományi Társulat nagytermében tartottak meg. Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent, közülük számos a Természettudományi Közlönyben. A Kis Akadémia kiadásában 1941-ig 42 jelentős könyvet adtak ki. Az első Rhorer László „Orvosi physikai chemia” című könyve volt 1911-ben.

Támogatta a társulatot Eötvös Loránd is, akinek ekkortájt születtek meg legjelentősebb felfedezései. Sok érdekes történet olvasható róla a jubileumi kötetben. Érdekes alakja volt a Kis Akadémiának az ellentmondásos viselkedésű Winkler Lajos. Egyrészt szinte mindenkit magázott, csak egy-két fiatalkori barátjával volt tegező viszonyban, másrészt a közös vacsorákon vidáman – de magázódva – poharazgatott. Rengeteg történet keringett róla. Ő maga is szívesen anekdotázott, de sok, róla szóló történet igaz volt. Így például egy alkalommal, amikor a szükséges javításokkal kapcsolatban egy minisztériumi tisztviselő látogatást tett a tanszékén és megjegyezte, hogy az egyik sarokból a pókhálókat el kellene távolítani, Winkler komolyan azt válaszolta: Isten mentsen, hiszen azok tartják össze az épületet.

Winkler mindennap késő éjszakáig dolgozott a laboratóriumában, illetve járt a kávéházakba, ahol sokszor az eredményeket vitatta meg munkatársaival. Egyszer értesítést kapott a dékántól, hogy egyetemi előadásai reggel 9-kor kezdődnek. Winkler azonnal felkereste a dékánt, azzal tiltakozva, „hogy kilenc órakor én már aludni szoktam”. Valóban ritkán kelt fel tíz-tizenegy óra előtt.

A tagok sokszínűségét mutatja, hogy népszerűek voltak Réthy László, a kiváló történész és numizmatikus, az MTA tagja előadásai, melyek egy részét nem a tudományos előadások sorában, hanem a fehér asztalnál tartotta meg. (Ezekben idézte a kissé szelídített Lőwy Árpád-verseket.)

A Kis Akadémia emlékét idézik ezen az oldalon három kiváló tagjának domborművei, Kopits János szobrász- és éremművész alkotásai. Ő még további tizenhat plakettet is készített a Kis Akadémia neves tagjairól.


Természet Világa, 143. évfolyam, 6. szám, 2012. június
http://www.termeszetvilaga.hu/ 
http://www.chemonet.hu/TermVil/