Az elkövetkező évtizedekben több százmillió ember lakóhelye kerülhet veszélybe a folyamatosan visszatérő áradások, a tengerszint emelkedése és a nagy folyók deltatorkolatainak süllyedése miatt. 

Gangesz-delta

A Föld legnagyobb deltatorkolatai több tízezer négyzetkilométer kiterjedésűek is lehetnek. A folyamatosan lerakódó homok és kavics révén a folyók állandóan építik, változtatják a deltavidéket, miközben a torkolatuk fokozatosan előrenyomul. A feltöltődés következtében a deltatorkolatok évente jelentős területet hódítanak el a tengerektől. Már az első folyó menti civilizációk is ezt a megújuló üledék-utánpótlást használták fel mezőgazdasági tevékenységükhöz. Így jöhetett létre és lehetett az ókori Egyiptom a Nílus ajándéka, Mezopotámia a Tigris és Eufrátesz által feltöltött „folyóköz”, vagy születhettek meg az első indiai és kínai államalakulatok. 

Colorado-delta

Napjainkra azonban bolygónk hatalmas folyóinak természetes vízjárását és ciklikus áradásait az emberi tevékenység jelentősen átalakította. A folyamóriásokat gátak közé szorították, egyre nagyobb teljesítményű duzzasztóműveket és mesterséges tavakat létesítenek. Ezek akadályozzák a torkolat felé történő üledék szállítását, utánpótlását, valamint felhalmozódását és a deltavidékeken történő szétterülését. A mezőgazdasági és ipari vízkivételnek köszönhetően, sokszor a folyók vízmennyiségük jelentős részét jóval korábban elvesztik, mire torkolatvidéküket elérik. Ugyanakkor sok helyen a szénhidrogének és a felszín alatti vízkészletek kitermelése tovább erősíti ezt a folyamatot. Mindezek együttes eredményeként napjainkban a világ 33 legjelentősebb deltatorkolata közül 24 süllyed és veszít területéből. Így a feltöltődést és terjeszkedést szép lassan felváltja az erózió és a pusztulás. A tenger elkezdte a deltavidékek visszahódítását.

Növekszik az áradások kockázata
Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) előrejelzése szerint, a globális felmelegedés következtében a világtengerek szintje 2100-ig 18–59 centiméterrel (rosszabb esetben még ennél is nagyobb mértékben) emelkedni fog, ami tovább gyorsítja majd a deltavidékek pusztulását. A süllyedés, valamint a tengerszint emelkedése együttesen nagy mértékben növelhetik a hurrikánok és az áradások okozta károkat. A jelenlegi számítások szerint a legnagyobb deltavidékek 85%-án kell komoly áradással szembenézni, valamint ezek gyakoriságának kockázata is 50%-kal növekszik az elkövetkező 40 évben.

Mivel az érintett területeken közel 500 millió ember él, így könnyen belátható, hogy bármilyen változás globális folyamatokat indíthat el. A veszélyeztetett folyók közé tartozik a Colorado, a Nílus, a Gyöngy-folyó, a Rhône és a Jangce. Utóbbi korábban évente mintegy 320 millió tonna hordalékot szállított a Kelet-kínai-tengerbe. A Három Szurdok Gát megépítését követően, már jóval kevesebbet, kb. évi 190 millió tonnát. Így a duzzasztó alatti szakaszon üledékhiány tapasztalható. Itt, ahol korábban a folyó kanyarogva, kanyarulatokat lefűzve és holtágakat hátrahagyva töltögette medrét, napjainkban már nem a feltöltés, hanem az erózió dominál. Ez a jelentősen csökkentett mennyiségű hordalék mellett a folyó megnövekedett sebességéből is adódik. Fennáll a veszély, hogy az intenzíven pusztuló deltavidék az új vízrajzi viszonyok függvényében teljesen átalakul. 

Az éghajlatváltozás miatt felerősödő ciklontevékenység miatt, egyre gyakrabban pusztítja tengeri vihar és áradás is a deltavidékeket. (Jó példa erre az Irrawaddy és Gangesz-Brahmaputra deltatorkolata.) Évente közel 10 millió embert érintenek a viharok keltette áradások. Az előrejelzések szerint a közeljövőben valószínűleg hasonló katasztrófák fognak bekövetkezni a Mekong, valamint a Gyöngy-folyó deltájánál, Hongkong közelében is. A legtöbb veszélyeztetett folyómeder az ázsiai fejlődő országokban található. Ezek közül is talán a legrosszabb helyzetben a Bangkokon is keresztülfolyó Chao Phraya van. Akadtak olyan évek, amikor a folyó deltavidéke 15 cm-t süllyedt a tenger szintjéhez képest. A kiváltó okok közt itt is a folyó gátak közé szorítása, valamint a mezőgazdasági és ipari célokra történő vízkivétel szerepel, melynek következtében a Chao Phraya üledékszállítása a deltavidékre szinte teljesen megszűnt.

Nílus-delta

A deltavidékek süllyedése azonban a fejlett régiókat is érzékenyen érinti. Jó példa erre a Rhône Franciaországban, vagy a Po Olaszországban. A XX. század folyamán a Po folyó deltavidéke – főként a gázkitermelés miatt – 3,7 métert süllyedt. Észak-Amerikában a Mississippi deltavidéke, a nagymértékű szénhidrogén-kitermelés miatt, több négyzetkilométernyi területet veszít évente. Ez megnöveli a partvidék, különösen New Orleans kitettségét a hurrikánok pusztításával szemben. 

Rhone-torkolat

A nagy folyók deltavidékeit ma már számos műhold figyeli folyamatosan. A műholdak mérési adatait összehasonlítva a történeti adatokkal (1760-tól kezdve már jelentős számban állnak rendelkezésre megfigyelések, leírásokat és feljegyzések) és a tengerszintmagasság-mérésekkel, a kutatók számára lehetővé vált, hogy folyamatosan nyomon kövessék a deltavidékek süllyedését, valamint számba vegyék és felhívják a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek ezért a folyamatért felelősek.

---

Természet Világa,

141. évfolyam, 10. szám, 2010. október http://www.termeszetvilaga.hu/  http://www.chemonet.hu/TermVil/