Időjárási rekordok Magyarországon
Bihari Zita - Lakatos Mónika - Szalai Sándor 

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Elfogadásuk és ellenőrzésük ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. A szélsőséges jellegből következően a mért értékek a műszerek méréshatárának a szélén találhatóak, ami azok kalibrációjának, mérési pontosságának kérdését is felveti.

1. ábra. Az időjárási rekordok előfordulásának földrajzi eloszlása

Mivel a szélsőértékek dinamikus klímamodellezéssel nem állíthatók elő, így a mérőhálózat pótolhatatlan eredményei közé sorolhatóak a fent említett körülmények ellenére is. Egy-egy kiugró érték bekövetkezése inkább csak érdekesség, de egy részletesebb szélsőérték analízisre (gyakoriság, visszatérési periódus vizsgálat) a gyakorlati életben, például a tervezési folyamatokban is nagy szükség van. 

A táblázatban, és a szélsőségek előfordulási helyeit bemutató térképen Magyarország időjárási rekordjait mutatjuk be az Országos Meteorológiai Szolgálat és elődeinek adatai alapján. A szélsőségek válogatása a mérések kezdete óta tart, az értékeket többszörösen ellenőriztük. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink. Az adatfeldolgozás a 2008. októberi állapotot tükrözi. A közölt sokéves átlagok az 1971-2000-es időszakhoz tartoznak, a hőmérséklet esetén 57, a csapadék esetén 500 állomás adatainak feldolgozásából származnak.

A táblázatban a legfontosabb meteorológiai paraméterek szélsőségeit tüntettük fel. A legtöbb meghatározás valószínűleg mindenki számára egyértelmű, de néhány közülük talán magyarázatra szorul. Így például a csapadékos nap a meteorológiai gyakorlatban azt a napot jelöli, amikor a lehullott csapadék napi mennyisége eléri, vagy meghaladja a 0,1 mm-t. Egy adott hely abszolút hőingásán az ott valaha mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek különbségét értjük. Több helyen megadtuk az országos szélsőség mellett a 300 méter alatti területekre vonatkozó értéket is, hiszen a síkvidéken és a magasabban fekvő régiókban jelentős különbségek lehetnek. A széllökés a horizontális légmozgás rövid ideig tartó felgyorsulását jelenti, ennél fogva értéke az átlagos szélsebességnél sokkal nagyobb lehet.
A táblázatban csak az első rekordértékek szerepelnek, de néhány esetben megemlítünk olyanokat is, melyek csak elenyésző mértékben maradnak el a térképen bemutatottaktól. 

Időjárások Magyarországon meteorológiai elemenként



Az egyik legtöbbször kérdezett rekord az abszolút maximumhőmérséklet. Ez az érték 50 éven keresztül 41,3 °C volt, amit 1950. július 5-én mértek Pécsett. A múlt század végéig tartotta magát, míg 2000. augusztus 21-én, Békéscsabán 0,4 fokkal magasabb hőmérsékletet nem mértek. Ennek az újabb, 41,7 °C-os rekordértéknek az elfogadhatóságát sokáig vitatták, de 2007. nyarán a kérdés idejétmúlttá vált, hiszen július 20-án a hőmérő higanyszála Kecskeméten elérte, Békéscsabán pedig, ahogy a táblázatban is látható, 2 tizeddel túlszárnyalta a korábbi maximumot. 

Az éjszakai lehűlés hiányát jelzi a napi minimumhőmérséklet magas értéke. Jelenlegi maximumát, 27,9°C-ot az abszolút maximummal egy napon, 2007. július 20-án mérték Pécsett, de azelőtt több mint 60 éven keresztül értéke 27,1°C volt, amit Szegeden, 1946. július 20-án regisztráltak. 

Az abszolút minimumhőmérséklet görömbölytapolcai értéke régóta nem dőlt meg, de hasonlóan hideg volt például 1942. január 24-én, Baján (-34,1°C) és 1929. február 11-én, Kecskeméten is (-33,0 °C). Nem csak a múlt század első felében voltak nagy hidegek; a globális felmelegedés ellenére Zabaron -31,9°C-ot regisztráltak a közelmúltban, 2003. január 12-én.

Magyarországon a XX. század eleje óta eltelt időszak leghidegebb éve (elsősorban a hideg tél miatt) országos átlagban az 1940-es volt. A legalacsonyabb évi középhőmérsékletet mégsem ebben az évben, hanem 1980-ban tapasztalták Kékestetőn (bár az 1940-es érték csak 0,1°C-kal magasabb). Ha csak a 300 méter alatt fekvő állomásokat vesszük figyelembe, a legalacsonyabb érték az 1940-es évből származik (6,7 °C, Parádfürdő), ami utal arra is, hogy ebben az évben az ország egészén, míg 1980-ban csak kisebb területen volt jellemző a hideg időjárás. 

Szegeden, a napfény városában regisztrálták az eddigi leghosszabb borús időszakot, 1978. október végével kezdődően több mint egy hónapig nem sütött ki a nap.

Mind a sok, mind pedig a kevés csapadék nagy károkat okozhat, sőt katasztrófához vezethet, gondoljunk az özönvízszerű esőzésekre vagy a hosszantartó aszályos időszakokra.

Az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége Magyarország bármely területén meghaladhatja a 100 mm-t. A 150 mm fölötti értékek már ritkán fordulnak elő, 200 mm-nél nagyobb értékeket pedig csak rendkívüli esetben mérnek. Ilyen helyzet volt 1963. szeptember 8-án, Pest megyében. Gyömrőn ezen a napon 203 mm-t mértek, ami több, mint 2 havi átlagos csapadékösszegnek felel meg, s azóta is a legmagasabb mért napi csapadékösszeg. A környék több más településén is 150 mm fölötti értékeket regisztráltak. Még ennél is több eső hullott 1953. június 9-én, Dadon, viszont ebben az esetben becslésekre kell hagyatkoznunk, mivel a csapadékmérő megtelt, így mért adat nem áll rendelkezésünkre. Az elmúlt tíz évben is voltak 150 mm-t meghaladó napi összegek, például 2003. július 29-én a Mátra térségében, 1999. július 10-én pedig Heves megye délebbi részein.
Az Alpokalja abszolút és átlagos csapadék szélsőséggel is képviselteti magát a rekordok sorában. Egy év alatt 1510 mm csapadék hullott le Kőszeg-Stájerházak állomáson. A legnagyobb sokévi átlag is Kőszeghez köthető, értéke 803 mm. A havi extrémumok terén egy másik hegyvidékünk tűnik ki, Dobogókőn az 1958-as év júniusa rendkívül bő csapadékú volt, 444 mm-es havi értékkel élen jár a havi csapadékösszegek sorában. Szárazságra utaló szélsőségek a várakozásoknak megfelelően az Alföldön léptek fel. Szegeden például 2000-ben egy év alatt annyi csapadék hullott összesen, mint az eddigi egy nap alatt mért maximális csapadék mennyisége.

A széllökések mért maximuma 44,5 m/s, amit majdnem elér a Szegeden, 1993. június 12-én mért, 44,3 m/s-os érték. Értékelésükhöz nem árt tudni, hogy a Fuess-féle szélmérő mérési határának szélén vannak, tehát akár magasabbak is lehettek. Hazánkban többször is előfordult tornádó, amely haladási sebessége ugyan nem jelentős, de benne a forgási sebesség nagyon nagy értékeket is felvehet. Ezen légköri jelenségek azonban kis kiterjedésűek, így ritkán fordul elő, hogy sebességüket közvetlenül mérni tudjuk. Általában erre az okozott károk alapján csak következtetni tudunk. Az egyik legjelentősebb megfigyelt tornádó Bia és Vác között pusztított 1924. június 13-án. Élettartama mindössze 6 perc volt, de ezalatt 5 ember életét követelte, 61 embert megsebesített, és 6 millió aranykorona kárt okozott. 

Az itt bemutatott időjárási rekordok mellett természetesen még számos más meteorológiai elem, és az azokból származtatott mennyiségek szélsőségeit is fel lehetne sorolni. A körültekintő válogatás ellenére az is előfordulhat, hogy nem sikerült feltárnunk minden kiugró értéket.                                             


Természet Világa, 140. évfolyam, 1. szám, 2009. január
http://www.termeszetvilaga.hu/ 
http://www.chemonet.hu/TermVil/