Oláh-Gál Róbert
A hídépítő Bolyai János


Az utóbbi évtizedekig úgy tudtuk, hogy Bolyai János nagy geométer volt, a nem-euklideszi geometria (Appendix) és a képzetes mennyiségek elméletének (Responsio) megírásán kívül nem alkotott említésre érdemes matematikai, vagy foglakozásának megfelelően építőmérnöki munkákat. De 1990 után teljesen megváltozott Bolyai Jánosról alkotott eddigi tudásunk. Kiss Elemér professzor bebizonyította, hogy Bolyai János a matematika szinte valamennyi területén magas színvonalon dolgozott és sok új észrevétel, sejtés, tétel írható a neve után. A Kiss Elemér-i eredmények hatására a Bolyai-kutatás újra fellendült és érdekesebbnél érdekesebb megállapításokat és meglepetéseket hozott.

Többek között azt hittük, hogy a katonai akadémia elvégzése nem hagyott mélyebb nyomot az alkotói munkásságában, és számos életrajzi műben az olvasható, hogy a Bécsi Katonai Akadémián a matematikai oktatás nem állt a legmagasabb szinten. Nos, ez az ismeret is tévesnek bizonyult. Ács Tibor ezredes, hadtörténész, vaskos 631 oldalas monumentális "Bolyai János új arca - a hadi mérnök" című kötetében bebizonyította, hogy Bolyai János kiváló építészmérnöki oktatásban, az akkori birodalom legmagasabb és legalaposabb matematikai és műszaki felkészítésében részesült. Ács Tibor napvilágra hozott több Bolyai Jánostól származó mérnöki munkát1, amelyek közül talán a legjelentősebb a szegedi vár javítási munkálatai. Az említett alapmű a legnagyobb precizitással követi végig Bolyai János hadi mérnöki kiképzését, a felkészüléstől, a négy év kadetségen keresztül. Végigkíséri a hadmérnök (ami akkor magába foglalta az építészmérnök, út- és hídépítő mérnök tevékenységét) Bolyai János munkásságát temesvári tartózkodásától, aradi, szegedi és nagyváradi kiküldetésétől, Lembergtől, Olmütztől Brünnig. Majd a nyugdíjas marosvásárhelyi éveitől haláláig. Rendkívül érdekes olvasmány, mert bepillantást nyerünk az akkori katonai nagyhatalom elitképzőjébe és így képet alkothatunk magunknak a birodalom katonai szervezettségéről, belső működéséről, életéről, amit a hagyományos történelemírás nem tud bemutatni.

E sorok írója a Természet Világa hasábjain ismertetette Bolyai János gát- és malomjavítási építőmérnöki munkáját.  Most egy újabb dologra szeretném felhívni a közvélemény figyelmét. Ha Székelyudvarhelyen meglátogatjuk a Haáz Rezső Múzeumot, közvetlenül az első kiállító szoba ajtaja mögött található az a középen elhelyezett vitrin, amelyben látható, a felirata szerint Bolyai János által készített hídmakett2.

Rendkívül meglepő. Hiszen tudtuk, hogy Bolyai János nem rajongott a műszaki és szabadkézi rajzért, ezt ugyanis fölösleges "pepecselésnek" tartotta. Így azonnal felvetődik bennünk a kérdés: készíthette-e Bolyai János a vitrinben lévő hídmakettet? De több kérdést is felvethetünk: mi készíthette erre Bolyai Jánost, illetve ha tényleg Bolyai János készítette, akkor hogyan kerülhetett Székelyudvarhelyre?

Nos, a Természet Világa figyelmes és hűséges olvasói szerencsés helyzetben vannak, mert a régebbi, Bolyai Jánossal foglakozó írásokból kiolvashatók, kikövetkeztethetők a részleges válaszok. Igen kerülhetett Székelyudvarhelyre, hiszen a legtöbb Bolyaiak után maradt tárgyi emlékek Bolyai Gergelyhez kerültek . Ez nemcsak az emlékezet, hanem hagyatéki végzés is volt. Bolyai János halála után ingóságait elárverezték, de ami tárgyi emlékek még maradtak János és Farkas után, azok féltestvéréhez, Gergely öccséhez kerültek3. Bolyai Gergelynek csak egy felnőttkort megélt utóda maradt, VIII. Bolyai Gáspár, aki Kadicsfalvára nősült és ott is halt meg. Ma is bizonyítható, hogy a Bolyaiak után megmaradt tárgyi emlékek legnagyobb részt Bolyai Gergelytől és fiától Gáspártól kerültek a múzeumokba, illetve az MTA Könyvtár Kézirattárának Bolyai Gyűjteményébe. Így nem meglepő, ha éppen Székelyudvarhelyen bukkanunk egy eddig ismeretlen tárgyi emlékre Bolyai Jánostól. Persze ezzel még nem válaszoltunk az első és legfontosabb kérdésre: készíthette-e Bolyai János a hídmakettet és mi okból?

Először is, ahogy már említettük, hídépítő mérnök is volt. Olvashattuk4, hogy annyira jó szakember volt, hogy 1850-ben a marosvásárhelyi Tekintetes Nemes Tanács Bolyai Jánost kérte fel a Maroson lévő gát és malom megjavítási tervének elkészítésére. Továbbá 1821-ben építették meg Marosvásárhelyen Bodor Péter székely ezermesterrel a Maroson átívelő első hidat, amely Marosvásárhelyt összekötötte Szentkirály nevű községgel. (Ez a híd visz Marosvásárhelyről a mezőségre és a Bodor-féle híd 1911-ig szolgála a közösséget). A korabeli Erdélyben volt hídépítésre szükség és motiváció bőven.

Kiss Elemérrel közösen állítottuk, hogy Bolyai János 1857 körül több hónapot is töltött Bólyában5, féltestvérénél Gergelynél. Ott, a bólyai tartózkodása alatt készíthetett egy hídtervet többek között azért, mert Bólyában akkor sem, és azóta sincs híd a Kálba patakán keresztül. Azt akkor is, és ma is szekérrel, autóval, gépjárművel át kell gázolni a patakon, ha a falut be szeretnénk járni. Egy ilyen híd megkönnyítené a bólyaiak életét, hiszen a falu magyarok lakta negyedébe csak nagy kerülővel lehet eljutni gépjárművel és át kell gázolni a Kálba patakán.

Bolyai János Gergely öccse mellett Gáspár (Gápoka) kisfia szórakoztatására is készíthette ezt a hídmakettet. Így maradhatott a makett Gergely után Gáspárnál és így kerülhetett a mára már Székelyudvarhellyel egybeépült Kadicsfalvára6.

Véleményem szerint rendívül érdekes dolog. Bolyai János nem szeretett tétlenül üldögélni még Bólyában sem, és nem szemlélte tétlenül a patakon való körülményes átkelést. A patak biztosította abban az időben az életet: az ivóvizet és a háztartási vízszükségletet.

(Annyira fontos volna hidat építeni Bólyában, hogy ez benne volt a RMDSZ és a PSD [a román szociáldemokrata párt] 2000-ben kötött egyezményében [paktumban], amikor Năstase volt a kormányfő. Sajnos ebből a megegyezésből sem lett híd.)

Nézzük meg alaposabban a hídmakettet. Első ránézésre észrevehetjük, hogy korlát van a két irány, menet és jövet között. Hasznos és elgondolkodtató megoldás, hiszen ma is csak szekeret szabad megelőzni hídon. Akkor viszont még nem voltak gépjárművek. Szépen és ízlésesen van kiképezve a hídkorlát és az irányelválasztó korlát. Nagyon ügyesen oldották meg fakötésekkel a hídpilléreket. A két patakpartot  téglával rakták ki és megerősítették. Összességében elmondhatjuk, hogy egy funkcionális, nagyobb patakon is átívelő hídmakettet szemlélhetünk a mellékelt ábrán és véleményem szerint igenis készíthette a hídtervet és makettet Bolyai János.

Talán a mellékelt makett Bolyai János keze munkájának az egyetlen megmaradt tárgyi emléke. Nemcsak nagy matematikus, hanem kiváló mérnök is volt.

__________

1. Ács Tibor: Bolyai János szegedi napjai, Polygon 12 (2003), 1-2 szám, pp.11-22.
    Ács Tibor: Bolyai János új arca - a hadimérnök, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004
2. E sorok írójának figyelmét a Bolyai-makettre Veres Péter építészmérnök, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum muzeológusa hívta fel. Itt mondok hálás köszönetet érte. Továbbá tisztelettel ajánlom az olvasók figyelmébe Veres Péter értékmentő munkáját, amit az Erdélyi Művészetért tesz: www.erdelyimuveszet.ro.
3. A hídmakett a Haáz Rezső múzeum alapgyűjteményben volt benne.
4. Oláh-Gál Róbert: "Bolyai János ismeretlen munkája". Természet Világa, 133 (2002), No.5., pp.234-236.
5. Kiss Elemér, Oláh-Gál Róbert: Bolyai János ismeretlen arca. Természet Világa, 132 (2001), 11.sz. 515-517.
6.Veres Péter mérnök-múzeológus véleménye: "Nem valószínű, hogy Bolyai János a Kálba patakára készítette volna, mert egy ilyen ivású munkához nem szoktak makettet készíteni. Esetleg temesvári évei alatt készíthette, vagy kapta valakitől? A makett egyértelműen pedagógiai célokat szolgálhatott, amelyen szemléltetni lehetett az ekkora nyilású hidakon fellépő erők elosztását, azok "levezetését", nyomaték-anyag viszonyát stb. Akár egyszerű szemléltető eszköz is lehetne. Számos szemléltető-anyagot gyártó vállalkozás volt a monarchiában és ezek sok katalógust adtak ki a termékeket reklámozandó."


Természet Világa, 138. évfolyam, 11. szám, 2007. november
http://www.termeszetvilaga.hu/ 
http://www.chemonet.hu/TermVil/