Harmincéves a TIT Budapesti Planetárium


Harminc éve, 1977. augusztus 17-én nyitották meg a Budapesti Planetáriumot. A 30. születésnapot augusztus 22-én csillagászok, pedagógusok, érdeklődő fiatalok szakmai találkozón köszöntötték. Most következő írásainkban planetáriumunk első és mai igazgatója idézi a múltat és vázolja a neves intézmény jelenét.

Beszélgetés Ponori Thewrewk Auréllal, az első igazgatóval

- Mióta csodálhatjuk a planetáriumok "égi jelenségeit"?

- Az ókorban is voltak olyan berendezések, amelyek úgy jelenítették meg az égboltot, ahogy a világűrből látható, de ezek csak tudományos célokat szolgáltak. A XVII-XVIII. században már azért készültek planetáriumok, hogy a közönségnek is bemutassák a derült ég éjszakai látványát. A néhány méter átmérőjű kupolákban a különböző átmérőjű lyukakat úgy helyezték el, hogy a bent tartózkodó nézők a kívülről behatoló fény segítségével lássák az "égbolt csillagait". A csillaglyukakkal borított fémhéj - a csillagos égbolthoz hasonlóan - el is fordult. Később lámpák gyulladtak ki a csillagok helyén. Ezek a kis lámpák azonban nem tudták látványhűen bemutatni a Nap, a Hold és az öt látható bolygó mozgását, mert az őket tartó mechanikus szerkezet elemei mozgás közben összeakadtak volna. Az I. világháború előtt a jenai Zeiss főmérnöke írt is egy levelet a cég vezetőinek, hogy a feladat megoldhatatlan, de szerencsére nem adta postára a küldeményt, mert közben eszébe jutott, hogy fénysugárral egyszerűen kivetíthetők az égitestek. Az első 16 méteres projekciós (vetítéses) planetárium 1923-ban készült el. A vetítőhöz 31 részből álló félgömböt használtak; a részek egy-egy átlyuggatott lemezt tartalmaztak. A csillagok pontszerű képét egy központi izzó - különböző átmérőjű lyukakon és optikákon áthaladó - fénye vetítette ki egy félgömb belső felületére.

A Zeiss-planetáriumot 1929-ben látogatta meg a Sváb-hegyi csillagvizsgáló vezetősége: Tass Antal igazgató nagyon szerette volna, ha mi is "lehozhatjuk a csillagokat a Földre". A megvalósítás azonban csak a negyvenes években jöhetett szóba, amikor már dúlt a háború, mert a honvédelmi minisztériumnak az volt a terve, hogy a planetáriumot a pilóták éjszakai navigálásának oktatására is felhasználják. Kulin György Jénában megtanulta a rendszer kezelését, 1944 őszén pedig ládákba csomagolva megérkeztek a két csillaggömbös, súlyzóhoz hasonló berendezés alkatrészei. De megkezdődtek a bombázások, és a berendezést - megőrzése érdekében - visszaküldték a nyugati határszélre, ahol azonban nyoma veszett.
Első működő planetáriumunk egy Medium-rendszerű, kisebb, egy csillaggömbös, 6-8 méteres kupolában elhelyezhető vetítőberendezés volt. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott készülék annyira megtetszett a TIT vezetőségének a 60-as évek elején, hogy Kulin György kezdeményezésére megvásárolta a műszert, amely a Vidámparkban kapott helyet, a panoptikum épületében. A panoptikum egykor az óriáskerék segédüzemeként működött; a planetárium előadói óriáskerék-segédkezelőkként szerepeltek a bérlistán. A berendezés 1975-ben a pécsi TIT Stúdióba került,  ma is használják. 1984-ben Kecskeméten hasonló egy-séget állítottak üzembe.

- Hogyan kapott Budapest planetáriumot?

- A TIT 1966-ban már megrendelhetett Jénából egy Universal-VI típusú projekciós nagyplanetárium műszert, amely a maga idejében igen korszerű volt. 1969-ben meg is érkeztek az alkatrészek, de a befogadó épületnek ekkorra még a terve sem készült el. A ládákat egy Pest környéki raktárban helyezték el. Az évek során egyszer megvizsgálták, ép-e még a berendezés. Az egyik ládát felbontották, s megállapították, hogy minden a legnagyobb rendben van. Később kiderült, ebben az egyetlen ládában oxidálódtak csak az alkatrészek, mert a többi légmentesen maradt lezárva.
Hova kerüljön a planetárium? Először a Margitszigetre gondoltak, aztán a Lágymányosra, de ott nem volt megfelelő az altalaj. Kulin György azt szerette volna, ha az Uránia Csillagvizsgáló közelében helyezik el, a Sánc utca túloldalán. Oda azonban víztározó épült. A Gellérthegy oldala alkalmasnak látszott, de azt mondták, túl sok kupola látszik már a pesti oldalról, ezért a planetárium kupolájának rejtve kell maradnia. A kijelölt helyről léggömböt bocsátottak fel, és megnézték, milyen magas lehet a kupola, hogy Pestről már ne látsszék. A mérések alapján a planetárium épületét 8 méterre kellett volna a felszín alá süllyeszteni - a Gellérthegy dolomitjába. Végül a Népligetet szemelték ki. Az épületet tervező mérnökök sajnos nem tanulmányozták kellő alapossággal a külföldi példákat, és több fontos helyiséget utólag kellett pótolni. Nem volt például fotólabor, amely a diavetítések miatt szükséges, a később kijelölt helyiségben pedig nem volt vízvezeték. A planetárium műszerének kupolás egysége - a kiszolgáló és irodai szobákkal együtt - 1975-77-ben épült fel.

Épül a planetárium központi műszere

1975-től én is közreműködtem a munkálatokban, mert a TIT "kikért": a Táncsics Könyvkiadóban voltam felelős szerkesztő, onnan kerültem az igazgatói méltóságba. Néhány munkatársamat én választottam, elsősorban Schalk Gyulát, aki Amerikában legalább négy nagy planetáriumot alaposan tanulmányozott. Csaba Györggyel és Taracsák Gáborral együtt négyen alkottuk meg és tartottuk később az előadásokat. A műszert a Zeiss szakemberei állították fel és szabályozták be a teremben. A 23 méter belső átmérőjű, csillagos égboltot képviselő kupolának nagyon érdekes felülete van. Ha egy ekkora, sima felületű félgömb alatt beszélnénk, a visszhang miatt a közönség semmit sem értene. Ezért az óriási vetítőfelületet alkotó alumíniumlemezekre több millió lyukat fúrtak, mögöttük pedig arasznyi vastag üveggyapot paplant helyeztek el: így a hang nyolcvan százaléka elnyelődik.

A TIT-től 24 munkatársat kértem a planetárium működtetéséhez, és minden állást engedélyeztek! Népes legénységgel dolgoztunk, hiszen a planetárium 400 személyt fogadott be.

1977. augusztus 20-ára tűztük ki a megnyitót, de ezen a napon az állami és pártvezetők nem értek rá, így az ünnepélyes átadásra 17-én került sor. Egy 20 perces műsor keretében zenekísérettel bemutattam a legfontosabb jelenségeket. Előbb az alkony, aztán Budapest körpanorámája tűnt fel, s ahogy sötétedett, egymás után fénylettek fel a csillagok. Még egy-egy hullócsillag is átszelte a lassan elforduló égboltot, amíg a reggeli szürkület el nem nyomta a csillagok fényét és föl nem kelt a Nap.

A Budapesti Planetáriumban körülbelül 9000 csillag látható, meg tudjuk eleveníteni például a nap- és a holdfogyatkozásokat, kivetíthetők a vonalas csillagkép-rajzok. A planetárium tökéletes utazóberendezés, hiszen az Északi-sarktól az Egyenlítőn keresztül a Déli-sarkig bemutathatom, hol milyen égbolt terül fölénk. De időutazást is tehetünk, mert pár perc alatt végig tudom követni egy éjszaka valamennyi változását; megnézhetem, milyen lesz unokáink égboltja, vagy visszafelé haladhatok az időben, és megtekinthetem a bolygók állását Amerika felfedezésekor vagy akár Jézus születése korában, s azt is meg lehet mutatni, mit gondoltak a régiek olyan jelenségnek, amelynek a nyoma betlehemi csillagként szerepel a Bibliában.

Az interjút készítette: Silberer Vera

Születésnapi gondolatok

Az égbolt akkor is a minket átölelő természet fontos része, ha civilizációnkban és az esti fényáradatban évekre megfeledkezünk róla. Néha egy teliholdas téli estén a szánkózás vagy a balatoni éjszakai fürdőzés döntő élményévé válik a fölénk boruló határtalan égbolt. A tanulókat az iskolában ma is lelkesíti a csillagászat, a messzeség, a korlátlan méretek tudata. A természettudományos órákon a már közömbös, plazák tetőteréig látó ifjak is felébrednek, ha a csillagászat, univerzum, fekete lyuk, idegen civilizációk kérdését vetjük fel.

A klasszikus, XX. századi planetáriumok a Galilei előtti, szabad szemes csillagászati megfigyeléseket rekonstruáló bemutató műszerek voltak. Az első planetárium a müncheni Deutsches Museumban 1924-ben nyílott, műszerét a jénai Carl Zeiss művek készítette el közel húsz év alatt. A következő fél évszázadban planetáriumok százai nyíltak hasonló technikai megoldással. Kiegészítésként diavetítőket használtak a reális környezet panorámájával, és távcsöves fényképekkel, majd később az első űrfotók bemutatásával. A planetárium az immár majdnem százéves technikai kivitelezés segítségével az égbolt látványát térben és időben is tanításra használható léptékben modellezi, hogy közben megőrzi a valódiság illúzióját. Az élmény életre hívja a nézők természetes csodálatát és érdeklődését a világmindenség iránt. A legnagyobb planetáriumok (közöttük a budapesti is) 23-25 méteres átmérőjű kupolájukon a valóság legteljesebb illúzióját nyújtják.

Ma már világszerte a nagyobb planetáriumok a budapesti felszereltségét generációkkal hagyták el. Az üvegszálas égboltvetítők, digitális vetítőrendszerek, egész égboltot lefedő full-sky vetítők segítségével a látogatók űrutazások illúzióját kapják. A digitális műsorkészítő programok segítségével a csillagászati univerzum mellett utazni lehet az óceán mélyére, trópusokra, részesei lehetnek a nézők archeológiai és geológiai kalandoknak. A készen kapható digitális konzervműsorok előadásában már nem korlát a munkatársak előképzettsége. Természetesen a Budapesti Planetárium munkatársainak álmaiban is szerepel ezeknek a csillagászati árú eszközöknek a beszerzése.

A világon iskolák ezrei rendelkeznek fejlett technológiával készült kisebb planetárium géppel, amelyek felfújható, vagy házilag készített sátortetőre (esetleg kisebb épített kupolára) vetítik képüket. Elszánt természetrajz- és fizikatanárok számára az ezek beszerzéséhez tanácsadást a Planetárium is szívesen vállal. Mindenképpen megtérül a befektetés annak, aki szeretné a hallgatóit  fizikaórákon a közömbösségből felrázni. Nem kell statisztikát végezni ahhoz, hogy felismerjük, hány mai sikeres természettudósnak érdeklődése gyökerezik a fiatalkori csillagászati érdeklődésében.
Isaac Asimov és követői felismerték, hogy a csillagászat és az űrkutatás népszerűsítése rendkívül sikeres lehet. A népszerű amerikai sorozat, a Star Trek szereplői között a kozmológus Stephen Hawking és Newton együtt utaznak át egy fekete lyuk eseményhorizontján, és a nézők észrevétlenül, szórakoztatva ízelítőt kaphatnak a modern kozmológia kérdéseiről.

Természetesen ezek a népszerű információk nem teljes ismeretet adnak, de a planetáriumoknak elengedhetetlen szereplője a fehérköpenyes, vagy öltönyös csillagász, aki a műsor után válaszol a felmerülő kérdésekre, illetve a további ismeretszerzési lehetőségekről tájékoztatást ad. Jó, ha az előadó megelőzi az ifjú nézők értesüléseit, amelyhez a csillagász végzettség mellett elengedhetetlen az alapos nyelvtudás, az internetes forrásokból és szaklapokból való felkészülés. A televízió és a videók korában az ismeretterjesztő műsorok fontos törekvése, hogy az információözön látványos átadása mellet a néző aktív résztvevője legyen az előadásoknak. Az IPS (International Planetarium Society) évente meghirdetett nemzetközi műsoríró versenyének 2006-os győztes forgatókönyve olyan előadásra hívja az információfogadásba már belefáradt nézőket, ahol dobolással, tapssal, felkiáltással maguk is az előadás aktív szereplői lesznek.

A hipermodern felszerelésű chicagói Adler Planetáriumban végzett felmérések szerint a látogatók 68 százaléka ma is elsősorban csillagászati kérdésekre szeretne választ kapni, 23 százalékát a kérdezőknek az intézmény technikai és a gazdasági háttere érdekli. Az űrkutatás, földtudományok és természettudomány, történelem csak a maradék 16 százalékot érdekelte, pedig a modern technika tulajdonképpen csak erre kellett. Ez vigasztalást jelent a technikában még mindig hagyományos eszközökkel rendelkezőknek, így a budapestieknek is. Azért a modern felszerelés a nézőszámot mindenütt minimum megduplázza.

Néhány szó a gazdasági háttérről: legtöbb planetárium világszerte rendszeres állami támogatást kap múzeumi alapokból. Magyarországon a TIT rendszeres állami támogatásából a Planetárium költségvetésének kevesebb mint 2 százalékát fedezik. Hazai ellenpélda: a kecskeméti planetárium költségvetését a kecskeméti önkormányzat 80 százalékban állja. A budapesti önkormányzat semmilyen rendszeres támogatást nem ad, évenként pályázatokból szintén 2 százalék alatti a TIT Budapesti Planetárium esetleges helyi támogatottsága. A prágai és a bécsi planetárium költségvetésének számottevő (50 százalék feletti) tényezője az állami és önkormányzati támogatás. Az NCA, illetve az NKTH Mecenatúra felé beadott pályázatok közül 50 százalékban sikeresek vagyunk, így körülbelül elmondhatjuk, hogy a TIT Budapesti Planetárium 10 százalékos támogatással számolhat. A hazai magáncéges szponzo-ráció minden eddigi törekvéseink ellenére nem létezik.

Lorencz Kinga
Hivatkozások:
Dr. Radnóti Katalin (2002): A fizika tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle. LII. Évfolyam 5. szám 38-50. oldal.
A planetáriumi technika általánosan : www.lochness-productions.com/pltref/sapfaq.html
A planetáriumok története: //commons.bcit.ca/planetarium/history.html
A planetáriumok ügyes-bajos dolgairól: a Planetarian-Journal of the International Planetarium Society negyedévenként megjelenő számai

Természet Világa, 138. évfolyam, 9. szám, 2007. szeptember
http://www.termeszetvilaga.hu/ 
http://www.chemonet.hu/TermVil/