2005 nyara: a zivatarok évadja

Németh Ákos–Horváth Ákos–Bella Szabolcs


2005 nyara időjárásában markánsan eltért az előző négy évben tapasztalt forró, száraz nyaraktól. Az időjárás meghatározói a nagy csapadékot adó, gyakori zivatarok voltak. A zivatarok már a tavasz folyamán megjelentek, komoly felhőszakadásokat és hirtelen kialakuló árvizeket okozva a Mátrában (Mátrakeresztes, április 18.), majd egy hétre rá Zemplénben. Májusban ugyancsak voltak pusztító erejű viharok, így május 18-án a Dunántúlon, majd az Alföldön alakultak ki rendkívül intenzív zivatarok, zivatarrendszerek. Írásunkban a nyár időjárási elemeinek alakulását mutatjuk be, kiemelve néhány markáns légköri eseményt.

Az időjárási elemek alakulása

A nyár átlaghőmérséklete (1. ábra) 18 és 21 fok között alakult, csupán a hegyvidékeken volt ennél hűvösebb. Ez délnyugaton néhány tized fokkal elmarad a sokévi átlagtól, míg az ország nagyobbik részén néhány tized fokkal meghaladja azt. A nyári napok száma 44–64, a hőségnapok száma (amikor 35 foknál magasabb volt a napi maximum-hőmérséklet) 4–15 között alakult. Ilyen napok is inkább csak az Alföld középső és déli tájain és a Dunántúl északnyugati részén fordultak elő, ott is mindössze 2–4 alkalommal.

1. ábra. A napi középhőmérsékletek alakulása Magyarországon (2005. június 1.–augusztus 31.)

A nyár folyamán hullott csapadékok (2. ábra) összege általában 110 és 300 mm között alakult, de lokálisan ennél lényegesen többet (350–430 mm) is mértek. Ez a Szatmári-síkság, a Zala völgye és a Kemeneshát kivételével mindenütt meghaladja a sokévi átlagot. A csapadékos napok (rł0,1 mm) száma a Dunántúl északnyugati és nyugati részén 35–50, az Északi-középhegység térségében 30–35, másutt általában 20–25 között alakult.


2. ábra. A júniusi (A), júliusi (B), augusztusi (C) és a nyári (D) csapadékösszegek százalékos eltérése a sokévi időszakos átlagtól

Az idei nyáron a szokásosnál kevesebb napsütésben volt részünk. A napfénytartam időszakos összege délkeleten és a főváros térségében 750–800 óra, a Dunántúl nyugati részén és a Mátrában 650–700 óra, másutt 700–750 óra között volt. Ez általában 40–120 órával elmarad az ilyenkor szokásos értéktől. A főváros térségében, a Dél-Alföldön, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék nagy részén ennél kisebb volt az eltérés. Az ország nagy részén 15–25 borult nap volt, csupán a Körösök vidékén volt ennél több (30–35). A derült napok száma a Dunántúl déli részén 12–7, másutt általában 5–10 között alakult.

Az általános értékelés után következzenek a részletes havi elemzések. A júniusi havi átlaghőmérséklet általában 16 és 20 fok között alakult, ez nagyjából megfelel a sokévi átlagnak, annál néhány tized fokkal magasabb. A május végi rekordmelegnek június első napjaiban egy markáns hidegfront vetett véget. Június 9-én több mint százéves hidegrekord dőlt meg, a napi maximum-hőmérsékletek országszerte mindössze 7–14 fok között voltak. Ezt követően erőteljes melegedés kezdődött és a hónap második fele az átlagosnál kissé melegebbnek bizonyult.

A június hónapban hullott csapadék mennyisége az ország nagy részén általában 50–100 mm között volt, igen változatos területi eloszlásban. Egy-egy helyen a 100-150 mm-t is meghaladta a hullott csapadék összege. Az átlagosnál több csapadék volt a Duna–Tisza közén, a Sárrétek térségében, valamint az ország északkeleti és délnyugati csücskében. Ezzel szemben a Balaton térségében, az északnyugati határ mentén, illetve a Nógrádi-medence területén az ebben a hónapban szokásos csapadékmennyiség 50-60 százalékát mérték.

Júliusban eleinte átlag körüli hőmérsékletek voltak, az ilyenkor megszokottnál pár fokkal hűvösebb, illetve melegebb időszakok váltogatták egymást. A hónap utolsó hetében azonban igazi kánikulában volt részünk. Hazánk területén másodfokú hőségriadót kellett elrendelni. Melegrekordok nem dőltek meg, de a napi legmagasabb hőmérséklet ebben az időszakban sok helyen elérte a 35-37 fokot. A havi középhőmérséklet országszerte 18 és 22 fok között alakult, ez 0-1 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.

A július havi csapadékösszeg általában 50–150 mm között volt, de a Dunántúl déli, délnyugati részén helyenként 170-190 mm is előfordult. Ez a mennyiség az ország északkeleti-északi részét kivéve mindenütt meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagtól való eltérés az Alföld déli-délkeleti részén és Győr térségében volt a legnagyobb, ott a szokásos havi mennyiség 2-2,5-szerese hullott. A csapadék jó része a hónap első felében hullott a lokálisan kialakult zivatarokból.

Az idei augusztus első 25 napján az ilyenkor megszokottnál hűvösebb időben volt részünk. Különösen hideg volt 8-án, amikor a napi középhőmérsékletek sok helyen a 15 fokot sem érték el, szemben az ilyenkor szokásos 20-22 fok körüli értékkel. 25-e után melegedés kezdődött, és a hőmérsékletek ismét a nyarat idézték. A havi középhőmérséklet országszerte 17–21 fok között volt, ez nagyjából megfelel a sokévi átlagnak.

A hónap során lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladja a sokévi átlagot. Az augusztusi csapadékösszeg az ország legnagyobb részén 150 mm felett volt, de a Balaton keleti részén, a Somogyi- és a Tolnai-dombság területén, a Nagykunságon, illetve a Bakonyban és a Mátrában 200–250 mm közötti csapadékösszeget mértek. Ez a mennyiség a Nagykunságon a sokévi átlag 4-4,5-szerese, de az ország más részein is az ilyenkor szokásos mennyiség 2-3-szorosa hullott.

A nyár markáns
időjárási eseményei

Mint azt a bevezetőben is említettük, az idei nyár a zivatarok nyara volt. A nyitányt az április 18-i mátrakeresztesi felhőszakadás jelentette. Egy lassan mozgó ciklon egyik karjában kialakult zivatarok részben a hegyvidék keltette feláramlás hatására gyakorlatilag órákon keresztül egy helyben álltak. Az egymást gerjesztő zivatarcellákból viszonylag kis területen, Ágasvár, Piszkés-tető környezetében két óra alatt hatalmas mennyiségű, 100 mm-t meghaladó csapadék hullott. A gyorsan lezúduló esővizet az áprilisban még gyenge aljnövényzet nem tudta megállítani, és a pillanatok alatt megáradt patakok súlyos károkat okoztak a Mátra északnyugati oldalában, mindenekelőtt Mátrakeresztesen. Május 4-én meglepő hasonlatossággal megismétlődött a két héttel korábbi helyzet, ezúttal a Zempléni-hegységben és Mád községet és környezetét sújtotta a hegyekből lezúduló sárlavina. A forgatókönyv itt is hasonló volt: az egymást gerjesztő, újrafejlődő zivatarok viszonylag kis területen adtak nagy mennyiségű csapadékot. A harmadik markáns időjárási esemény még mindig a nyárelőhöz köthető, május 18-án egy heves zivatarvonal vonult végig a Dunántúlon. A vonalba rendeződött zivatarok közül néhány különösen erős, ún. szupercella-állapotba került, azaz forogni kezdett. Egy ilyen cella haladt keresztül a Balatonon, illetve az Alföldön, Debrecentől délre. Mindkét esetben nagy anyagi károk jelezték a zivatarok útját, amelyet az orkánszerű szél (többfelé 30 m/s fölött) és a jégesők okoztak (3. ábra).

3. ábra. Zivatarok Magyarország felett az időjárási radarok alapján 2005. május 18. 16,15; 18,15-kor. A Dunántúlon végigvonuló zivatarlánc és a Debrecen közelében örvénylő szupercella nagy károkat okozott

A június hónapot kevés számú, hevesebb, de csak kisebb területeket érintő zivatarok jellemezték, majd július és augusztus hónapokban ismét megjelentek a nagy csapadékot adó, lassú mozgású zivatarok. Ki kell emelni a július 8. és 13. közötti időszakot, amikor ismét többször feltűntek a szupercellák, illetve az augusztus 21–23. időszakot, amikor ugyancsak konvektív csapadék (záporok, zivatarok) okozott árvizeket szerte az országban, a már leírt rendkívüli csapadékmennyiséggel.

Az idei nyár tehát hőmérsékleti szempontból átlagosnak tekinthető. A június eleji szokatlan hideget, valamint a július végi néhány napos kánikulát leszámítva szélsőséges hőmérsékleti viszonyok nem voltak. A csapadék tekintetében viszont már rendkívüli volt 2005 nyara. Augusztus 31-ig (országos átlagban) több mint 300 mm csapadék hullott. Ehhez hasonló, csapadékos nyár utoljára 1999-ben volt. Külön említést érdemel, hogy augusztusban az ország nagy részén olyan sok csapadék esett, amire Magyarországon ebben a hónapban a meteorológiai mérések kezdete óta még nem volt példa. A csapadék zömét a légköri konvekció okozta záporok és zivatarok formájában. Minden esetben lassú mozgású ciklonok idézték elő azt a labilis légállapotot, amely az ismétlődő és egymást gerjesztő zivatarok kialakulásához vezetett. A ciklonok pályája főként augusztusban meglehetősen szokatlan volt, több mediterrán légörvény is kialakult, amelyek az évnek erre a szakaszára kevésbé jellemzőek. Egyes elemzések szerint kapcsolat lehet az Atlanti-óceán északi területein meglévő pozitív tengervíz-hőmérsékleti anomália, illetve a mediterrán ciklonok gyakorisága és az ezzel járó zivataraktivitás között.
 
 

Az idei nyár szélsőségei:

Legmagasabb napi maximum-hőmérséklet:
36,9 °C, Körösszakál, 2005. július 31.

Legalacsonyabb napi maximum-hőmérséklet:
5,8 °C, Kékestető, 2005. június 10.

Legalacsonyabb napi minimum-hőmérséklet:
2,7 °C, Tésa, 2005. június 2.

Legmagasabb napi minimum-hőmérséklet:
23,7 °C, Budapest (XI. ker.), 2005. július 31.

Legnagyobb napi csapadékösszeg:
164 mm, Mezőhék, 2005. augusztus 4.

Legnagyobb havi csapadékösszeg:
340,6 mm, Bakonyszücs, 2005. augusztus


Természet Világa, 136. évfolyam, 12. szám, 2005. december
http://www.termeszetvilaga.hu/
http://www.chemonet.hu/TermVil/ 

Az időjárási elemek alakulása