Drótos László-Moldován István

Elektronikus könyvtárak a cyberspace-ben1


Ha szétnézünk a szinte fénysebességgel táguló internetgalaxisban - mondjuk a Google2 nevű "távcsővel" - valamilyen szak- vagy szépirodalmat keresve, akkor a találati listák első néhány oldalát végiglapozva megfigyelhetjük, hogy milyen gyakran tűnnek fel mindig ugyanazok a címek, milyen sokszor vezetnek ugyanoda a hivatkozások. A weboldalak milliárdjai között az ilyen, mindenhonnan jól látszó, "legfényesebb" objektumok többnyire hatalmas tudományos és kulturális szolgáltatóközpontok, melyek között egyre több az elektronikus könyvtár. Ezek nagy "gravitációs erejükkel" nemcsak a hálózaton keresgélőket vonzzák, hanem a Deep Weben3 levő "sötét anyag" egy részét is összegyűjtik és láthatóvá teszik.

Az internet kétségkívül fantasztikus információforrás, és több előnye van például a hagyományos könyvtárakhoz képest: nincs záróra, se várakozási idő, és a kölcsönzött könyveket sem kell visszavinni. Ráadásul a hasonló témájú dokumentumok egymáshoz vannak kapcsolva: ha egyre valahogy rábukkantunk, akkor a hivatkozásokat követve rendszerint szinte végtelen számú továbbit találhatunk. Aki azonban nemcsak szórakozásra és felületes tájékozódásra akarja használni az internetet, hanem tanulni, tanítani, kutatni vagy művelődni akar a segítségével, előbb-utóbb szembesül a rendszer hátrányaival is: arányaiban elég kevés az igazán értékes és részletekbe menő tartalom (különösen magyarul); leggyorsabban az áltudomány és a dilettáns irodalom burjánzik rajta; a dokumentumok gyakran töredékesek, hibásak vagy egyszerűen csak "csúnyák": nehezen olvashatók, nehezen nyomtathatók; és sokszor még a legfontosabb információforrások is eltűnnek egyik napról a másikra, ami nemcsak bosszantó, hanem hosszabb távon lehetetlenné teszi a rájuk való hivatkozást.

A fenti problémákon tudnak segíteni az elektronikus könyvtárak, melyek ugyanolyan gyűjtő-, rendszerező-, szolgáltató- és tájékoztatószerepet töltenek be a digitális dokumentumok világában, mint ahogy ezt a "való világ"-beli megfelelőik teszik a papíralapú kiadványok esetében. Lényegesebb eltérés leginkább csak abban van, hogy az e-könyvtárak sok esetben maguk állítják elő - digitalizálással - a gyűjteményük egyes darabjait, vagy legalábbis bizonyos szerkesztői, kiadói feladatokat is felvállalnak, hogy a különböző forrásokból érkező "digitális kéziratokból" szolgáltatásra alkalmas "elektronikus kiadásokat" állítsanak elő.

Amerikai felmérések4 azt mutatják, hogy mind a diákok, mind pedig az oktatók és a tudományos kutatással foglalkozók is kezdik egyenrangú módon és egyenlő arányban használni a hagyományos és a számítógépes információforrásokat, s ezzel párhuzamosan megnő az utóbbiak megbízhatósága és könnyű használhatósága iránti igény. Vagyis olyan új kereslet jelentkezik - most már Magyarországon is -, melyet leginkább a hálózatokon egyre több helyen szerveződő elektronikus könyvtárak elégíthetnek ki - vagy még inkább ezeknek az elektronikus könyvtáraknak a közös szabványokon és együttműködéseken alapuló hálózata...

Az alábbiakban a Magyar Elektronikus Könyvtár példáján mutatjuk be, hogyan működnek és várhatóan milyenek lesznek ezek a "gravitációs központok" a digitális univerzumban.

A MEK nem sokkal a magyar internet "ősrobbanása" után keletkezett, 1994-ben kezdtek el kialakulni a szegedi és miskolci egyetemek, valamint a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem szerverein a gyűjteménynek azok a csírái, melyekből egy évvel később az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program segítségének köszönhetően megindult az első központi szolgáltatás a mek.iif.hu címen. A fejlesztés 1999-ben új lendületet kapott, amikor létrejött egy közhasznú egyesület, valamint egy önálló osztály az Országos Széchényi Könyvtáron belül a munka támogatása és koordinálása céljából. Néhány éve már a mek.oszk.hu5 címen működik a MEK második, továbbfejlesztett verziója, itt most mintegy 2500 katalogizált dokumentum van, ezek összességében több tízezer művet tartalmaznak. A könyvtár jelenleg már napi 15-20 ezer látogatót fogad virtuális falai között, a világ minden tájáról.

A gyűjtőköre kiterjed minden magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumra, mely tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható. Napi 3-4 új könyvből álló gyarapodása csak kis részben származik saját digitalizálásból, többségében a kiadóktól vagy a szerzőktől kapott, illetve az internetről átvett, vagy mások által számítógépre vitt dokumentumokat gyűjt. Az állománynak mintegy fele a szépirodalom, a többi különböző szakterületek publikációi, illetve nagyméretű kézikönyvek. Utóbbi csoportban találjuk például a XIX. század végén kiadott 16 kötetes Pallas lexikont, a Magyar életrajzi lexikont, vagy a közelmúlt történelmét és tudománytörténetét, valamint hazánk természeti és gazdasági földrajzát bemutató ötrészes Magyarország a XX. században c. kiadványt. A természettudományi "polcon" pedig többek között ott van a Magyarország barlangjai, Herman Ottó és Chernel István hazánk madárvilágát bemutató két könyve. Korabeli dokumentumokat tartalmaz a csak elektronikusan kiadott Eötvös Loránd munkái és méltatása c. összeállítás és a Természettudományi Közlöny, illetve a Természet Világa régi évfolyamaiból is válogató Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok címet viselő virtuális kiállítás.

A Természet Világa az elektronikus periodikák adatbázisában

Az elektronikus könyvtárnak külön folyóirat-olvasóterme is van: az epa.oszk.hu szerveren található Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis nyilvántartja a magyar interneten megjelenő hírportálokat, napi- és hetilapokat, magazinokat és tudományos folyóiratokat, és ahol erre engedélyt kap, fizikailag is archiválja őket a szolgáltató gépén, hogy hosszabb távon is garantálni lehessen ezek elérhetőségét, hivatkozhatóságát. Az olyan klasszikus kulturális folyóiratok mellett, mint amilyen a Nyugat, a gyűjteményben szaklapok is találhatók: többek közt például a Fizikai Szemle és az Ökotáj korábbi évfolyamai is.

A digitális könyveket és folyóiratokat az emberek másként olvassák és más célokra is használják, mint a nyomtatottakat. Ezért a MEK könyvtárosai - ahol ez egyszerűen megoldható - egységesítik a dokumentumok kódolását a gyűjtemény teljes szövegének kereshetősége érdekében, képernyőn is jól olvasható külalakot állítanak be, és olyan alternatív formátumokra konvertálják a könyveket, melyek ideálisak a különböző felhasználási formákhoz: online böngészés, e-book-készülékeken való olvasás, keresés, idézetkimásolás, nyomtatás, felolvastatás a számítógéppel stb. Utóbbi, vagyis a látássérültek és egyéb fogyatékkal élők kiszolgálása különösen fontos feladat, nekik egy külön, vakon vagy egér nélkül is könnyen használható kezelőfelület áll rendelkezésre a vmek.oszk.hu címen, s a Világhalló szolgáltatás segítségével a könyvek nagy része meg is hallgatható. A gépi felolvasás mellett 2004 végén megkezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által digitalizált, emberek által felolvasott hangoskönyvek gyűjtése is a MEK-ben.

Betekintás az elektronikus katalógusba

A dokumentumok elektronikus kiadvánnyá, lehetőleg minél több célra alkalmas kiadvánnyá való alakítása mellett a könyvtárosok még egy fontos feladatot elvégeznek: ellátják metaadatokkal a könyveket és folyóiratokat. A bibliográfiai információk hiánya az egyik legnagyobb gond a jelenlegi interneten, ez az oka annak, hogy olyan nehéz például téma vagy szerző szerint keresni a weben, hiszen a teljes szövegű keresőkbe beírt szavak az oldalakon belül bárhol, bármilyen összefüggésben előfordulhatnak, így hiába érkezik tizedmásodpercek alatt a találati lista, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a fontos weblapok többségét felkutattuk, többórás keresgélésre és válogatásra kell vállalkoznunk. A könyvtárakban ezt a kérdést sokkal elegánsabban oldják meg: a katalogizálással foglalkozó szakemberek részletesen leírják a műveket minden lényeges szempont szerint, így azonnal és pontosan megválaszolható egy olyan kérdés, hogy "vannak-e angolra fordított Arany János-balladák a gyűjteményben?", vagy "a XVI. században milyen művek íródtak a magyarországi bányászatról?" Ugyanezt, a hagyományos könyvtárakban jól bevált megoldást használják például a WebKat.hu adatbázisnál is, ahol már több mint 200 ezer magyar online dokumentumot láttak el ilyen bibliográfiai adatokkal. A MEK és az EPA esetében saját leírás készül minden archivált tételről, közel százféle adatmező segítségével. Ezek a kiadványok "elektronikus borítólapján" a katalóguscédula feliratra kattintva tekinthetők meg különböző, emberek és gépek által olvasható formátumokban, de a fontosabbak a borítólapok - a böngésző Nézet/Forrás menüpontjával megnézhető - fejlécébe is belekerülnek, illetve hozzá vannak csomagolva a dokumentumok letöltésre szánt változataihoz is. A metaadatoknak köszönhetően az elektronikus könyvek nemcsak a MEK saját katalógusában kereshetők vissza, hanem több nagy hazai könyves és könyvtári adatbázisban is; s a nemzetközi Dublin Core szabványra alapozott OAI (Open Archives Initiative)rendszerekkel is lekérdezhető a gyűjtemény, így például a digitális kultúra nyilvántartását végző Nemzeti Digitális Adattárból és az NKÖM tavaly elindított Kultura.hu portáljáról is. Ezek a metaadatgyűjtő rendszerek természetesen akkor lesznek igazán hasznosak, ha minél több online dokumentumot ellátnak ilyen kísérő információkkal a szolgáltatóik. Ennek megkönnyítésére készítette el a MEK Egyesület tavaly az eleMEK nevű, ingyenes e-könyvtári rendszerét, mellyel bárki katalogizálhatja a saját gyűjteményét.

A könyvtáraknak egy további fontos szervezeti egysége a tájékoztató szolgálat. Ilyet a legtöbb elektronikus könyvtár is biztosít: legalább egy e-mail címet megadnak, ahol az eredmény nélkül keresgélő látogató segítséget kérhet. Ez a MEK esetében az info@mek.oszk.hu postafiók, de nehezebb kérdések megválaszolására egy önálló, mintegy 150 szakemberből álló "tájékoztató főosztály" is rendelkezésre áll. A korábban MIT-HOL, jelenleg LIBINFO néven futó szolgáltatástól bármilyen információ- vagy szakirodalom-keresés kérhető, a válaszok elektronikus levélben érkeznek néhány órán, vagy - legrosszabb esetben - 1-2 napon belül. A természetesen szintén ingyenes szolgáltatás egyre népszerűbb, elsősorban a diákok körében, akik szakdolgozathoz és egyéb iskolai feladatokhoz kérnek segítséget az "internet-könyvtárostól".

A MEK és az EPA mellett van még néhány nagy dokumentumgyűjtemény a magyar hálózaton, ezekről a konyvtar.lap.hu, illetve az e-konyvtar.lap.huoldalon tájékozódhatunk. A legfontosabb a Neumann János Digitális Könyvtár Bibliotheca Hungarica Internetiana c. gyűjteménye, ahol a szépirodalmi és humán szakirodalmi művek mellett az utóbbi időben egyre több természettudományos munka is megjelenik, például az élettudományok és a földtudományok területéről. Ugyancsak a Neumann-ház üzemelteti most már a legnevesebb kortárs írók és költők életművét feldolgozó Digitális Irodalmi Akadémia szolgáltatást, ami egy világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás a jellegét és a megvalósítását tekintve. Kisebb digitális dokumentumgyűjteményeket számos könyvtár és egyéb intézmény honlapján találunk, melyek többnyire valamilyen témára vagy dokumentumtípusra specializálódtak. A legtöbb esetben az elektronikus könyvtárak fentiekben felsorolt jellemzői hiányoznak ezeknél, de egy részük remélhetőleg kiindulópontját, magját jelenti egy-egy jövőbeli komolyabb "égitestnek" a formálódó magyar információs galaxisban.

A teljes világhálót tekintve a következő nagy szupernóva-robbanás mindenesetre a már említett Google-tól várható, amely 2004 végén bejelentette, hogy több amerikai könyvtár gyűjteményének nagy részét, összességében mintegy 15 millió kötetet digitalizál, tesz kereshetővé és részben letölthetővé az interneten, alaposan feladva ezzel a leckét a nemzeti digitalizálási programokért felelős döntéshozóknak, többek közt Magyarországon is. Az Országos Széchényi Könyvtár által indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program, az eddigi legnagyobb szabású, hasonló jellegű hazai vállalkozás egyéves működés után egyelőre szünetel támogatás hiányában, pedig ez "csak" ezres nagyságrendben célozta meg a legfontosabb magyar vonatkozású alapművek digitalizálását. A jó minőségű elektronikus könyvek és folyóiratok előállítása igen költséges munka, igaz, hogy utána sokszorosan hasznosul, hiszen nincsenek terjesztési költségek és egyetlen példány elég az egész világnak. A szakmai követelményrendszer kidolgozásában és az egyes digitalizálási projektek közötti koordinációban fontos szerepe van az európai uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködésnek, melynek Minerva Plus nevű jelenlegi szakaszába Magyarország is bekapcsolódott. A feladat - a sok száz éves európai kultúra és tudomány írott emlékeinek átmentése, illetve a nyomtatottnál is gyorsabban szaporodó, eleve számítógépen keletkező művek összegyűjtése és archiválása - olyan nagy, hogy csak széles körű összefogással valósítható meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár ennek a felismerésnek az alapján törekszik együttműködési kapcsolatok kiépítésére minél több intézménnyel, és ösztönzi helyi digitalizáló műhelyek és e-könyvtárak kialakítását a határon túli magyarlakta területeken is. A szolgáltatás biztonsága és a gyűjtés kiterjesztése érdekében a MEK már 3 határon túli "tükörszervert" üzemeltet (Szlovákia, Erdély, Vajdaság), amelyeken az elektronikus könyvtár teljes másolata megtalálható. A gépeket üzemeltető magyar szervezetek egyben aktív partnereink is az ott készülő dokumentumok összegyűjtésében. A legfrissebb eredmény ezen a téren az OSZK és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között 2005 februárjában aláírt szerződés Erdély tudományos és kulturális örökségének digitalizálásáról és online kutathatóvá tételéről.

Az elektronikus könyvtárak és a bennük dolgozó könyvtárosok tehát "rendet", "életet" és "intelligenciát" visznek az interneten kialakult "őskáoszba", megteremtve ezzel a közeljövő tudásalapú társadalmának létfeltételeit; gyors és egyszerű hozzáférést biztosítva a raktárak vagy éppen a webszerverek mélyére zárt emberi gondolatokhoz.


1. A magyarra többnyire "kibertér"-ként fordított kifejezésben ott rejlik a világűrt is jelentő "space" szó, így a számítógépek és a távközlési eszközök alkotta hálózatot új, mesterséges "világegyetemnek" is tekinthetjük.
2. A Google az Internet legnagyobb, legismertebb keresőrendszere, jelenleg 8 milliárd web-lapot tud átnézni tizedmásodpercek alatt.
3. Becslések szerint az Interneten több százszor annyi nyilvános dokumentum és adat érhető el, mint amennyit a keresőgépek - és így az átlagos Internet-használók - látnak. Többségük adatbázisokban, illetve elszigetelt vagy alig látogatott honlapokon lapul, vagy pedig a számítógépek számára értelmezhetetlen formátumokban van (pl. védett vagy kódolt PDF-fájlok, Flash-animációs oldalak).
4. Lásd például: Dimensions and Use of the Scholarly Information Environment
5. Az angol nyelvű felület elérhető a www.elib.hu címről is. Van továbbá egy másolat a most már hazánkban is terjedő új, IPv6-szabványú hálózaton is.


Természet Világa, 136. évfolyam, 5. szám, 2005. május
http://www.termeszetvilaga.hu/
http://www.chemonet.hu/TermVil/