...És mégis megbotlik
A lovak mozgásáról

Lágler Gergely

Bolyai János Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely


A technika fejlődésével a városokból kiszorul a természet, az emberek mégis igyekeznek egy-egy darabot megmenteni belőle: a lakásokban gyakoriak az akváriumok, a papagájok; aki kertes házban él és szereti négylábú kedvenceinket, kutyát vagy macskát tart, esetleg lovardába jár. Az állatokban legtöbbször társat keresünk, mozgásukban gyönyörködünk, legyen az egy aranyhal a kerti tóban vagy egy ló a versenypályán.

Kiskorom óta foglalkoztatnak a lovak. Több lófajtával is megismerkednem, közülük is a legjobban a kisbéri félvérrel. Szabadidőmben egyedül is szívesen ülök lóhátra, és túrákat teszek. Ilyenkor az ember egyetlen társa a ló; vigyáznia kell rá, cserébe a ló is vigyáz a lovasra. Ember és ló között mély barátság alakulhat ki. Dolgozatomban a legjobb barátomról, egy lóról írok, pontosabban annak helyváltoztató mozgásáról, a zavartalanul mozgó állat változatos járásmódjairól. Járásuk elemzéséhez barátommal, Illés Lászlóval videofelvételeket készítettünk. Ezeket lassítva lejátszottam, majd képekre daraboltam, és kiemeltem belőle azokat a részeket, amelyek a mozgás egy-egy elemének végét, vagy kezdetét mutatják. A lovak négy leggyakoribb járásmódja a lépés, az ügetés, a poroszkálás és a vágta. Ezeken kívül helyváltoztató mozgások még a tolatás és az úszás, de ezeket a legritkább helyzetben használják az állatok.

Lépés

A lovak leglassúbb, ezzel együtt leggyakrabban használt járásmódja a lépés, melynek átlagsebessége 6 km/h. Egy lépés átlagos hossza 0,9-1 m. A lábak meghatározott sorrendben egyenletesen mozognak, de minimum két láb mindig a talajon van. A hátulsó paták valamivel az elsők nyoma mögött maradnak. Négy patadobbanást hallunk, a lépés négyütemű járásmód. Az ütemek egyenetlenségéből a ló sántaságára következtethetünk. Az 1. ábra a ló lépését mutatja. A képek alatt a lábak helyzetét láthatjuk az idő függvényében. A fehér, illetve fekete téglalapok azon időszakokat jelölik, amikor a lábak a levegőben, illetve a talajon vannak. Az első képen a ló a jobb első lábát emeli fel, ezt követően az elöl lévő súlypont és a lendület miatt a bal első (BE) és a jobb hátsó (JH) láb között húzódó egyenes felett átbillen a ló, és leteszi a jobb első (JE) lábát. Ekkor egy rövid mozgásfázis következik: mindkét jobb oldali láb a földön van, de mielőtt letenné a ló a bal hátsó (BH) lábát, felemeli a BE lábát. Ebben a helyzetben az egyoldali alátámasztás miatt igen instabil a ló, ezért ez a szakasz nagyon rövid, aminek végén az állat leteszi a BH lábat, csökkentve ezzel a felborulás veszélyét. Az így kialakult helyzet megegyezik az első képpel, de annyi eltéréssel, hogy JE helyett BE és JH helyett BH fordul elő.

1. ábra. Lépés 2. ábra. Ügetés

Ügetés

Az ügetésre jellemző a büszke fej- és nyaktartás, a hátsó ízületek hajlítottabbak, mint lépéskor, így a far lejjebb süllyed, a hátsó lábak előre és felfelé lökik a testet, a hátsó lábak jobban a súlypont alá lépnek, a terhelés egy részét átveszik az első lábaktól, s ez teszi lehetővé, hogy a ló első lábait könnyedén, lendületesen mozgassa (2. ábra). Egy ügetőlépés hossza 1,6-5 m is lehet. E mozgásfajta két jellemző szakaszra bontható, mivel az állat lábait párosával mozgatja, bár első lábai sokszor egy pillanattal előbb érnek talajt, vagy emelkednek el attól. Élénk ügetésben, ami közepes tempót jelent (kb. 14 km/h), mindig két láb érinti a talajt, vagy miután az egyik pár láb felemelkedik, következhet egy rövid repülő szakasz, amikor egyik láb sem érinti a talajt. A versenyügetés olyannyira gyors és a lépések olyan hosszúak, hogy szinte repülnek a lovak, a lábak alig érintik a talajt.

Az ügetés instabil állapotok sorozata, egy-egy pillanatban a ló olyan, mint egy szék, aminek nincs meg a két átlós lába. A mozgás folyamán a ló mindig az ellenkező átlós lábait (pl. JH és BE) teszi a talajra, miközben a másik átellenes lábait (pl. BH és JE) emeli föl. A lábak kettesével való mozgatásából következik, hogy két patadobbanást hallunk; az ügetés kétütemű járásmód. Mozgás közben előre igazából a hátsó lábak hajtanak, ügetéskor ez a két láb között felváltva történik. Ebből következik, hogy az egymás mellett lévő lábak egyformán terheltek. Az ügetés a hosszú távokra legmegfelelőbb mozgásfajta. Az ügetési sebesség világcsúcsa 1 km-en 1 perc 11 másodperc.

Poroszkálás

A poroszkálás (mivel fajtákra jellemző) a tenyésztés során egyre jobban eltűnik, bár az amerikai ügetőkön a versenyek egy részén máig poroszkáló lovakkal versenyeznek. Poroszkáláskor az azonos oldali lábak egyszerre mozognak (3. ábra), így ekkor is csak két patadobbanást hallunk ütemenként. Poroszkáláskor nem tudnak összeütközni az egymás előtti lábak, míg egy hibás ügetőlépés közben a hátsó láb rá is léphet az azonos oldali első láb patájára. Nagy sebességű poroszkáláskor hosszú repülő szakaszok fordulnak elő. Közepes iramban az állat stabilitása még megmarad, de a váltakozó jobb és bal oldali alátámasztás következménye egy oldalirányú lengőmozgás. Ezt a lassú oldallengést használták ki a női lovaglásban és a katonai betegszállításban. A nők ugyanis könnyebben megülték az ilyen poroszka típusú lovakat, nem fáradtak el úgy, nem rázkódtak annyira a ló hátán, mint ügetés közben. Ha megsérült egy katona, úgy vitték orvoshoz, hogy két poroszka közé egy erős vásznat kötöttek, és ebbe fektették a sebesültet. Ha a lovakat jól betanították, összehangoltan mozogtak, az utast mindössze jobbra-balra hintáztatták. Poroszkáláskor az egy oldalon alátámasztott testnek sokkal kisebb stabilitása van egy egyenetlen hegyi ösvényen, mint ügetéskor. A poroszkálás gyorsasági rekordja 1 km-en 1 perc 9 másodperc.

3. ábra. Poroszkálás
4. ábra. Vágta

Vágta

Ahhoz, hogy az első vágtalépések kellően stabilak legyenek, kell egy bizonyos kezdősebesség, lendület. Ezt a lovak úgy érik el a lépésről történő felgyorsítás közben, hogy néhány közepes iramú ügetőlépést iktatnak a mozgássorba. A vágtának kétféle lábsorrendje van: (1) "vágta jobb kézen" (4. ábra); ekkor a lábak három ütemben érkeznek a talajra, ezért három patadobbanást hallunk. A 4. ábra lova a BH lábával indította a vágtaugrásait, majd a JH és a BE következett. Ezután teste kismértékben átbillent a JH és BE lábak között húzódó egyenesen. A negyedik lábát, a JE-t csak eközben tette le, miközben JH lábával nagy erejű előre és felfelé irányuló lökést adott. A következő pillanatokban teste átsiklott a JE láb felett, végül felemelte ezt a lábát is, és egy határozott repülő szakasz következett. Ezután kezdődött elölről a ritmus a BH lábbal. Vágta jobb kézen esetén a hátsó és első lábpárok közül a jobb oldali lábak érkeznek le, és hagyják el később a talajt. (2) A "vágta bal kézen" ezzel ellentétes lábsorrend. Ez a leggyorsabb a járásmód (átlagosan 30-60 km/h, a világrekord 54,1 másodperc 1 km-en). Vágtakor nem egyforma terhelést kapnak a lábak, s a ló hamar elfárad. Mindig az a hátsó láb van kitéve a legnagyobb terhelésnek, amelyik később hagyja el a talajt: pl. a JH láb, ha a ló "jobb kézen vágtázik".

5. ábra. Lovaglás közben fontos, hogy a lovas hogyan üli meg a lovat, mert ha súlypontja nincs a megfelelő helyen, annak bukás a vége

Érdemes megfigyelni, milyen módon üli meg a lovas a lovat az egyes járásmódokban (5. ábra). Lépésben és poroszkálásban viszonylag könnyű dolga van, mert nem túl nagyok a hát függőleges mozgásai. Ha megpróbálna ügetésben egyszerűen csak ülni, zötykölődne, vágtázáskor pedig már le is eshetne. A lovas ügetéskor ritmusosan kiemelkedik a nyeregből, miáltal követi az állat mozgását; vágtázáskor folyamatosan áll, lábának rugózásával fogva fel a felfelé irányuló lökéseket, amit egy egyszerű találmány, a kengyel tesz lehetővé.

Gyógylovagoltatás

A gyógylovagoltatásban (hippoterápia) a sérült embereknek megfelelő módon állíthatunk össze terápiás lovagoltatást, ha ismerjük az egyes járásmódok intenzitását. A ló lépéseinek ritmusa és a lovaglás közben végzett torna lazítja és finoman megmozgatja a medence körüli izmokat. Jelentősen javul a sérült gyermekek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke és kapcsolatteremtési képessége. A mozgássérültek kezdetben csak lépésben közlekedhetnek lóval, majd alkalomról alkalomra egyre többet ügetésben. Nem érheti elkeseredés őket, ha fokozatosan növeljük a mozgás intenzitását, így nem kerül nekik túl nagy erőfeszítésbe megtanulni azon izmok mozgatását, amelyeket a tolószékben biztosan nem használnak. Vágtázást gyógylovaglásban nem ajánlott tanítani, hiszen kezdetben ez az egészséges embereknek is okozhat problémákat, túl sok veszélyt rejt magában egy mozgássérült ember számára. Éppen ezért nagyon fontos, hogy hozzáértő ember tanítsa meg fokozatosan a ló és ember együttes mozgását, mely igazán akkor válik élvezetessé, és akkor alkot ló és lovas nagyszerű párost, amikor a partnerek ismerik egymás mozdulatait. A tanár szerepe, hogy segítsen összhangba hozni a páros mozgását, így a ló és lovas számára is pihentető szórakozássá válik a munka. A mozgássérült lovas megpróbál alkalmazkodni a ló mozgásához, amit a sérült izmok mozgatásával ér el. A lovas terápiának nagy előnye, hogy vele a szellemi sérülések is gyógyíthatók. Egy szellemi sérült embernél a ló annak a társnak a szerepét tölti be, aki magához közel engedi, befogadja és nemcsak a fizikai közelséggel segít neki, hanem szellemi társak is lesznek.

Az írás szerzője Diákpályázatunkon a Varjú Dezső professzor által kiírt Biofizika különdíj kategóriában I. díjat kapott.

Irodalom

[1] Artner T. (1982) Ló és lovas a művészetben. Corvina Kiadó, Budapest
[2] Bodó I., Hecker W. (1992) Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
[3] Flandorffer T., Hajas J. (1985) Ló és lovaglás. Mezőgazda Kiadó, Budapest
[4] Greguss F. (1976) Eleven találmányok. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
[5] Horváth G. (1986) Négy lába van a lónak... A járás statikai és dinamikai elemzése. Természet Világa 117: 547-552
[6] Horváth G. (2001) A mechanika biológiai alkalmazása: biomechanika. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
[7] Kelenföldi P., Horváth G. (1987) Nem nagy dolgok... Vita a lovak járásáról. Természet Világa 118: 285-286.
[8] Vecseklőy J. (1983) Ló és ember. Budapest
 


Természet Világa, 134. évfolyam, 12. szám, 2003. december
http://www.chemonet.hu/TermVil/ 
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/