ZIMÁNYI JÓZSEF
Magyarország csatlakozása a CERN-hez

A CERN Tanácsa 1992. június 26-ai ülésén egyhangú szavazással felvette Magyarországot a CERN tagállamok közé. Így 1992. július 1-jétől Magyarország a CERN tagállamává lett. Abelépési szándékról és a felvételről szóló előzetes megállapodást Pungor Ernő tárca nélküli miniszter és Carlo Rubbia, a CERN akkori főigazgatója írta alá 1992 április 26-án. A Magyar Köztársaság nevében a csatlakozást deklaráló Csatlakozási Okiratot Göncz Árpádköztársasági elnök írta alá. Ezt a dokumentumot Párizsban az UNESCO-nál helyezték letétbe. A magyar lobogót a CERN tagállamok zászlóinak sorában, a CERN főbejárata előtt, 1992. december 18-án vonta fel Pungor Ernő és Carlo Rubbia.

Ettől kezdve a CERN legfőbb irányító testületében, a CERN Tanácsában (CERN Council) Magyarország szavazata ugyanannyit ér, mint a gazdagabb régi tagországok szavazatai, annak ellenére, hogy a CERN költségvetését a tagországok nemzeti össztermékük (GDP) arányában finanszírozzák. Így Magyarország számított hozzájárulása a CERN éves költségvetésének 0,4-0,45%-a. A belépési tárgyalásokon a CERN Tanácsa jóindulatúan figyelembe vette Magyarország akkori nehéz gazdasági helyzetét. Így belépésünkkor a számított tagdíjnak csak 30%-át kellett fizetnünk. Ez a hozzájárulás tíz éven keresztül lineárisan növekszik, míg el nem éri a GDP által számított értéket.

A belépésnek politikai, tudományos és gazdasági okai voltak1:
1.A CERN-hez való csatlakozás lehetőséget ad európai integrációs törekvéseink erősítésére, hiszen a CERN-nek csak az EU- és az EFTA-országok, valamint a visegrádi négyek a tagjai.
2.A CERN jelenleg a világ élenjáró, legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma. Jelentőségét az amerikai SSC (Superconducting Super Collider) gyorsító építésének leállítása csak tovább növelte. A CERN 1952 óta öt Nobel-díjas fizikust „nevelt ki".
3.A CERN éves költségvetésének 38%-át ipari tenderekre fordítja. A CERN-tagság elnyerésével a magyar vállalatok, intézetek szabadon pályázhatnak a többségükben csúcstechnológiai jellegű tenderekre. A CERN nemzetközi szervezet, ezért az itt megnyert tenderek nem terhelik a magyar kereskedelmi kvótát.
Fontos megemlíteni, hogy Magyarország felvétele a visegrádi hármak másik két országának (Lengyelországnak és Csehszlovákiának) csatlakozása után történt. 1992 óta a CERN egyetlen jelentkező ország igényét sem fogadta el egészen a tavalyi évig, amikor huszadikként Bulgáriát vették fel a tagországok közé.
A belépés időpontja a hazai tudomány belső fejlődése szempontjából is megfelelő volt a csatlakozásra. A kísérleti magfizika egy jelentős része ugyanis egyre nagyobb és nagyobb energiájú gyorsítókon való mérések irányában fejlődött. Így azon magyar magfizikusok számára, akik korábban kisebb energiájú gyorsítók mellett dolgoztak, a CERN SPS gyorsítójának nehézion nyalábjánál végzendő mérések jelentették a logikus fejlődési irányt.
Az újonnan megjelenő nagy energiájú nehézion-nyalábot igénylő fizikusok a még itthon maradt nagyenergiájú-részecske fizikusokkal együtt elérték a CERN-ben való eredményes kísérleti munkához szükséges „kritikus tömeget". Ez lényeges szempont volt a CERN képviselőivel folytatott tárgyalásokon is. Ugyanis a CERN csak olyan országok jelentkezését fogadja el, amelyek fel tudják mutatni, hogy elég erős, már eredményeket elért, a CERN eszközeit használni kívánó és tudó kutatógárdával rendelkeznek.
A CERN tárgyalóküldöttségén kívül azonban meg kellett győzni a magyar kormány képviselőit is csatlakozásunk fontosságáról. Sok eredménytelen próbálkozás és hosszas diszkussziók után végül akkor következett be az áttörés, amikor a CERN akkori vezérigazgatóját, a Nobel-díjas Carlo Rubbia professzort be tudtuk mutatni Pungor Ernő tárca nélküli miniszternek, aki akkor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezette. Pungor Ernő Carlo Rubbia érvelése alapján átlátta, hogy a CERN-hez való csatlakozásunk elősegítheti a fejlett technológiák importját, és ugyanakkor kedvező hatással lehet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatára is.
Pungor Ernő létrehozta a Magyar CERN Bizottságot (MCB), amely egyrészt Magyarországot képviselte a CERN Tanácsában, a CERN Tanács Bizottságában és Pénzügyi Bizottságában, másrészt figyelemmel kísérte a magyar kutatók CERN-beli tevékenységét is. A CERN vezetőségének tanácsát és ajánlását követve igyekeztük elérni, hogy a magyar kutatók ne elszórtan vegyenek részt különböző mérésekben, hanem egy vagy két kísérletnek legyenek jelentős számban résztvevői. Ez biztosítja Magyarország „láthatóságát" (visibility) a CERN-ben. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy Magyarország szerény pénzügyi kereteiből kettőnél több mérés jelentős finanszírozása nem volt lehetséges.
E programnak megfelelően az egyik csoportunk az SPS mellett működő NA49 (North Area 49, azaz a CERN északi területén lévő mérőcsarnokban folyó 49.sorszámú mérés) kísérlethez csatlakozott. Ez a mérés akkor még a hardver konstrukció fázisában volt. Ezért itt kutatóink egy önálló részegység, a repülési idő elvét alkalmazó ún. „Budapest-fal" detektor tervezését és építését végezhették el. E mérés célja a nagy energiájú nehézion ütközésben keletkező rendkívül nagy energiasűrűségű anyag tulajdonságainak vizsgálata.
Ennek révén az NA49 mérésben részt vevő magyar csoport részt vehetett a kísérlet végrehajtásában a hardver tervezésétől a hardver megvalósításán át a detektor hitelesítésén és az adatgyűjtésen keresztül az adatok kiértékelését megtanulva a mérések értelmezéséig. Az így szerzett tudást ez a csoport az épülő LHC (Large Hadron Collider) gyorsító melletti ALICE (A Large Ion Collider Experiment) mérés előkészítésére és kidolgozására is hasznosítani tudja.
Miután az NA49 kísérletben való hatékony magyar részvétel megvalósult, elindítottuk a második magyar CERN-csoport szervezését is. Így épült fel a LEP (Large Electron Positron Collider) melletti OPAL-kísérletben a számottevő részvételt nyújtó magyar fizikuscsoport, amely budapesti és debreceni fizikusokból áll. Itteni működésünk sikerét mutatja, hogy a sok száz főből álló OPAL-csoport több nemzetközi értekezleten a mérési adatok értékelésében kiváló eredményt elért fiatal magyar fizikussal képviseltette magát.
A két magyar csoport CERN-beli munkájához a hardver költségeket részben az OMFB támogatása, részben pedig az OTKA műszerpályázata fedezte. A mérésekre való kiutazások költségeit az OTKA tematikus pályázatok elnyerése biztosította. A CERN-hez való csatlakozásunk a kísérleti fizikusokon kívül kedvező lehetőséget nyújtott a magyar elméleti fizikusok számára is. Még a publikáció előtt megismerhették a legújabb mérési eredményeket, és így hamarabb kezdhették el az új eredményeket értelmező modellek kidolgozását. Így érhettük el, hogy a világon elsőként adhattuk meg a nehézion-ütközésben keletkező óriási energiasűrűségű tűzgömb hadronokká való szétesése pillanatában lévő téridőbeli alakzatát, valamint a ritka kvarkokat tartalmazó barionok számának egymáshoz viszonyított arányait.
A CERN-hez való csatlakozásunk már a belépési dokumentumok aláírása előtt is jótékony hatású volt a számítógép-hálózatokhoz való csatlakozásunk szempontjából is. A CERN 1991- től kezdve hozzájárult ahhoz, hogy egy bérelt adatátviteli vonalon közvetlen összeköttetés jöjjön létre a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete és a CERN között. A KFKI RMKI ezen a kapcsolaton keresztül az országban az elsők között csatlakozhatott az internethez, az országban másutt (egyetemeken és más kutatóintézetekben) dolgozó fizikusok számára is lehetővé téve a hálózat használatát.
CERN-tagságunkkal a magyar fizikusok számára megnyílt a lehetőség, hogy a világ egyedülálló gyorsító berendezéseit használják. Fizikus és mérnök doktorandusok és egyetemi hallgatók CERN-beli látogatásaik, munkájuk során megismerkedhetnek a legmodernebb méréstechnikai berendezésekkel, módszerekkel. Így tehát a CERN-hez való csatlakozásunk jelentősen növelte kutatási lehetőségeinket, és nagyban hozzájárult az egyetemi képzés színvonalának emeléséhez.
A jelen szám több cikke bemutatta a magyar fizikusoknak a CERN-kísérletekben való eredményes részvételét, valamint az értelmezéseket és előrejelzéseket, melyekre a kísérleti adatok analízise vezette elméleti fizikusainkat.
Ezek az eredmények igazolják, hogy helyes volt a döntés Magyarországnak a CERN-hez (az egyedülálló lehetőségeket biztosító, az egész világ részvételével működő laboratóriumhoz) való csatlakozásáról.


1. Az alábbiak forrása részben: „Magyarország CERN tagságának tapasztalatai (1992. július 1-1995. augusztus 31.), Magyar CERN Bizottság, 1995. szeptember"