4.1.4. …anyanyelvünk ereje megbírja a Filosofiát…

Varga Márton könyve, A Gyönyörű Természet Tudománya 1819-ben jelent meg Nagy Váradon.

Nemzetem dísze, dicsősége, java, a vallásra való buzdítás voltak fő ösztönim, az erköltsök jobbítgatása, hogy nem deákul, melly kevesebbe került volna, hanem magyarul irtam. Megmutattam, hogy anyanyelvünk ereje megbírja a Filisofiát, hogy lehet Fizikát olly tökéletesen rajta irni, mint a deák oskolás könyvek vannak… Előttem törött út, kiki tudgya, nem volt… írja a szerző az Előszóban.

Varga Márton pontosan tudja, hogy mekkora nehézséget jelent az új szavak megértése, elfogadása. Könyve ennek megkönnyítésére egy magyar-latin szótárral indul. Ennek látjuk itt egyik fakszimile oldalát. Két szóra hívnám fel itt a figyelmet: Habos mozdulás = hullámmozgás, Heányos mekkoraság = negatív mennyiség.

Az 52. oldal a bolygómozgást tárgyalja. A bujdosó csillag horpadt karika pályán halad, melynek egyik tüzellőjében van a Nap.

Műszer alatt itt a szerző általános mechanikai szerkezetet, mechanikai gépet ért. Ez az oldal számunkra elsősorban pedagógiailag érdekes: igyekszik meggyőzni mindazokat, kiket sem a természet maga nem hivott a Filozófiának megtanulására, sem a mostoha környülállások nekik nem kedveznek, tanuljanak mesterségeket, melyek a deák nyelv ismereténél nem gyümöltstelenebbek.

A korabeli olvasó itt szükségesnek tartotta, hogy a szótárból ki keresse, mi is az a karika tsiga, vagy hajlós lap (Trochea, planum inclinatum másutt ez utóbbit kortsolyának nevezi). Az ék szó jelentését németül adja meg: Zwickel.

A szerző itt bölcsen belátja a magyarítás célszerűségének korlátait: izmosok egyaránlatja (szilárdtestek egyensúlya) = statika, mivel minden tudós Európai nyelven ezt a szót Statica már bévették, mi is Magyarok rövidsége miatt elfogadhatjuk és véle szabadon élhetünk.


Természet Világa, 
2001. I. különszám
Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete (XIX. század) 
http://www.termeszetvilaga.hu


Vissza a tartalomjegyzékhez