"Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni."
/Bay Zoltán/
NTP-TV-16-0067 beszámoló

Kedves Pályázónk!
A Természet-Tudomány Diákpályázatokat a postafiókunk megszűnése miatt a következő címre kérjük küldeni: Természet Világa szerkesztősége 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16.

XXVI. Diákpályázatunk
eredmény-
hirdetése

2017. november
ÚJ KÜLÖNSZÁMAINK!


Tartalom
Tartalom, Előszó
Tartalom
Tartalom
Tartalom, Előszó
A különszámról

RÉGEBBI SZÁMAINK ÁRA 

Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a 2015. évi és az azelőtti lapszámaink kedvezményesen, 500 forintos áron megvásárolhatók kiadónkban (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.). 



 A TERMÉSZET VILÁGA A FACEBOOKON

AHOL OLVASÓINK HOZZÁJUTHATNAK A TERMÉSZET VILÁGÁHOZ
(a Lapker folyóiratunkat árusító helyei)
Újabb helyek
Ára: 780 Ft, előfizetőknek: 670 Ft, előfizetés

LAPSZÁMAINK MÁR DIGITÁLIS VÁLTOZATBAN IS MEG-
VÁSÁROLHATÓK!


Filmklub az Akadémián

„Simonyi Károly veszít”
Cikk a Forrás folyóiratban
Pillanatképek az Erdős-konferenciáról 

Biológiai Háttéranyag (frissítve!)
A Természet Világa az Apáczai Líceumban
Szentágothai-év, 2012
Az atomoktól a csillagokig

HELYÜNK SZELLEME
Genius loci. A XX. század Budapesten készült. Ezt a némileg túlzó címet adta Václav Smil a Nature 2001. január 4-i számában megjelent írásának, melyet folyóiratunkban is közzétettünk. Abban a folyóiratban, amely - s ezt bizton állíthatjuk  - 142 éven át Budapesten készült. Szerkesztőségünk ez idő alatt szinte mindig a főváros jól körülhatárolt kis területén, a mai VIII. kerületben működött. -->

FELHÍVÁS
Minden barátunkhoz, szerzőnkhöz, olvasónkhoz szólunk, aki szereti a lapunkat. A folyóirat 140. évében sok-sok helyen olyan előadást, rendezvényt szerveztünk, ahol a Természet Világára emlékezve a tudomány lángja világított. Milyen jó lenne, ha a sort idén is folytatva Kárpát-medence szerte legalább 140 helyen felgyulladna ilyen kis mécses! Ezeknek a rendezvényeknek a helyszínét, idejét, szervezőjének nevét dokumentáljuk, lapunkban folyamatosan közreadjuk. Ha kérik, megpróbálunk jó előadókkal, személyes jelenlétükkel is segíteni munkájukat. Igyekszünk lapszámainkból is eljuttatni ajándékpéldányokat a minket megtisztelő eseményekre. 
Lámpások

2017. november

A háború alatt és közvetlenül utána a világ első „reaktormérnökeként” Wigner tervezte az első működő atomreaktorokat, 1963-ban a Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapta. Mégis, joggal tekinthetünk rá úgy is, mint aki a modern szilárdtest-fizika létrejöttének egyik megteremtője volt. (Sólyom Jenő:  Wigner Jenő,  a  modern szilárdtest-fizika egyik elindítója)


1972-ben  történt először, hogy az Olasz Fizikai Társulat kéthetes konferenciasorozatot rendezett Ericében a fizika különböző aktuális problémáiról. A programban nemcsak az általános relativitáselmélet idevágó modern eredményeiről terveztek előadásokat, hanem a plazmafizika (magnetohidrodinamika) aktuális problémáiról is érdekes beszámolókat ígértek. (Abonyi Iván: Találkozás Wigner Jenővel Ericében)




Wigner Jenő 1960-ban megjelent írásában kifejti, mennyire nehéz vagy éppen lehetetlen meggyőző magyarázatot adni arra, hogy az emberi képzelet alkotta, elvont fogalmakat és konstrukciókat használó matematika „meghökkentően” jól alkalmazható a valóság, a természet leírásában. (Solt György: Matematika és a természettudományos megismerés)


A részecskefizika elmélete, a Standard Modell szimmetriákon alapul, közülük azonban jó néhányat sért a gyenge kölcsönhatás. A Higgs-bozon felfedezése 2012-ben igazolta a részecsketömegek létrejöttének Brout-Englert-Higgs mechanizmusát spontán szimmetriasértéssel. Minden sikere ellenére, a Standard Modell elméleti nehézségekkel küszködik, amelyek további sérülő szimmetriákra utalnak... (Horváth Dezső: A részecskefizika sérült szimmetriái vajon megoldják-e a problémáit?)

Ki is volt Wigner Jenő? „A téridő egyik legalkalmasabb helyén”, abban a XX. században született Budapesten, amely a fizika tudományát szédítő sebességgel emelte a magaslatokba. A New York Times szellemes megfogalmazása szerint Wigner egyike volt azoknak a Budapesten született és nevelkedett tudósoknak, akik azért mentek Nyugatra, hogy átalakítsák a modern fizikát. És valóban. (Palágyi Györgyné: Wigner Jenő, a fasori diák)

Tudomány emberközelben
Beszélgetések-emlékezések

Bemutatkozás
  Fiatal kutatók, kutatójelöltek

Viták a tudomány körül

Kutatások, cikkek az OTKA támogatásával
(2010-2011-ben: PUB-I 83273)
(2012-2013-ban: PUB-I 106 681)
(2014-ben: PUB-I 111 142)
(2015. január – 2016. január: PUB-I 114 505)

Természetvédelmi válogatásunk
Válogatás a fizika éve alkalmából
Fizikát népszerűsítő filmek
Az atomoktól a csillagokig


Keresés a termeszetvilaga.hu domain alatt:





X-Aknák

A honlapot Internet Explorerre és 1024*768-as felbontásra optimalizáltuk.