1. idézet

A fizika karakterisztikuma mindezideig a következő volt. Ismerünk néhány fizikai törvényt, mégpedig olyan formában, hogy ha a körülményeket megadjuk, segítségükkel megállapítható, mi fog a továbbiakban történni. Mászóval, ha három ilyenfajta atomot idehelyezünk, öt másfajtát amoda, előre megmondhatjuk, mi fog a továbbiakban történni. Ezen törvényeknek ténylegesen az a tulajdonsága, hogy nem függenek az abszolút időtől. A törvények ma ugyanolyanok, mint voltak korábban. A fizikában mostanáig fel sem merült a történelmi kérdés, vagyis, hogy a törvények hogyan lettek olyanok, amilyenek ma. Nincs fejlődés. Newton törvényei, beleértve a gravitáció inverz kvadratikus törvényét, nem szólnak arról, hogy mikor kell a mérést elvégezni, vagy, hogy ezek a törvények hogyan keletkeztek az időben. Pontosan ez a helyzet az elektrodinamikában, a kvantummechanikában és így tovább. Ezek a törvények – én úgy mondanám – lokálisak az időben: bármely időpillanatban alkalmazhatók. De éppen ezért nem alkalmazhatók a kozmológiában, minthogy ott felmerül a többletkérdés: hogyan keletkeztek a dolgok.

 Biztos vagyok abban, hogy a fizika ma ismert törvényei ezekre a kérdésekre nem tudnak felelni, ez egyszerűen a felírás módjából következik. Lehet, hogy a fizika jövő törvényei, egy teljesebb formában nem olyanok lesznek, hogy bármely időpillanatban érvényesek, hanem az egész Univerzum történetét, külső feltevés szükségessége nélkül, úgy ahogy a dolgok lejátszódtak, leírják. Jelen pillanatban azonban nem ez a helyzet.
 Viszont, ahogy Ön mondja, ha a fizikai Univerzum létrejöttét ezen törvények alapján  meg lehet magyarázni,  akkor ezeknek a tör-

vényeknek bizonyos értelemben az Univerzum kezdete előtt is létezniük kellett!

 Ilyen törvények viszont még nincsenek... Nem tudok addig beszélni róluk, amíg nem látom őket.

Feynman [5], p. 206.
Vissza