A természet nem csal, csak az ember...

Az Egyesült Államokban 1976-ban alakult meg a Committee for the Scientific Investi-gation of Claims of the Paranormal szervezet (CSICOP), amely magyarra Paranor-mális Jelenségek Tudományos Vizsgáló Bizottsága néven fordítható. A szervezet a kiadója a negyedévenként megjelenõ Skep-tical lnquirer c. folyóiratnak, és tagjai, ill. tanácsadói között több mint 200 nemzetközi hírû tudós, köztük számos Nobel-díjas található.

A Természet Világa vendégeként 1991. október 6-9. között rövid budapesti látogatást tett Barry Karr úr, a CSICOP ügyvezetõ igazgatója. A látogatás alkalmat nyújtott arra, hogy vendégünk találkozzon a Magyar Természettudományi Társulat vezetõivel, valamint a Természet Világa szerkesztõségének és szerkesztõbizottságának tagjaival. A beszélgetésen többek között jelen volt Szentágothai János, Ádám György és Beck Mihály akadémikus az MTT vezetõségébõl. Az alábbiakban a hosszú megbeszélés leglényegesebb részeit igyekszünk összefoglalni.

A magyar nyelvben a szkeptikus szó jelentése eléggé tág, többek között magába foglalja a hittel szembeni kételkedést is. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos különbséget tenni a tudomány és a vallásos hit között.

A tudomány azzal foglalatoskodik, hogyan jött létre világunk és milyen természeti törvények uralkodnak benne, míg a vallások arra a kérdésre keresik többek között a választ, hogy mi a lét, és azon belül életünk értelme. A tudomány és a vallás nem egymást kizáró fogalmak, mivel teljesen más kérdésekkel foglalkoznak. Az amerikai kezdeményezésre létrejött, ma már 24 országban mûködõ szkeptikus csoportok hálózata nem foglalkozik a vallásos hitet érintõ kérdésekkel, mivel azokat magánügynek tekinti. Minden egyéb kérdés vizsgálatánál azonban alapvetõ fontosságú a tudományos módszerek használata. Nyilvánvaló azonban, hogy meg kell vizsgálni a vallásos köntösben jelentkezõ áltudományos jelenségeket, amelyek a hívõk vallásos érzelmeit igyekeznek kihasználni. A Skeptical lnquirer így többek között foglalkozott az ún. torinói lepel problémájával is, ahol a radioaktív izotópokon alapuló nukleáris kormeghatározó méréstechnika kizárta, hogy a lepel „valódi" lehessen, valamint a „kézrá-tevéses gyógyítók" (faith healer) tevékenységét is több konkrét esetben leleplezte.

A CSICOP-ot 1976-ban olyan tudósok alapították meg, akiket aggasztott az áltudományos nézetek rohamos térhódítása az amerikai társadalomban. Ez a jelenség természetesen együtt jár a demokráciával, ezért érezhetõ most fokozottan hazánkban is. Hasonló jelenségek figyelhetõk meg Csehszlovákiában és a Szovjetunióban is. A CSICOP tapasztalatai átadásával segítséget kíván nyújtani egy magyar „szkeptikus szervezet" létrehozásához és a nemzetközi hálózatba való integrálásához. Jelenleg 24 országban mûködik hasonló szervezet, nemrég alakult meg Japánban a helyi szervezet, valamint egy másik a Szovjetunióból éppen kiváló Észtországban, ahol a szkeptikusokat a Tallinnban kiadott Horizont c. lap fogta össze. Ha megalakul a magyar szervezet is, akkor a 25. lesz a nemzetközi hálózatban. Ez a hálózat azért fontos, mert a tagegyesületek között folyamatos az információcsere, és a folyóiratok egymástól cikkeket is vehetnek át külön engedély nélkül. A Természet Világában már korábban is jelentek meg a Skeptical Inquirer-bõl átvett cikkek, amelyek a jövõben rendszeresek lesznek a lap által bevezetett ún. Szkeptikus sarokban.

Az áltudományok elleni harcnak együtt kell járnia a tudományos eredmények széles körben való megismertetésével, a korszerû tudományos ismeretterjesztéssel. Egy szabad országban azonban nyilvánvalóan nem adminisztratív módszereket alkalmaznak az áltudományok elleni harcban, hanem az áltudományos állításokat tudományos módszerek alkalmazásával cáfolják meg. Ez annál inkább fontos, mert ma sokakban él az a tévhit, hogy mindaz, ami korábban tiltva volt vagy „hivatalosan" nem létezett, az szükségképpen igaz.

A parajelenségek tudományos vizsgálatánál a tudományos kutatók mellett tanácsos hivatásos bûvészek segítségét is kérni. A természet nem csal, a megismételt kísérletek a kísérleti hiba határain belül ugyanazt az eredményt adják. A tudósok ehhez az objektív valósághoz vannak szokva. A parajelenségek nagy részét azonban emberek produkálják, és itt a turpisságok felderítésében az illúziók keltésének szakértõi, a bûvészek a tudósoknál lényegesen kompetensebbek.

A CSICOP alapító tagjai között van James Randi, a világhírû bûvész, aki hagyományos karrierjét feladva tevékenységét teljes egészében a paranormális jelenségek vizsgálatának, a rosszhiszemû csalók leleplezésének szentelte. Õ leplezte le Uri Gellert is, aki ezért igen haragszik rá, és most bírósági perek sorozatával igyekszik anyagilag tönkretenni. Az amerikai jogrendszer szerint ugyanis a peres ügyeknél a per kimenetelétõl függetlenül mindegyik fél maga fizeti a perköltségeit. Ezt a lehetõséget egy olyan gazdag ember, mint Geller, kihasználhatja, és perek sorozatával hallgatásra kényszerítheti kritikusait.

Geller zaklatása miatt Randi lemondott a CSICOP vezetõségének tagságáról, mivel ily módon elkerülhetõ, hogy Geller sorozatos pereibe Randival együtt a CSICOP-ot is belerángassa. James Randi az amerikai tudományos és szkeptikus közösség elõtt szinte nemzeti hõssé magasztosult fel, adományokból pénzalapot hoztak létre, hogy a pereskedés költségeit a jövõben is fedezni tudja.

Az áltudományos irányzatok között különösen visszataszítóak azok, amelyek a súlyosan beteg emberek fokozott kiszolgáltatottságát, hiszékenységét és élni akarását használják ki. Közismert a „manilai csodadoktorok", a „pszichosebészek" mûködése, amely országunkban is nagy publicitást kapott. A dolog természetesen csalás, amint azt James Randi is leleplezte. Kevesen tudják, hogy ennek az illúziónak lett áldozata Peter Sellers, a neves angol filmszínész is. Sellersnek orvosai sürgõs mûtétet ajánlottak rákos megbetegedése miatt. A neves mûvész érthetõen húzódozott a mûtéttõl, végül a manilai csodadoktorok kezére adta magát, akik a kártékony daganatot kioperálva „ teljesen meggyógyították". Sellers röviddel a „csoda" után meghalt, és természetesen az is kiderült, hogy semmit sem operáltak ki belõle.

Az ilyen esetekben azonban az igazságszolgáltatás tehetetlen, mivel a kuruzslás más országban játszódik le, az ottaniak pedig nem szándékoznak a dollármilliókat hozó üzletet holmi erkölcsi aggályok miatt megszüntetni. Marad tehát, mint egyetlen módszer, a csalók és sarlatánok leleplezése és az emberek hiszékenységé-nek a megváltoztatása a tudományos eredmények korszerû és hatékony népszerûsítésével.

A megbeszélések eredményeképpen a hazai tudományos közösség kiemekedõ alakjai, a tudományos újságírók és szellemi életünk más meghatározó egyéniségei elhatározták, hogy kezdeményezik a CSI-COP-hoz hasonló hazai egyesület létrehozását. További igen jó hír, hogy James Randi, a világhírû bûvész és szkeptikus, a jövõ év elején esetleg hazánkba látogat és elõadásával is segíti a hazai szkeptikus mozgalom beindulását.

B. Gy.