TUDOMÁNYMÛVELÉS


MARX GYÖRGY

A természettudomány hatása a 20. században

PÁZMÁNY PÉTER 400 évvel ezelôtt tudatosan élt saját korában, a jövôbe tekintett. Grazban fizikát tanított és írt egy PHYSICA címû tankönyvet. (A könyvet az Egyetemi Könyvtár ôrzi.) Majd hazajött és egyetemet alapított. Ô megérti, hogy most fizikusszemmel pillantom végig századunkat.

A ködös, fázós Anglia hamar föltüzelte erdeit. A tûzifahiány okozta energiaválság kényszerítette az angolokat szénbányászatra. A szén forróbb tüzével vasat-acélt gyártottak, gépeket építettek. A 18. században szövôgépet, majd gôzgépet készítettek (1765). A gôzgépbôl két emberöltô múltán, a 19. században lett gôzmozdony (1825). Az ipari forradalom száz évvel Watt találmánya után Magyarországot is elérte. A múlt század történelmét, még az I. világháború kiementelét is az ipari forradalom határozta meg.

Az elektromos egyenáramot a 19. század elején kezdték tanulmányozni (1820). A Morse-távírót és Edison telefonját eleinte városi ügynökségek közt tôzsdei árfolyamok közlésére használták. PUSKÁS TIVADAR érzett rá a jövôre: arra, hogy telefonon mindenki mindenkivel összekapcsolható, ezért a 19. század végén megteremtette a világ elsô telefonközpontját (Párizs, 1879). Ma Magyarországon 2 millió telefon-elôfizetô van.

A 19. század elsô harmadában fedezte föl Faraday Angliában az elektromágneses indukciót (1831). Mikor egy látogató miniszter megcsodálta találmányát, azt kérdezte: mi ennek a társadalmi haszna? Faraday így válaszolt: - Sir, még nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy egyszer majd adót vet ki rá a pénzügyminiszter. - Igaza lett. ZIPERNOWSKY KÁROLY a század végére fölismerte a váltóáram gyakorlati energiatovábbító jelentôségét, megalkotta hozzá a transzformátort; KANDÓ KÁLMÁN pedig (egy évszázaddal Faraday után, 1930-ban) a villanymozdonyt. Ma a villany az energia legtisztább forrása, még a kisgyerek is megtanulta használatát. A 20. században villany hozza otthonunkba az energiát és az információt.

Az ipari forradalomra jellemzô volt az új tudományos fölfedezések lassú, nemzedékváltásokat igénylô tudati-gazdasági érlelôdése, aminek fôként lélektani és képzettségi magyarázata van. Eötvös Loránd a 19. század legnagyobb hatású magyar tudósa volt, de élete végéig (1919) nem tudta elfogadni az elektromágneses mezô létét, pedig akkor már negyedszázada (1895) szólt a rádió.

***

Eötvös
Eötvös Loránd
Oláh
Oláh György

A 20. században fölgyorsult az idô. Ez új pszichológiai helyzetet teremtett. Egyazon nemzedék életébe sûrûsödött a forradalmian új természettudományos fölismerés és azt rögtön hasznosító találmány, az új technika elterjedése és életmódot-kultúrát-történelmet alakító hatása. A modern természettudomány döntô katonai, politikai, gazdasági tényezôvé vált, ami gyerekkor és öregkor közt át- meg átszabta életmódunkat és kultúránkat. Ez lélektani, politikai magasfeszültségeket keltett. Ahogy az amerikai közmondás kifejezte: - Amit Jancsika megtanult, abból János bácsi már nem él meg.

Minderre éppen EÖTVÖS LORÁND zseniális találmánya szolgáltatta az elsô jó példát. Ô az Eötvös-ingát a Balaton vízszintes jege alatt rejtôzô változatos geológiai formációk kikémlelésére használta a 20. század legelején (1901, 1903). 1916-ban ez a mûszer a Morvamezôn olyan föld alatti kôzetboltozatot jelzett, ami alatt olajkincset találtak. Innen már gyors volt a graviméter diadalútja Észak- és Dél-Amerikában: vele tárták föl Texas és Venezuela olajkincseit. A kôolaj tette lehetôvé az automobilizmus robbanásszerû elterjedését. Háborúkat vívtak az olajért. Hazánkban ma 2 milliónál több személygépkocsi fut. Korábbi századok emberei nem léptek túl falujuk, megyéjük horizontján, ma pedig tudatilag az egész soknyelvû, tarka kultúrájú Európa lett mindennapos otthonunk.

A General Motors vetette be az autómotorok által kedvelt ólmozott benzint (1923), ami a század második felére megmérgezte városaink levegôjét. (Hazánkban évente legalább 10 000 ember kémiai környezetszennyezés áldozata. Egyik tettes az ólom volt, fôleg itt, a pesti körutak által határolt félkörben. Ezt épp a tanszékünkön végzett vérmikroanalízisek bizonyítják.) A kémiai tankönyvek egyik axiómája a szén 4 vegyértéke. Ennek ellenére OLÁH GYÖRGY 1967-ben elég tiszteletlenül öt vegyértékû szénionokat csinált, amibôl másfél évtized alatt megszületett a Nobel-díj - és a jól fogyasztható ólommentes benzin.

***

KÁRMÁN TÓDOR 1911-ben ismerte föl a közegben mozgó tárgyak által keltett örvénysort. Az így okozott energiaveszteség csökkentésére fejlesztette ki az autók, hajók, repülôk áramvonalas alakját. Az 1930-as években Kaliforniában megvetette a modern repüléstechnika alapjait. Amerikai történészek vallják, hogy a Kármánnak köszönhetô légierô egy évvel rövidítette le a II. világháborút, talán milliók életét kímélvén meg. Ettôl kezdve nyilvánvaló - és erre Kármán tanította meg a generálisokat -, hogy a háborút nem a hadsereg létszáma és a katonák hôsiessége dönti el, hanem a tudósok alkotókészsége és a technikai fölény. Az áramvonal pedig ezenközben pozitív esztétikai kategóriává vált a fiatalok szemében.

A radioaktivitást és az atommagot a 19-20. század fordulóján fedezték föl. Ezt megtudva HEVESY GYÖRGY, egyetemünk professzora két éven belül, 1913-ban föltalálta a radioaktív nyomjelzést. Ebbôl két évtized alatt megteremtette az izotópdiagnosztikát. Nobel-díjat kapott érte. Ôt tekintik a nukleáris medicina atyjának. Hevesy méltán volt büszke, hogy a sugárterápia rákbetegek millióinak életét menti meg.

Hevesy Kármán Szilárd Teller
Hevesy György Kármán Tódor Szilárd Leó Teller Ede

A neutront 1932-ben Angliában fedezték fel, amikor is a felfedezô Chadwick úgy nyilatkozott, hogy tudományosan érdekes, de nincsen gyakorlati jelentôsége. SZILÁRD LEÓ azonban két éven belül szabadalmaztatta az atomenergia hasznosításának elvét. Tíz év múlva indult az elsô atomreaktor. Ma villanyunk felét atomenergia termeli, fele annyiért, mint a szénerômûvek.

A napfény nukleáris eredetét 1938-ban ismerte föl George Gamow és TELLER EDE. Teller nem nyugvó unszolására mindebbôl 13 év múlva hidrogénbomba lett. A szuperhatalmak nukleáris versenyfutása már-már a végítélet vízióját vetítette elôre. Ekkor SZILARD LEÓ a nukleáris leszerelési mozgalom élére állt.

***

A 20. század természettudománya filozófiai világképünket is alapjaiban változtatta meg. Mély értelemben kultúraformáló volt. A relativitáselmélet vezetett el a századelôn annak fölismeréséhez, hogy az idôtengely nem lehet mindkét irányban végtelen. Míg Nyugaton az okok és következmények láncolatának végtelenségében hittek, forradalmak által sokkolt kelet-európai agyak döbbentek rá és merték kimondani, hogy a tömegvonzás Eötvös Loránd által is bizonyított és tisztelt egyetemessége kényszerítô erôvel vezet el az idôk kezdetéhez, aminek modern beceneve Nagy Bumm. Innen kiindulva szóródik szét, hûl le és ölt struktúrát tér és anyag. Ezt a folyamatot épp a téridô mélységének távcsöves-komputeres föltérképezésével követi nyomon most Amerikában egyetemünk professzora, SZALAY SÁNDOR.

Szent-Györgyi
Szent-Györgyi Albert
Wigner
Wigner Jenô

Az elektront száz éve fedezték fel. A kvantumelmélet megmutatta, hogy az anyag viselkedésmintái gazdagabbak, mint az emberi képzelôerô. Egy elektron viselkedésérôl alkothatunk képeket, mint pl. sörétszem, felhô vagy hullámverés, de mindegyik kép csak a való elektron egyik arca, nem pedig teljes igazság. Hogy ennek ellenére jósolni, mi több, tervezni-irányítani lehet az elektron viselkedését, az az emberi absztrakció és logika egyik legnagyobb diadala. Sikerét az acéliparnál messze fontosabbá vált elektronika bizonyítja. Lego-alkatrészekbôl, elektron-golyócskákból nem lehetne életet alkotni, az élô anyagban elektronok dolgoznak a maguk jellegzetes módján. Nobel-díjasunk, SZENT-GYÖRGYI ALBERT hetvenévesen kezdett hullámlovaglás mellett kvantummechanikát is tanulni. Merész következtetéseirôl és azok fizikai igazolásáról épp egyetemünkön tartotta utolsó hazai elôadását.

A kvantummechanikát 1925-ben alkotta meg Werner Heisenberg, egyetemünk díszdoktora. Az elképzelhetetlen, mégis megértett új tudományt WIGNER JENÔ alkalmazta az anyag szerkezetének feltárására az 1940-es években. Ezzel fölfegyverkezve Wigner Jenô tanítványa, Bardeen 1947-ben alkotta meg a tranzisztort. A hordozható, olcsó tranzisztoros rádiók azután a világ végére is elvitték a híreket, írástudatlan beduinok sátraiba is. Történelmi tény, hogy Nasszer beszédeinek hordozható tranzisztoros rádión történô hallgatása lobbantotta lángra az arab nacionalizmust. Khomeini ajatollah külföldrôl Iránba besugárzott lángoló prédikációi pedig megdöntötték korunk leggazdagabb és legautarchikusabb urának, Reza Pahlavinak a császári trónját. A tömegkommunikációnak döntô szerepe volt abban is, hogy ki nyeri meg a hidegháborút. A jelen háborús konfliktusainak forrása a rádión szított gyûlölet és fejlett haditechnika anakronisztikus együttlétezése. Boszniában több ember halt meg, mint Hirosimában és Nagaszakiban. - Ma csak Magyarországon millió mobiltelefon mûködik, összekapcsolva szinte mindenkit szinte mindenkivel. Vállalkozót bankárral, maffiózót terroristával.

Neumann
Neumann János

NEUMANN JÁNOS 1946-ban alkotta meg az elektronikus programozású komputert. A számítógép egy emberöltô alatt eljutott minden magyar középiskolába. Ma hazánkban egymillió fölött van a személyi számítógépek száma, Oláh György szerint az informatika olyan fontossá vált a fiatalok számára, mint az írás-olvasás. KEMÉNY JÁNOS 1964-ben találta ki a BASIC nyelvet, amelyet ma világszerte többen értenek, mint magyarul.

Kemény János mondotta volt, hogy a Földön immáron két intelligens faj él egymás mellett, az ember és a komputer. Feszültségek abból támadnak, hogy az utóbbi sokmilliószorta gyorsabban gondolkodik. Az új intelligens fajnak még telepatikus képességei is vannak. Kemény valósította meg a számítógépek takarékos (osztott idôs) hálózatba kapcsolását (1963). Nála már az 1960-as években e-maillel érintkeztek kutatók és szerelmesek. Az IBM elsô nagydíját kapta érte (1991). 1997-ben pedig Internetre kapcsolódnak a magyar iskolák. Kemény János mondotta, hogy társadalmi fejlôdésünk elôfeltétele az ember és komputer békés és kölcsönösen elônyös szimbiózisa.

1948-ban NEUMANN JÁNOS azt mondta, hogy a számítógép az emberi sejt metaforája. Neumman ismerte föl, hogy az életnek két lényeges komponense van: a genetikai információ és az azt hûen lemásolva továbbadó gép. Öt évre rá fedezte föl Crick és Watson az információôrzô DNS és a dolgos fehérje komplementer szerepét az életfolyamatban. Ma pedig parlamenti vitatéma ennek mérnöki tervezése: az állatok klónozása.

NEUMANN agydaganatban halt meg. Halálos ágyán írta jövôbelátó mûvét: A számítógép és az agy (1957). Innen indult el a tanulás és emlékezet kutatása, a mesterséges intelligencia. Ma Kaszparov mérkôzik a Deep Blue II számítógéppel. A sajtó szereti ezt így tálalni: Ember a gép ellen, és Kaszparovnak drukkol. De Hsu, a gép kínai származású tervezôje ezt így fogalmazta: Most a játékos ember találkozik az eszközalkotó emberrel. A sakkozógép kifejlesztôi közt az amerikai sajtó számon tartja Bródy Jerryt is. - Teller Ede "okos kavicsokat", intelligens mesterséges holdakat javasolt váratlan rakétatámadás ellen való védekezésül, hozzá nem értôktôl ez kapta a csillagháború becenevet. Az elektronikai fölény hirtelen ismét katonai fölénnyé vált. Gorbacsov elég okos volt, hogy ezt belássa, így ért véget a hidegháború.

***

A világot Newton óta kezdeti állapota és szigorú mozgástörvényei által könyörtelenül predetermináltnak tekintette a természettudós. NEUMANN a számítógépek adta lehetôségeket megbízható hosszú távú idôjóslásra kívánta kihasználni. Elôre látta, hogy a fosszilis tüzelôk által légkörbe injektált szén-dioxid klímafelmelegedést, idôjárási instabilitást, tengerszint-emelkedést okozhat. De halála után épp az ô számítógépei tanítottak meg arra, hogy kritikus helyzetekben (idôjárási frontokon) egy parányi módosulás késôbb hatalmas változásokat okozhat. Itt és most egyetlen pillangó szárnyrebbenése késôbb máshol tornádót téríthet el, mondjuk Kuba helyett Florida felé. Ez gyakoriatilag indeterminálttá teszi determinisztikusnak hitt, de nem lineárisnak bizonyult világunkat (1974). A 20. század utolsó évtizedeiben fölismert káosz jelensége azóta matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, közgazdaságtani, politikai, sôt esztétikai szakkifejezéssé (mondhatjuk: divattá) vált. Két éve fiatalok ezrei tódultak a Mûcsarnok Pillangóhatás címû tárlatára. E téma kiváló mûvelôje VICSEK TAMÁS és Stanley professzor, az Eötvös Egyetem új díszdoktora.

Soros
Soros György

De a káosz financiálisan legeredményesebb szakértôje mégis SOROS GYÖRGY, aki bevallja: a tôzsdén oly hasznosnak bizonyuló történelmi tapasztalatait fiatalon, az 1940-es évek kaotikus Magyarországán szerezte. Az 1980-as évek óta oly sikeresen hasznosítja a káoszelméletet a pénzpiacon, hogy bizonyos idôszakokban 8000 dollár a jövedelme percenként. A káoszelméletre utalva mondja: - Magamat a bizonytalanság szakértôjének vallom. Ha egy sima trend végét érzem közeledni, akkor gyorsabban kezd mûködni az agyam. Szeretek a stabilitás és káosz határán élni, mert az ad lehetôséget a változásra, az kínál teljes életélményt. A romboló instabilitástól azonban én is félek. Szenvedélyem, hogy megtaláljam a váIasztóvonalat, de éppen azon belül maradjak. - Így mutatja be nekünk a fejlôdésre már képes, de anarchiába még nem zuhanó nyílt társadalom vízióját.

Amiket itt a 20. századról mondtam, azt javarészt mi együtt éltük át saját egyetlen életünk során. Van egy kínai újévi jókívánság: "Érdekes idôket adjanak Néked az istenek". Köszönjük szépen, mi aztán megkaptuk, itt, ebben a században, ebben az országban. Ezért érzem gazdagon érdekesnek, irigylésre méltóan szépnek életünket itt, a 20. század második felében.

***

Föltûnhetett, hogy a 20. század történelmet formáló tudományos-mûszaki forradalmait végigtekintve mindenütt fölbukkant egy-egy magyar név. Ez nem nacionalista elfogultság, hanem nemzetközileg méltányolt történelmi tény. Múlt nyáron amerikai történészek rendeztek errôl Budapesten konferenciát magyar kollégáikkal. (Fizikai Szemle 1997. márciusi tematikus száma.) Arthur Koestler írta, hogy a magyarság legfontosabb exportcikkét a 20. század világkultúrájában ezek a jövôérzékeny magyar emigránsok adták. Miért épp magyarok?

Egyik ok volt, vallhatjuk büszkén: a pesti iskola.

Másik ok lehet a történelem. Pár hete a Boszniában békét teremtô Holbrook felesége, Marton Kati mondotta: - Az én szüleimnek egyszerûen túl sok jutott ki a történelembôl.

Az I. világháború alatt járt iskolába Békésy György, Gábor Dénes, Arthur Koestler, Neumann János, Szilárd Leó. Teller Ede, Wigner Jenô. Márpedig 1918-1919-ben császárság, parlamentáris köztársaság, kommunista tanácsköztársaság, idegen megszállás, jobboldali katonai uralom, országvesztés, numerus clausus követte egymást szédítô kavargásban.

A II. világháború alatt járt itt iskolába Kemény János, Lax Péter, Oláh György, Soros György, Elie Wiesel. Az 1940-es évek élményei pedig: hadüzenet és vereség, fasizmus és holocaust, német és orosz megszállás, parlamentáris demokrácia, kommunista népköztársaság.

Röviden: évente változott a végsô igazság, ami az önálló kritikai szellemet, a történelmi érzékenységet növeli. Nem véletlen hát, hogy épp Szilárd álmodta meg az atomkort, Neumann a komputerkort, Teller látta elôre a hidegháborút; Kármán a tudomány és technika háborút eldöntô erejét. Errôl mondta ANDY GROVE, alias Gróf András, az INTEL vezérigazgatója (a Pentium és más mikroprocesszorok kifejlesztôje): - Ezt csak egy paranoid élheti túl. - Nyugaton kalandozó magyarok vad keleti asszociációkkal.

Békésy
Békésy György

Hadd idézzem a Svájcban tanult, egyetemünkön professzorkodott, onnan elûzött Nobel-díjas Békésy Györgyöt:

- Ha egy utazóról kiderül, hogy magyar (hiszen különleges kiejtésünket egy bizonyos életkoron túl nem tudjuk levetkôzni), majdnem mindig fölteszik a kérdést: "Hogy Iehet, hogy egy ilyen kicsiny ország annyi intellektuálisan kimagasló tudóst adott az emberiségnek?" Vannak magyarok, akik megpróbáltak felelni. Magam részérôl nem tudok választ, de valamit azért megemlítek. Amikor Svájcban éltem, ott minden békés volt, nyugodt és biztonságos. Magyarországon más az élet. Mindnyájan folyamatos harcot vívtunk majd mindenért, amit el kívántunk érni. Volt, amikor nyertünk, volt, hogy vesztettünk, de végül is túléltük. Nem vetett véget életünknek, legalábbis az én esetemben nem. Az embereknek szükségük van ilyen kihívásokra, és ez mindig megadatott Magyarország hosszú történelme során.

Hát ezek az itthoni tapasztalatokon nevelt elméjû ôrült magyarok sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Ott voltak a magyarok a jelen gyorsan bontakozó interdiszciplináris természettudományainak indításánál: geofizika, biofizika, informatika, a valóság fraktálgeometriája.

***

Stabil történelmi viszonyok közt a "társadalmi beilleszkedés" (szabályok elfogadása) segít a túlélésben. (Pl. az amerikai iskola a legutóbbi idôkig a beilleszkedés gyakorlását tekintette fô feladatának, a kritikusok ennek tulajdonítják csökkenô eredményességét.) Változó éghajlat alatt azonban a mutatkozó trendekre érdemes figyelni, hogy megérezzük és túléljük a közelgô vihart. Ez magyarázza 20. századi hôseink sikerét: ôk képesek elôrelátni a jövôt. SZILÁRD LEÓ szerényen mondta: -Nem is kell feltétlenül okosabbnak lenni másoknál. Elég, ha egy nappal elôttük jársz.

Egy kollégája, Ben Liebowitz mondta: - Leó volt a legjobb jós azok közt, akikkel valaha is találkoztam. Amikor kitört az elsô világháború, a 16 éves Szilárd ezt mondta barátainak: Nem félek, hogy elvisznek katonának. Németország és Oroszország hamarabb elveszítik a háborút. Ez abszurd kijelentés volt, hiszen Ausztria-Németország, illetve Oroszország a front ellentétes oldalán állt. Mégis Szilárdnak lett igaza! Szilárd Berlinben egy nappal azelôtt szállt fel a Bécsbe tartó vonatra, hogy a nácik megtiltották a zsidóknak Németország elhagyását. Nem maradt Bécsben sem, mert 1936-ban azt mondta: A nácik két éven beIül megszállják Ausztriát. Így is történt. Londonban ezt mondta Polányi Mihálynak: Egy évvel az európai háború kitörése elôtt Amerikába megyek. 1938-ban szállt hajóra, a II. világháború 1939-ben tört ki. Szilárd ezt írta Sztálinnak: "Csak idô kérdése, és a Balkánon a béke egy jugoszláv tábornok önkényén vagy egy földközi-tengeri amerikai admirális viselkedésén fog múlni, akik szándékosan vagy ostobaságból olyan incidenst teremthetnek, ami háborút robbant ki." Megéltük az 1990-es évek boszniai háborúját, aminek messze több áldozata volt, mint a hirosimai és nagaszaki bombának.

Gábor
Gábor Dénes

Közép-Európa az a táj, ahol a történelem történik. Az I. világháború Szarajevóban, a II. világháború Danzigban robbant ki. Ez az intenzív történelem fejlesztette ki az itt élô érzékenységét a trendek iránt, ami nyugodtabb síkságokon nem alakulhatott ki. GÁBOR DÉNES már 1938-ban megírta:

- A párizsi békeszerzôdéseket pontifikáló Wilson elnök 1919-es doktrinája a nemzetek önrendelkezési jogárol olyan magától értetôdônek tûnt, hogy az emberek nem vették észre, mennyire irreális elképzelés. A gond az, hogy kis népek (albánok, baszkok, bosnyákok, csecsenek, észak-írek, korzikaiak, kurdok) még mindig elhiszik, de a nagyhatalmak egyre kevésbé alkalmazzák. 1940-ben a német hadsereg átvágta Franciaországot, mint kés a sajtot, ahogy NEUMANN megjósolta, de Anglia sikeresen elhárította a német inváziót, pedig Neumannak ezt a jóslatát nem akarták elhinni a barátai. Neumann azt mondta a háború elején (a Hitler-Sztálin-paktum idején), hogy a szabad világ két fô ellensége megteszi majd nekünk azt a szívességet, hogy egymásnak esik. Így is lôn, ennek köszönhetôen ért véget a háború. Stanislav Ulam, a Manhattan Tervben Neumann zseniális matematikus munkatársa írta: Tanusíthatom, hogy a 11. világháború politikai elôzményeire és Iefolyására vonatkozólag Neumann János minden jóslata bevált.

- Eddig a Természettel állt szemben az ember, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie, - mondta GÁBOR DÉNES. - Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az elsô egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidô okozta unalom. Elôször fordul elô a történelem során, hogy elég egy kisebbségnek dolgoznia, amely munkájával képes a nagy többséget céltalan luxusban eltartani. Az a réteg, amelynek a munkájára valóban szükség van, nemsokára olyan szûk lesz, hogy tagjai a legtehetségesebb fiatalok soraiból verbuválhatók. A történelem folyását szinte minden fólfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. A fertôtlenítôszerek csökkentették a gyermekhalandóságot, és most fogamzásgátlót kell szendi, hogy korlátok közt tartsuk a népességszámot. A gôzgép és a benzinmotor a fosszilis tüzelôkészletek kimerítésével fenyeget bennünket, ezért atomenergiát kell használnunk. Nem hagyhatjuk abba az innovációt, mert tigris hátán Iovagolunk.

A Nyugat az ôrült magyar emigránsok sajátságai közt tartja számon, hogy a világot akarják megváltani. Gazdagabb történelmi tapasztalatuktól indíttatva még az amerikai elnököket is tanácsaikkal ostromolják. SZILÁRD LEÓ Roosevelt elnöknek az atomenergia kifejlesztését tanácsolta. KÁRMÁN TÓDOR volt Trumann elnök tanácsadója a szuperszonikus repülés és rakétafejlesztés területén. NEUMANN JÁNOS volt Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója a nukleáris elrettentés ügyében. Leánya, NEUMANN MARINA Nixon elnök tanácsadója volt gazdasági kérdésekben. SZENT-GYÖRGYI ALBERT otthonába is meghívta Kennedy elnököt, hogy a tudomány és nevelés szerepérôl beszélhessen neki. WIGNER JENÔ Johnson elnöknél a polgári védelem fejlesztését sürgette. Carter elnök KEMÉNY JÁNOS véleményét kérte az atomerômûvek biztonsága ügyében. TELLER EDE Reagan elnököt beszélte rá a rakétaelhárítás fejlesztésére. SOROS GYÖRGY arra biztatta Clinton elnököt, hogy fordítson több figyelmet Kelet-Közép-Európára. Ezt az amerikai professzorok közt szokatlan politikai igazságot csak az mentette, hogy a tanácsok beváltak. (KÁRMÁN Sztálinnal, SZILÁRD Hruscsovval is találkozott, SOROS-róI meg azt írják, hogy mindennap más államfôvel ebédel. ARTHUR KOESTLER éjszaka hívta fel Gaitskel munkáspárti vezetôt, hogy Hruscsovnál interveniáljon a lefogott Déry Tibor életének megmentése érdekében - sikeresen. Ugyanígy intézte el Szilárd Leó Hruscsovon és Jánossy Lajoson keresztül Teller édesanyjának és nôvérének kiutazását.)

***

Talán nem kell tovább bizonygatnom, hogy a repülôgép és számítógép, a tranzisztoros rádió és atomenergia történelemformáló tényezôk a 20. században. Ma még GÖMBÖS GYULA a kötelezô iskolai tananyag, de a 21. század történelemkönyvei századunkból inkább fognak emlékezni NEUMANN JÁNOS nevére. Ami társadalom- és természettudós számára együtt izgalmas kérdés: a felgyorsult sodrású történelemben a technika és azt fejlesztô tudás hogyan tud és hogyan fog naprakészen beilleszkedni az emberi tudatba. A modern társadalmat magukénak érzik-e a fiatalok, vagy "ôseiktôl elidegenedve" ki akamak belôle vonulni, falfirkákkal-vandalizmussal-terrorizmussal tiltakozva ellene? Mi fiatalokat tanítunk és tanárokat képzünk. Az ebbôl adódó nevelôi erkölcsi kötelességünkre kell figyelnünk.

19. és 20. századi normákat történelmi kategóriaként kell tanítanunk, nem mint végsô igazságot. Alternatívákat kell bemutatni, tisztelni kell a másságot is. Hiszen ma még ismeretlen alternatívák közt kell majd eligazodnia a 21. század demokrata polgárának. Értô felelôsséggel kell döntenie a neki ajánlott tiszteletreméltó, egymásnak mégis ellentmondó programok között. Egyes országoknak ez sikerülni fog, mint korábbi korfordulókon sikerült Athénben, Firenzében, Londonban, miközben szuperhatalmak halványodtak el a történelem színpadán.

Idéztem, hogy az I. és a II. világháború korfordulói kreatív magyar generációkat neveltek, akiket azután Amerika értett meg. Most is korfordulót élünk át, ezért potenciális lángelmék ülnek iskoláink, egyetemeink padjaiban. Tiszteljük ôket! Próbáljunk számukra idehaza felépíteni egy olyan felnôtt társadalmat, amely most végre megérti az új idôk új dalait. A Nobel-díjas GÁBOR DENES könyvet írt ezzel a címmel: A jövô feltalálása. Ôt idézzük:

- Oly gyorssá vált a mûszaki fejlôdés, hogy már nem tudja követni az ember biológiai adaptációja. Mózes megmutatta népének az Ígéret Földjét, de utána még negyven évig kellett vándorolniok a pusztában, amíg fel nem nôtt a Kánaánra méltó új generáció. Negyven esztendô ma is elfogadható becslés, ennyi idô alatt fölnô egy új nemzedélk, amelyik már hozzászokik a csúcstechnika által lehetôvé tett szabadidô korszakához. (Talán pusztai bolyongás helyett lehetne kellemesebb alternatívát keresni.) Az információtechnika mai állása le is rövidítheti ezt az idôt: a tanárokat kell újraképezni, és e tanároknak fel kell nevelniök a modern munkaerô friss nemzedékét. Nem is a munkások átnevelése idôigényes, hanem a politikusoké.


Az írás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1997. május 9-én elhangzott Pázmány-elôadás nyomán készült.


Természet Világa, 128. évf. 10. sz. 1997. október, 434-437. o.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/


Vissza a tartalomjegyzékhez