Egy iskola Szily Kálmánt ünnepelte

Folyóiratunkat egyre több szál köti középiskoláinkhoz. Van közöttük egy, amellyel lapalapítónk neve is összefûz: a Szily Kálmán Kéttannyelvû Középiskola és Informatikai Szakkollégium. Ezért a tanintézmény életének jelentõs eseményei a mi ünnepeink is. Ilyen ünnepnap volt 2000. március 14-e, amikor az iskolában leleplezték Szily Kálmán szobrát és felavatták az iskolazászlót. Az alábbiakban a szakkollégium igazgatónõjének ünnepi beszédét közöljük.
 

Kedves Vendégeink, Kollégák, Diákok!

Szeretettel köszöntök minden megjelentet a mai ünnepélyes alkalommal. Külön üdvözlöm vendégeinket, akik elfogadták meghívásunkat, és jelenlétükkel megtiszteltek bennünket.

A mai összejövetel millenniumi ünnepségsorozatunk része. A millennium országszerte alkalom a történelmi visszatekintésre. Csak ki kell néznünk a kollégium régi épületére, s máris megelevenedik iskolánk történelme. A régi kollégium falai között már a két világháború között is magas szintû volt az oktatás, bár akkoriban még nem mûszaki képzés zajlott: az épület egyik szárnyában mûködött a Toldi Miklós Vívómester- és Sporttisztképzõ iskola. Talán nem mindenki tudja, hogy az intézmény falai között tartotta edzõtáborát az 1936-os berlini olimpiára készülõ öttusa- és úszóválogatott.

A második világháború után, 1947-ben alakult a jelenlegi iskola elõdje, s így már mintegy ötven éve formálódik, hogy megfelelõen képzett szakembereket, intelligens fiatalokat bocsásson minden évben útjukra, akik nap mint nap megfelelnek a kihívásoknak.

Iskolánk, a Szily Kálmán Kéttannyelvû Középiskola és Informatikai Szakkollégium ma azonban elsõsorban nem az elmúlt ötven évre, hanem névadójára, SzilyKálmánra emlékezik szobrának felavatásával.

Szily Kálmán 1856-ban kezdte felsõbb tanulmányait a József Ipari Iskolában, a mûegyetem elõdjében eltökélten arra, hogy mérnök legyen. Tanulmányait hamarosan Bécsben folytatta, s a fiatal mérnök a mûegyetemre jött már haza Stoczek József mellé tanársegédnek. Innen az út egyenesen a fizika tanszék tanári székébe, majd – többéves külföldi tanulmányút után – a kísérleti fizika, késõbb a matematika–fizika tanszék tanszékvezetõi posztján keresztül a mûegyetem dékáni, majd rektori kinevezéséhez vezetett.

Szily Kálmán részt vett a középiskolai tanárképzõ intézet szervezésében is, a Magyar Mérnökegylet titkára volt, és közlönyét szerkesztette.

Mûszaki, matematikai, fizikai tudományos munkáján túl nyelvtudósként alkotott maradandót. Kezdetben a mûszaki mûnyelv és a technikai irodalom fejlesztését tartotta fontosnak, késõbb, a Természettudományi Társulat elsõ titkáraként figyelme a természettudományi nyelv fejlesztése felé fordult. 1869-ben indította el a Természettudományi Közlönyt, amely feladatának tekintette a természettudományok népszerûsítését; Szily több mint 250 közleményt jelentetett meg. Titkársága alatt alakult meg a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat is: a legjelesebb külföldi természettudományi írók mûveit „varázsolta” a magyar közönség számára is élvezhetõvé.

Szily Kálmánt tudományos munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1865-ben levelezõ, majd 1873-ban rendes tagjává választotta. Késõbb hat évig az Akadémia fõtitkári tisztségét is betöltötte. 1905-tõl fõkönyvtárnok-szerkesztõként megalkotta a Magyar Nyelv munkatervét, majd szerkesztette a Nyelvújítási Szótárat. Nyelvészeti munkájáért az Akadémia Nagyjutalmával díjazzák. Munkásságát széles körben elismerték.

1894-ben a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara a tiszteletbeli bölcsészdoktori, 1917-ben a Magyar Királyi József Mûegyetem tiszteletbeli mûszaki doktori oklevéllel jutalmazta.

I. Ferenc József Szily Kálmánt 1870-ben királyi tanácsosi címmel, 1880-ban a vaskoronarend III. osztályú lovagkeresztjével, 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel, 1915-ben fõrendházi tagsággal tüntette ki.

Iskolánk – bár gimnáziumi osztályaink is vannak – alapvetõen szakközépiskola. Egy szakközépiskolában a szakma mind teljesebb megismerése a fõ feladat. Mi azonban épp ilyen fontosnak tartjuk a magas szintû humán ismeretek átadását is, hogy intelligens, mûvelt embereket indítsunk útnak az iskola elvégzése után. Ezt a törekvésünket jól fejezi ki iskolánk neve, névadónk személyisége és munkássága, Szily Kálmán a tudós, aki számtalan területen alkotott maradandót.

Személyében példaképet is találtunk magunknak, követhetõ mintát, ahogyan õ is egész ifjúkorában kereste azokat, akiktõl tanulhatott. Járt Zürichben, Berlinben és elment Heidelbergbe is, hogy Kirchhoff elõadását meghallgathassa.

Átvehetjük tõle az elszántságot, az erõs akaratot, a kitartó, szívós munkát, de tanulhatunk tisztességet, az embertársak és a tudomány iránti tiszteletet, tartást és szerénységet egyaránt.

Ma, amikor a nevét viselõ iskolában szobrát avatjuk, amikor gazdag életmûvével ismerkedünk, amikor szellemét követni próbáljuk, fogadjuk meg, hogy emlékét továbbra is kegyelettel õrizzük!

Szobra különösen kedves lesz számunkra, hiszen iskolánk diákja, NémetiJózsef készítette. Ez az alkotás mindig emlékeztessen bennünket Szily Kálmán példájára s az utókornak szóló üzenetére!

„Lassan, észrevétlenül kedveltessük meg a tudományokat, s neveljünk a kultúrának, az európai civilizációnak egy új, életre való, erõtõl és eredetiségtõl duzzadó népet hazánk javára és dicsõségére!”

Iskolánkhoz s Szily Kálmán szellemiségéhez ragaszkodásunkat fejezi ki zászlónk is, amire most a Szily család címerének egyik jelképe, az oroszlán került. Szeretném átadni ezt a zászlót nektek, a tanulóifjúságnak. Kérlek benneteket, õrizzétek! Legyen jelképetek, buzdítson benneteket a munkában! Legyen sikereitek jelképe, mint már olyan sokszor a történelemben, a zászló a gyõzelem, a siker, a csata megnyerését vagy küzdelemre buzdítást jelképezze!

Õrizzétek és adjátok át évrõl évre azoknak, akik Szily Kálmán szellemiségét ismerve, példaképül választva õt, ebben az iskolában akarnak tanulni!
 

MÁRKUSNÉ GÁBOR ILDIKÓ


Természet Világa, 131. évf. 5. sz. 2000. május
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ 


Vissza a tartalomjegyzékhez