Természet Világa

Garzó Imre 1827. október 22-én született Kecskeméten. Régi nemes családból származott, édesapja huszár főhadnagy. Tanulmányait a kecskeméti és kisújszállási gimnáziumban kezdte, ami kevés örömet jelentett számára. ,,Amott tanultam, mert tanulni és tudni kellett.” Már akkor érdekelte a mennyiségtan és a természettudomány. A reformkor legizgalmasabb időszakában a pesti egyetem mérnöki tanfolyamán tanult. Két év múlva Somogy megyében uradalmi mérnök. Az 1848-as márciusi események híre Egervár határában érte Garzó Imrét.

Szeptember 12-én Jellasics betörése miatt felhagyott munkájával és jelentkezett a honvédseregbe. Garzó őszinte lelkesedéssel és meggyőződéssel lépett a honvédseregbe. Az ő eszményképe nem Kossuth Lajos vagy Perczel Mór volt, hanem Görgey Artúr. Görgeyvel több alkalommal is találkozott Garzó. Először 1848. december végén a visszavonulás közben. Görgey alakját kitörölhetetlenül véste emlékezetébe.

1849. augusztus 19-én Garzóék Világosra érkeztek. Rövid orosz fogság után Aradon sorozták be közkatonaként és Firenzébe vezényelték. 1851-ben Pesten leszerelt. Kilenc évig mérnöki gyakorlaton volt Somogy megyében, amit két és fél év tanárkodás szakított meg Kecskeméten. 1852-ben utolsó szigorlatát tette le, amelynek egyik tagja Jedlik Ányos volt, ekkor szerezte meg mérnöki oklevelét.

1862-ben a hódmezővásárhelyi "nagytanoda" tanári állását nyerte el. A tanítást 1862. október 3-án kezdte meg, négy osztályban mennyiségtant, két osztályban természettant, és egy osztályban történelmet tanított. Ezek mellett még előadásokat is tartott iparosok és gazdálkodok számára. 1863-ban Kis Gusztávval felhívást intéztek a Csongrád vármegyeközösséghez. 1867-től 1868-ig a gimnázium választott igazgatója, de 1874-ben egészsége romlása miatt le kellett mondania a tanári pályáról.

1867 után presbiter, a város törvényhatósági bizottságának munkájából is részt vállalt, majd a belvízszabályozás társulatának alelnöke lett. 1869. augusztus 17-én gimnáziumunk számára tantervet készített. 1870-ben szerkesztette a "Hód-mező-vásárhelyi Szemle” című folyóiratot. Több éven át elnöke volt a Vöröskereszt egyletnek.

1874-ben megkapta felesége örökségét. 1895-ben, fél évszázad múltán, Garzó próbálta értékelni a szabadságharcot. Alapállása nem nélkülözi a realitás bizonyos jeleit: „...nagy ideje, hogy erre a szabadságharcra is a keserűség és bosszú érzetétől megtisztult lélekkel tekintsünk vissza...”.

Garzó Imre elfogadta, sőt helyeselte az 1867-es Kiegyezést. A szabadságharcban azok dicsőségét nagyította fel, akik nem engedték meg a magyar nemzet és az udvar közötti kenyértörést.

1902-ben fiához költözött Szaniszlóra, és ott halt meg 1914. szeptember 8-án.

Élete végéig a természettudományos tárgyak mellőzése ellen küzdött.

A szertár alapítása

Másodpercinga

Az 1862. november 14-i gyűlésen indítványozta, hogy a múzeum javára nyereménysorsolást tartana, amit a tanári kar el is fogadott és megbízták az ötlet kitalálóját a megvalósítással. December 10-én az indítványt mégis visszavonták. A sorsjáték tervét 1863. január 2-án következőleg állapították meg.

Az alapot Csongrád megyéhez intézett felhívás alapján adományozott nyereménytárgyak képezték. 2500 darab sorsjegy került forgalomban, aminek darabjáért 25 krajcárt fizettek. A sorsolás 1863. májusában történt, egy ünnepélyes alkalmon nyilvánosan. A bevétel 1500 Ft volt, amiből a gimnázium fizika szertárának természettani eszközöket, gépeket vásároltak. A sorsjáték jövedelméből még 1893 júliusában még a következő tárgyakat vásárolták meg: ,,lejtősík, készülék a csavar elmélethez, közlekedő csövek, Cartés búvárja, közlekedő hajszálcsövek, másodpercinga hallható ketyegéssel, szívó és nyomógép.”

Az 1866–67-es és 1867–68-as tanévben a természettani szertárak gyarapodása nincs lejegyezve. 1868-69-es tanévben hat Daniel-féle elemből álló villanytelepet vásároltak. 1869-70-ben egy Holtz-féle villanygép, 1870-71-ben a fizika múzeum részére 9 forint értékű szereket hozattak.

1871–72-ben nincs gyarapodás, 1872-73-ban viszont egy szélkereket vásároltak. Ez az eszköz már száz évesnél idősebb, de még ma is kiválóan használható. Rézből készült tartóállványon egy vízszintes tengely körül forgatható sárgaréz szélkerék van elhelyezve.

A következő tanévben beszereztek egy hullámgépet, egy előre és hátra lépő paránymérőt fából, egy finom gyöngysúly mérleget, Arkhimédesz elvének kimutatására alkalmas gépet és egy ütközőgépet 7 elefántcsont golyóval. Emellett még a régebbi eszközök javításáért 15 forintot fizettek. Ekkor az eszközök száma 264 darab volt.

Hidrosztatikai mérleg

1874-ben a szertár egy Newton-bölcsővel gyarapodott.

Az 1877–78-as tanév jelentősebb gyarapodást mutatott. Ebben az évben ugyanis beszereztek egy fémhálót, egy érverőt, egy hangvillát, állványt súlypontidomokkal, bemártási elemet. A beszerzési ár ekkor 165 forint és 25 krajcár. Ez évben az eszközök javítására fordított pénz 20 forint 52 krajcár.

Az 1878–79-es tanévben vettek éggömböt, lehajtási tűt és S’Gravesande-féle készüléket. Williem Jacob’s Gravesande holland fizikus készített először ilyen eszközt. A következő elven működik: egyforma hőmérséklet esetében a golyó átfér a karikán, viszont a felhevített sárgaréz golyó a változatlan hőmérsékletű karikán fennakad. Az összes kiadás ekkor 60 forint 52 krajcár.

1879–80-as tanévben: barométer, libella, szögtükör, villamos kettős inga és egy ajaksíp.

1880–81-ben: mikrofon, radiometér, rohamváltó. 1881–82-ben: vízbontó készülék, Auguszt-féle nedvmérő, és egy nagy domború lencse. 1882–83-as tanévben egy nagyobb fajta csillagászati távcső és két csillagászati és egy földi okulárral 102 forintért. Az elhasznált anyagokra és a javításokra kiadott pénz 12 forint 42 krajcár.

A következő tanévben nem vettek semmit, hogy az utána következő tanévben értékesebb eszközöket tudjanak vásárolni. A 1884-85-dik esztendőben beszereztek: két szárító lámpa a Holtz-féle géphez, napmikroszkóp napállítóval és egy Vidie-féle fémbarométer. 1843-ban Lucien Vidie találta fel. 1886-ban kristálylap, turmalinfogó, két állvány, sirtingernyő. A javításokkal együtt 115 forintot és 75 krajcárt fizettek.

1887-ben beszereztek: csiszolt súlyok akasztószárakkal, mérleg finomabb mérésekhez, metronom csengettyűs jelzővel, közlekedő hajcsövek, pálcák fából a hosszrezgés kimutatására, thermométer a hideg keverésekhez, fagyási thermometer, egyensúlyozó báb, Arkhimédesz-féle csavar: Arkhimédesz görög fizikus i.e. 250 körül épített ilyen eszközt először. Ez az eszköz egy végtelen, spirál alakúra meghajlított üvegcsőből áll, amely egy fémtengelyhez van rögzítve. A cső alsó része a vízben van benne, a felső része viszont a víz felett. A berendezést a hajtókarral elkezdjük forgatni (mozgatni) és így az menetekbe kerülő víz egy menettel feljebb kerül, majd kifolyik. Ez addig ismétlődik, amíg a kart forgatjuk.

1888–89-ben egy fontos eszközt is vásároltak. Ez a hidrosztatikai mérleg. Ezt az eszközt Arkhimédesz törvényeinek kísérleti bemutatására használjuk. Arkhimédesz törvénye szerint a folyadékra akkora felhajtó erő hat, mint amekkora a test által kiszorított folyadék súlya. A kísérlet bemutatásához egy kétkarú mérlegnek egyik karjára egy C üres hengert és a bele pontosan illeszkedő P tömör henger függesztünk fel. Ez után a mérleg másik karján lévő serpenyőbe teszünk súlyokat, hogy kiegyensúlyozzuk a rendszert. Ha a P hengert belemerítjük a vízbe, akkor az egyensúly felborul és ennek következménye, hogy a mérlegkar felemelkedik. (mert a tömör hengerre felhajtó erő hat.) Ha az üres hengert ilyenkor megtöltjük vízzel, akkor az egyensúly visszaáll. Ez csak akkor következik be, ha a testre ható felhajtóerő megegyezik a test által kiszorított folyadék súlyával.

1890-es tanévben szerezték be: esőcső légszivattyúhoz. A következő évben a következő év járulékához adták a pénzt. 1892-ben elektromotor Siemens-féle inductorral, mellékapcsolt elektromágnessel, rézvezető mágnestűvel és mágnestűtartóval, 4 darab izzólámpa.

1895–96 között nem vásároltak semmit, mivel már a meglevő tárgyak is tartókban voltak, így védték a portól.

Eszközök beszerzése 1900 után

1918-ban a természettani szertár egy egyenáramú dinamóval szaporodott.

1922-ben a szertár eszköztára 471 darabból állt. A gyarapodás 2 darab csavarhúzó, 2 darab biztosíték, ellenállásszekrény javítása. Az oláhok által megrongált elektromos eszközök javításán két diák dolgozott.

Az 1922-ben megrongált szertár

1923-ban be lett szerezve 3 darab elektromos biztosító. Ajándékba kapott Schlesinger Mátyástól 1 darab zseblámpa elemet, aminek ára akkor 15000 korona volt.

1928-1929-es tanévben a szertár eszközei gyarapodtak egy olajos légszivattyúval, egy franciakulccsal, egy üvegburával és két darab tolómérővel. Ebben az évben tudták megjavíttatni azokat az eszközöket, amiket az oláhok 1919-ben tettek tönkre.

1933-ban a szertár eszköztára már 551 darab eszközből állt. A gyarapodás Galilei féle lejtő. Ilyen eszközt Galileo Galilei olasz tudós készített először az egyenes vonalú gyorsulásos mozgásnak a bemutatására. Van egy 160 cm hosszú állítható hajlásszögű lejtő, 4 vájattal. Mindegyik vájatban ütközők vannak egymástól egyre nagyobb távolságra. Ha elindítunk mindegyik vájatban egy-egy golyót, akkor a golyók egyenlő időközönként ütköznek az ütközőkkel. Ebből arra tudunk következtetni, hogy a golyó egyenlő idő alatt egyre nagyobb utat tett meg, azaz nőtt a sebessége. Ezeket a koppanásokat lehet az egész osztályban hallani.

Galilei féle lejtő

1937–1938-ban a természettani szertár eszközeinek száma 592 darab volt, 28206 pengő értékben. Ebben az évben a gyarapodás: egyetemes dinamógép és elektromotor.

Az 1943–44-es tanév végén a fizikaszertár 619 darab eszközből állt. Az eszközök régiek és korszerűtlenek voltak. Az elmaradottságot a szakfelügyelők kritizálták, és fejlesztést kívántak, eredménytelenül.

1948 őszén új leltár készült, amely nem tagolta külön csoportba a könyveket és kísérleti eszközöket.

Az államosítás után a korszerűbb tananyag a természettudományok és a szertárak fejlődését is megkívánták. 1951-től jelentősebb beszerzésekkel vált gazdagabbá a szertár: hangos keskenyfilmvetítő, szerszámok, gyalupad.

1958 végén néhány eszköz selejtezése után újabb ideiglenes leltár készült. A szertár ekkor 413 eszközből állt. Az előző esztendők beszerzései jelentősen fejlesztették szertárunkat, de még mindig súlyos hiányaink voltak. Ez évben is igyekeztek vásárlásokkal, társadalmi segítséggel fejleszteni szertárunkat.

Az 1961-es tanévben beszereztek 39 darab eszközt. Kiemelkedő darabok: Van de Graaf szalaggenerátor, az optikai pad kiegészítése, a tanulói kísérletezéshez egy újabb szétszedhető trafó. A fizika oktatás tartalmi fejlődését szükségessé tette, hogy fejlesszék az előadó termet.

Iskolánk szertára országosan egyedülálló. A felújított eszközöket tanáraink megmutatják nekünk működés közben a fizika órákon. Ezzel próbálják az órákat színesebbé tenni és érdeklődésünket felkelteni a fizika iránt. Tanáraink a szívükön viselik a szertár sorsát. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elődök munkája ne vesszen kárba.

A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategória különdíjasa.

Felhasznált irodalom:
Nagy Tibor: A fizikaszertár kincsei (kézirat) (2008.)
Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok (Budapest Magvető Könyvkiadó 1978)
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története ötödik kötet (Mérai János 1913)
Vörös Mihály (igazgató) Hajnal Imre (mb. ig. hely): A hódmezővásárhelyi állami Bethlen Gábor Ált. Gimnázium Évkönyve 1944-1962 (1962)
Futó Mihály: A hód-mező-vásárhelyi államilag segélyezett ev. Ref. Főgymnasium Története (Részvény Nyomda 1897)
D. Nagy Sándor: A hódmezővásárhelyi Református Főgymnásium 1918-1919. tanévi Értesítője (Hódmezővásárhely Erdei Sándor Könyvnyomda 1919)
D. Nagy Sándor: A hódmezővásárhelyi Református Főgimnázium 1923-1924. tanévi Értesítője (Hódmezővásárhely Erdei Sándor Könyvnyomda 1924)
D. Nagy Sándor: A hódmezővásárhelyi Református Főgimnázium 1928-1929. tanévi Értesítője (Hódmezővásárhely Erdei Sándor Könyvnyomda 1929)
Varga Dezső: A hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnázium 1933-34. tanévi Értesítője (Hódmezővásárhely Friss Újság Nyomda 1934)
Varga Dezső: A hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnázium 1937-38. tanévi Értesítője (Hódmezővásárhely Ifj. Dura Lajos Könyvnyomda)
Varga Dezső: A hódmezővásárhelyi református Bethlen Gábor Gimnázium 1940-41. tanév Évkönyve (Hódmezővásárhely Erdei Sándor Könyvnyomda 1941)
Varga Dezső: A hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnázium 1941-42. tanévi Évkönyve Az iskola fennállásának 219-ik évében (Hódmezővásárhely
Erdei Sándor Könyvnyomda 1942)

Természet Világa,

140. évfolyam, 6. szám, 2009. június
https://www.termvil.hu/
https://www.chemonet.hu/TermVil/