Kovács András
Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest
2004. január 9., péntek. Az MTI egy rövid cikkben beszámol egy korszakalkotó magyar találmányról, a semleges áramról. Ezt egy olyan újságíró írta, aki nem ért a fizikához, de egy nagy hatású médiánál publikálta a cikket. A semleges áram híre futótűzként terjedt a televíziókban, rádiókban, újságokban és az interneten. Az MTI hírét senki sem ellenőrizte, pedig a hír szakmailag megalapozatlan, több valótlanságot tartalmaz. Írásom célja, hogy fellebbentse a fátylat a semleges áram titkáról, és leleplezze a feltalálók valótlan állításait. Mivel nem biztos, hogy mindenki olvasta az MTI cikkét, ezért idézem az egészet.
"Korszakalkotó magyar felfedezés
Budapest, 2004. január 9., péntek (MTI) - Az Energitec Egyesület kutatói húszéves munka gyümölcseként a világon elsőként korszakalkotó felfedezést tettek, ami új megvilágításba helyezi az elektromágnesességről és az alapvető fizikai kölcsönhatásokról szerzett eddigi ismereteket, és sok más előnye mellett jelentős árammegtakarítást tesz lehetővé - jelentette be az elméleti kutatást végző Magyar László mérnök pénteken Budapesten.
A felfedezés lényege, hogy a szupravezetési jelenségekhez hasonló tulajdonságokat mutató hordozható villamoskészülékeket fejlesztettek ki, amelyek úgynevezett semleges áramot képesek gerjeszteni. A hagyományos villamos áram 50 hertzes szinuszos görbe jellel írható le, és 230 volt feszültségű, míg a semleges áram nem 50 hertzes, nem szinuszos görbéjű, ám, hogy milyen, az a szabadalmi titok része.
Csefkó Pál Tamás, a három új berendezés feltalálója közölte: az elméleti felfedezést alkalmazva olyan transzformátort sikerült építeni, amely tömegében, méretében tized része a ma használtaknak, és eközben működési tulajdonságaiban felülmúlja azokat. A transzverternek elnevezett készülék 24 volt egyenáramból váltóáramot állít elő, melyről működtethetők a mindennapjainkban megszokott 230 volt/50 hertzes elektromos hálózatról üzemelő villamos gépek is. Az új készülék a hagyományos áramváltókhoz képest jól viseli az olyan terheléseket, mint például több villanymotor egyidejű ki- és bekapcsolása.
Az új berendezésről üzemeltetett motorok mechanikus akadályoztatásakor nem égnek le, és nem teszik tönkre az áramátalakítót sem. Az új áramátalakítóról működtethetők a számítógépek, a televíziók, a rádiók, az izzólámpák, a fénycsövek, sőt a tapasztalatok szerint a berendezések hatásfoka látványosan megnő.
A feltalálók szerint a készülékkel 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A transzverter további előnye, hogy a mérések szerint rádiófrekvenciás zavarokat nem okoz, közvetlenül rá lehet csatlakoztatni az elektromos hálózatra, és áramkimaradáskor azonnal átveszi annak szerepét.
Egy másik kifejlesztett készülék a mágneses motorgenerátor, amely alkalmas a mechanikai energia mellett villamos energia termelésére is.
Csefkó Pál Tamás kifejtette: szintén az új felfedezés alapján olyan fénycsőgyújtó elektronikát sikerült kifejleszteni, amely a már kiégett, de le nem gázosodott fénycsövet is képes üzemeltetni vibrálástól mentesen, sőt a hagyományos fénycsövekhez képest szabályozható fényerővel. A fénycsövek teljesítményfelvétele kisebb, mint a hagyományos feszültségtáplálás esetén.
Magyar László elmondta: a transzverter és a motorgenerátor szabadalmaztatása már folyamatban van. Jelenleg tőkebefektetőket keresnek, mivel a sorozatgyártáshoz szükséges zöldmezős beruházás üzleti és marketingtervével már rendelkeznek. Számításaik szerint várhatóan az észak-alföldi régióban megvalósuló új üzem 300 millió forintba, a gépészeti berendezések 100 millió forintba, míg a forgóeszközök beszerzése 200 millió forintba kerül. Ezzel egy 200 főt foglalkoztató, napi 300 berendezés előállítására képes gyár valósulhat meg.
Petz Ernő akadémikus, a felfedezés szakmai véleményezője elmondta: a felfedezés jelentősége hasonlítható a Déri- Bláthy-Zipetnowsky-féle transzformátor feltalálásához."
Számomra az MTI cikkéből nem sok minden derült ki, és ekkor még a szabadalmi közzététel sem történt meg. Ezért nagy várakozással töltött el a hír, hogy a tévében is foglalkoznak a témával. Az RTL Klub Fókusz című műsor médiamunkásai ismét bebizonyították, hogy nem értenek a fizikához. Csak a feltalálók elszólásaiból tudtam kiindulni. A témában eligazodni kívánók dolgát tovább nehezíti Sarkadi Dezső irománya, annak ellenére, hogy állítása szerint a megértés érdekében íródott. Az írásom további célja a középiskolai ismereteket meg nem haladó tudás alapján megértetni a semleges áram titkát, szemben az RTL Klub állításával: "… amit egy átlagos ember soha meg nem ért." Írásom a mindennapjainkban használt eszközöket mutatja be és állítja szembe a feltalálók készülékeivel.
A tévében csak a transzverterrel foglalkoztak, állításuk szerint ez a berendezés hozza létre a semleges áramot (A semleges áram elnevezés már foglalt a kozmológiában, ezeket a reakciókat a háztartásokban gépek működtetésére használni nem lehet). Bemutatták, hogy a transzverterről működtetve az elektromos berendezéseink akár a víz alatt is működőképesek. A feltalálóknak még "pancsikázni" is kedvük támadt, és ekkor nem rázta meg őket az áram, annak ellenére, hogy az akváriumban izzólámpa, sarokcsiszoló vagy hajszárító működött. Többször visszanézve a felvételt észrevettem, hogy a semleges áram csak akkor nem rázott, amikor a bemutatást végző feltaláló csak a transzverter egyik kivezetését fogta meg, a két kivezetés összeérintésekor szikra keletkezett, ebben az esetben a feltaláló ügyelt, hogy a drótokat csak a szigetelt részükön fogja meg. A tévében ez hangzott el:
Riporter: "Ha ez rendes áram lenne, akkor mi történne?"
Feltaláló: "Ha nem volna leválasztás, akkor agyoncsapna az áram."
Ekkor
jutott az eszembe, amit fizikaórán hallottam: "… tehát a transzformátor
primer és szekunder oldala nincs galvanikus kapcsolatban." Mint tudjuk,
a konnektorból jövő áram egyik pontját (a nullvezetőt) a földpotenciálhoz
rögzítik (NEFH). Ezért ha az ember a fázist fogja meg, akkor nagy eséllyel
halálos áramütés éri, hacsak nincs kellően elszigetelve mindentől, ami
elektromos vezető, és földpotenciálon van. El kell szigetelni a testünket
a nedves padlótól, a lakásban található nagyméretű fémtárgyaktól, a
kádban, vízcsapokban található víztől stb. Szigetelésként használható
a villanyszerelők erre kialakított szerszáma (feszültség alatti szerelés),
száraz, gumitalpú cipő. De ezt csak az erre kiképzett szakembereknek
ajánlom, senki más ne fogdossa a konnektorban lévő vezetékeket. Más
a helyzet a transzformátor szekunder oldalán. A transzformátor szekunder
oldala és a hozzá kapcsolt eszközök földfüggetlen hálózatot alkotnak.
Tehát ha csak az egyik kivezetéshez érek hozzá, nem ráz meg az áram,
még akkor sem, ha egyidejűleg akár a földelt vízvezetékkel érintkezem
is. Ezt mutatják az ábrák is. Az 1. ábrán azt láthatjuk, hogy
mi történik, ha a konnektorból kijövő vezetékekhez hozzáérünk. A 2.
és a 3. ábra a galvanikus leválasztás esetét mutatja.
 |
 |
 |
| 1. ábra | 2. ábra | 3. ábra |
A szenzációgyár narrátora ezt tette hozzá: "Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy köze van a titokzatosan hangzó Cserenkov-fényhez, a neutrínóhoz, a fénycsőgyújtóhoz, sőt mindenféle gammasugarakhoz is." Ez elég hihetetlenül hangzott, de hogy nem tévedésből mondták, azt az RTL Klub honlapján is leellenőrizhetjük. Finoman megjegyezném, hogy egy ilyen nagy hatású médiában illene helyesen leírni Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas fizikus nevét. A róla elnevezett jelenséghez pedig radioaktív anyag szükséges. Ha tényleg ilyen jelenségeket produkál a berendezésük, akkor én inkább vállalom az áramütés kockázatát, mint hogy egy "mini-Csernobilt" telepítsek a lakásomba. Írásom végén talál a kedves olvasó egy-egy definíciót a neutrinóról és a gammasugárzásról, ezeket elolvasva döntse el, hogy lehet-e köze ezeknek egy háztartásokban használt berendezéshez.
De ez még semmi Sarkadi Dezső, "okleveles fizikus", "A Transzverter és a semleges áram" című munkájához képest. "… a semleges áram elnevezést én vezettem be erre a találmányra, mely valóban egy speciális villamos inverter (DC/AC)". Tehát bevallja, hogy a transzverter nem más, mint egy egyenáramból váltakozó áramot előállító tápegység (DC/AC). Ezután ködösít: "Helyesebb lenne a magas hőmérsékletű szupravezetés…" "… Az alapgondolat: szupravezetést létrehozhatunk oly módon is, hogy nem az egész szupravezető anyagot hűtjük le, csak a vezetést biztosító elektronokat. A készülék kb. 90 százalék hatásfokkal képes az elektronokat vélhetően szupravezető állapotba hozni. A fennmaradó 10 százalék áram megmarad hagyományos áram formában".
Amennyiben valóban szobahőmérsékleten szupravezetést tud létrehozni, akkor tényleg jár a Nobel-díj. A cikkem írásának idején a legmagasabb hőmérsékletű szupravezetés 138 K-en jön létre. De Sarkadi Dezsőnek tudnia kellene, hogy az anyagot hozzuk szupravezető állapotba (így abban akadály nélkül mozoghatnak az elektronok), nem pedig az elektronokat. Az elektronoknak nincs hőmérsékletük, inkább a mozgási energiájukkal jellemezhetőek. A makroszkopikus világban minél nagyobb az átlagos mozgási energia egy anyagban, annál nagyobbnak érzékeljük a hőmérsékletét. De Sarkadi úrnak bizonyítéka is van ám: "… az inverter bemenő és kimenő csatlakozó vezetékei az átvitt teljesítményekhez képest meglepően vékonyaknak választhatók, és ennek ellenére alig van Joule-hő, azaz nincs számottevő vezetékmelegedés." Szakembertől elvárható, hogy egy tudományos igényű munkában konkrét számadatokat is közöljön és ne pongyola nyelven fogalmazzon. Engem meggyőzött volna, ha megadja, hogy mekkora áramsűrűség mellett nem volt jelentős a melegedés (hány fokos). Az iskolámban az ilyen szintű munkát nem fogadják el. A feltalálók híresztelése szerint, a Kandó Kálmán Főiskolán és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már vizsgálják a berendezéseiket. E mérés eldönthetné, hogy állításaik igazak-e, és a berendezés beválthatná-e a hozzá fűzött reményeket. Csak az a baj, hogy a két intézményben mindössze megkérdezték, hogy hajlandóak-e elvégezni a méréseket. Erre mindkét intézmény közölte, hogy hajlandó foglalkozni vele és mennyiért, de ezután többet nem jelentkeztek.
Sarkadi Dezső legsokkolóbb állítása a berendezésről: "… a készülék igen erős, 1-2 másodperces időtartamú, trapéz alakú gravitációs impulzusokat bocsát ki magából, a beállítástól és terheléstől függően." Nem egy állam a kutatásra szánt pénzének tekintélyes hányadát fordítja a gravitáció kutatására. Jelenleg még nem sikerült gravitációs hullámokat kimérniük. Ezzel szemben Sarkadi Dezső állítása szerint olyan műszert épített, amivel sok millió dollárral és euróval támogatott sok ezer fizikust utasított a háta mögé. Elgondolkodtató, hogy Sarkadi Dezső, annak ellenére, hogy okleveles fizikus, miért állít ilyeneket. Ez vajon tudatos megtévesztés, vagy ő maga is elhiszi? Mindenesetre furcsállom a trapéz alakú torzulást a térben. Mértékadó fizikuskörökben ez a mondat mosolyt fakaszt.
2002. december 18-a a szabadalmi igény bejelentésének dátuma. Nagy szerencsémre 2004. szeptember 28-án megtörtént a közzététel, bárki számára hozzáférhető lett a transzverter szabadalma, így én is elmélyülhettem benne. A dokumentum első oldalán ez olvasható:
"A találmány tárgya olyan elektronikus áramátalakító, amely azzal jellemezhető, hogy mozgó alkatrész nélkül, a részecskék dinamikus mozgásának következményeként kialakuló spinhullám felhasználásával, egy többfunkciós multivibrátor segítségével, egy transzformátor vasmagján és tekercsein gyorsan felépülő és összeomló mágneses mezők révén úgy állít elő egyenáramból váltakozó áramot, hogy a kimenő jelalaktól függetlenül alkalmas ohmikus és induktív fogyasztók üzemeltetésére, miközben teljesítményét a multivibrátor modulok csatlakoztatásával növelni vagy csökkenteni lehet."
A megfogalmazás szerintem szándékosan homályos, és egy szó sem esik semleges áramról. Valószínűleg a leírást kénytelenek voltak úgy fogalmazni, hogy elfogadják a szabadalmi kérelmüket. Persze, az a tény, hogy létezik a szabadalom, még nem jelenti azt, hogy úgy fog működni a találmány, ahogy a feltalálók állítják, hiszen nem kell működő példányt bemutatni, mert a Szabadalmi Hivatal elsősorban az újszerűséget vizsgálja. Viszont a médiában van jogalap a nyilatkozattételre. A sajtó megírhatja, hogy milyen hasznos a felfedezés. A feltalálók pedig mondhatják az embereknek, hogy van egy forradalmian új találmányunk, már le is van védve, csak pénzre lenne szükségünk ahhoz, hogy gyártani tudjuk.
Ismét egy idézet a szabadalmi leírásból:
"A találmány megvalósítására alkalmas műszaki megoldás
Az (0) egyenáramú bemenetre kapcsolt egyenfeszültséget a (1) transzformátor és a (2)-(3)-(n) egységre kapcsolva bekövetkezik a billenési szakasz, amely a Lentz-törvény értelmében feszültséget generál a (1) transzformátor primer körében. Az erre a primer körre kötött (2)-(3)-(n) multivibrátor átbillen, és újabb impulzust küld a (1) transzformátor primer körére. A (2) multivibrátor vezérlő jelet ad az (4) önrezgés szabályzónak, amely, befolyásolja a (2)-(3)-(n) multivibrátort. A transzformátor primer körében fluktuálva felépülő és összeomló mágneses mezők feszültséget indukálnak a (1) transzformátor szekunder körében. A (1) transzformátor kimenete rácsatlakozik a (7) kontroll- és a (8) szűrőegységre." (5. ábra)
5. ábra
A leírásból kitűnik, hogy ez nem más, mint egy szünetmentes tápegység, amelyet igyekeztek olyan zavarosra fogalmazni, hogy a szabadalmi ügyvivőnek ne legyen kedve kötözködni. Gyakorlatilag akkumulátorból és kapcsoló üzemű tápegységből áll. A transzverter szabadalmában ez olvasható: "Ugyancsak alapvető újdonság, hogy a készülék teljesítménye elektronikus modulok beiktatásával működés közben is növelhető vagy csökkenthető…". Ajánlom Csefkó Pál és Magyar László figyelmébe a www.apcc.com honlapot, ahol nyugodtan rendelhetnek a fenti leírásnak teljesen megfelelő, sőt annál jóval többet tudó moduláris tápegységet, majd az APC-feliratot letörölve máris kérhetik a Nobel-díjat. Egyébként elég valószínű, hogy a transzverter egy szünetmentes tápegység, az MTI így ír róla: "… közvetlenül rá lehet csatlakoztatni az elektromos hálózatra, és áramkimaradáskor azonnal átveszi annak szerepét…"
Egy másik kifejlesztett találmány a Mágneses Motorgenerátor (Magnetor). Erről a berendezésről szinte semmit nem lehetett megtudni a médiából, csak a szabadalmi közzétételből dolgozhattam.
"A találmány tárgya: olyan tekercselt forgórészt, csúszóérintkezőt nem tartalmazó mágneses motorgenerátor, amely azzal jellemezhető, hogy mechanikai munkavégzése mellett elektromos áramot állít elő a részecskék dinamikus mozgásának következményeként a térben haladó spinhullám felhasználásával, úgy, hogy álló és forgórészének vasmagján és tekercsein gyorsan felépülő és összeomló mágneses mezők forgása következik be, melynek révén a forgórész tengelye körül elfordul, s közben az állórész tekercsein elektromos feszültség indukálódik, ezáltal sem a motor mechanikus, sem az állórész elektromos terhelésekor a berendezés teljesítményfelvétele nem növekszik."
Elolvasva a leírást az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy most akkor van tekercselés a forgórészen vagy nincs? ("tekercselt forgórészt, csúszóérintkezőt nem tartalmazó <-> álló- és forgórészének vasmagján és tekercsein"). Minden motor azon az elven alapul, hogy az ellentétes mágneses pólusok vonzzák, az azonosak taszítják egymást. Vagyis egy mágnes forgatásakor forgó mágneses mező alakul ki. Ez elforgatja a mágneses térben lévő többi mágnest. Mágneses tér a felmágneseződött anyagok és az áramjárta vezetők körül található (mágneses indukció). A feltalálók nagy büszkén mondják, hogy a találmányuk nem tartalmaz tekercselt forgórész, mégis nagy a forgatónyomatéka. Szerintük ez az előnye a manapság használt tekercselés nélküli forgórészt tartalmazó motorokkal szemben. Pedig az első jellemző, amit a tekercselést nem tartalmazó forgórészű szervomotorokról találtam, egy szakkönyvben ez volt: "nagy forgatónyomaték." Ha megnézzük a szabadalom közzétételi példányához mellékelt képet (4. ábra), akkor láthatjuk, hogy a Magnetor nem más, mint egy transzformátor és egy motor egybeépítve.
4. ábra
Így igaz, hogy mechanikai munkavégzés közben áramot is szolgáltat kimenetén. Mindössze az a kérdés, hogy akarom-e rontani a motorom hatásfokát egy transzformátorral, mert a mechanikus akadályoztatás esetére több megoldás is van. A legolcsóbb egy egyszerű bimetál beszerelése. Ha valaki mégis kételkedne benne, hogy a Magnetor nem régi találmány akkor hasonlítsa össze egy osztott pólusú motorral, mindössze abban különböznek, hogy a Magnetoron van még egy tekercs.
A harmadik találmány a fénycsőgyújtó. "Szintén az új felfedezés alapján olyan fénycsőgyújtó elektronikát sikerült kifejleszteni, amely a már kiégett, de le nem gázosodott fénycsövet is képes üzemeltetni vibrálástól mentesen, sőt a hagyományos fénycsövekhez képest szabályozható fényerővel. A fénycsövek teljesítményfelvétele kisebb, mint a hagyományos feszültségtáplálás esetén." - MTI
Hagyományos módon a fénycsövet egy speciális bimetállal és fojtótekerccsel gyújtjuk be. A begyújtás után az elektródokból kilépő elektronokat az elektromos tér gyorsítja. Az elektronok higanyatomokkal ütköznek, így azok energiát adnak át a higanyatomoknak. Az így gerjesztett állapotba került atomok az alapállapotba térésük közben fotont bocsátanak ki. Az így keletkező fotonok legnagyobb hányada az emberi szem számára láthatatlan, ultraviola tartományba esik. A fénycső belső falán lévő fénypor elnyeli a fotonokat, és lumineszcencia révén alacsonyabb frekvenciájú, látható fényt fog kibocsátani. Természetesen a fénycsövek elektronikáját úgy alkották meg, hogy a hálózati 230 V 50 Hz-ről működjön. Ha valaki ettől eltér, nagyobb frekvenciát és nagyobb feszültséget alkalmaz, akkor a szem számára megszűnik a villogás, és ami sokkal meglepőbb, a nagy feszültségű és nagy frekvenciás térben a fénycső kondenzátortulajdonságokat mutat. Ennek következtében még a hozzá vezető vezetékek sem szükségesek. Ebben az esetben a fénycsövek szinte azonnal begyulladnak, az emberi szem számára villogásmentesen világítanak, és még a fényerejük is szabályozhatóvá válik. Aki nem hiszi, járjon utána, például a Csodák Palotájában, ott évek óta mutatnak be ilyen kísérletet, de a solti adó mellett is "maguktól" világítanak a fénycsövek. Ezek után úgy tűnik, hogy a feltalálók feltalálták a hideg vizet, pedig ilyen tudással ismerniük kell a jelenségek pontos, fizikai hátterét (Csefkó Pál elektrotechnikus, Magyar László villamosmérnök, Sarkadi Dezső pedig okleveles fizikus). Mindössze annyi a kérdés, hogy mennyit használ egy tudásalapú társadalomnak, ha már a kereskedelmi médiákon túl még a nemzeti hírügynökségünk, az MTI is igazságként számol be az ilyen és ehhez hasonló csalásokról?
Források
1.
www.mti.hu
2. www.rtlklub.hu
3. www.geocities.com/fhuman
4. Gamow: Fizika
5. Holics László: Fizika
6. Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
7. Informatika és ipari elektronika
8. www.apcc.com
(A szerző a Szkeptikus különdíj kategóriagyőztese.)
JEGYZETEK
1 "A transzverter és a semleges áram" címmel az interneten, Sarkadi Dezső saját honlapján jelent meg
2 Nullavezetővel egyesített földelőhálózat: (NEFH) a KLÉSZ és a vonatkozó műszaki előírás valamennyi előírásait kielégítő olyan EPH, amelyet nullázott villamos fogyasztóberendezések épületében építettek ki, és az a hálózat nullavezetőjével is össze van kötve.
3 Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb.
4 Cserenkov-sugárzás: Ez a jelenség az úgynevezett "akvárium"-reaktorokban figyelhető meg. Az ilyen reaktorokban a dúsított hasadó anyaggal töltött tartályt egy vízzel teli medence alján helyezik el. A tankon átáramló víz elszállítja a termelődő hőt, és védi a kezelőket az életveszélyes nukleáris sugárzástól. Az ilyen helyeken a víz kísérteties kékes fénnyel világít. A Cserenkov-sugárzást két különböző jelenség hozza létre: a Compton-effektus és a lökéshullám. A Compton-effektus alapján a reaktor magjában nagy energiájú gamma-fotonok ütköznek elektronokkal, és olyan mozgásra késztetik az elektronokat, amelynek nagyobb a sebessége, mint a fény terjedési sebessége vízben. Ezáltal létrejön a lökéshullám.
5 Neutrínó: A neutrínó nem más mint apró, semleges töltésű részecske. Egy atomreaktor rengeteg neutrínót termel. A neutrínó az ember számára nem veszélyes, könnyedén keresztülhalad rajta, ugyanúgy mint bármely más közegen.
6 Gamma-sugarak: A radioaktív bomlás során három fajta sugárzás keletkezik. Az alfa-sugárzás, pozitív töltésű, gyorsan mozgó hélium atommagokból áll. A béta-sugárzás, nagy energiájú és gyorsan mozgó elektronokból áll, tehát negatív töltésű. A harmadik sugárzás pedig a gamma-sugárzás. A gamma-sugárzás tiszta elektromágneses sugárzás, amely az alfa- vagy a béta-bomlás mellékterméke, a sugárzás frekvenciája 1019-1024 Hz. A gammasugarak nem változtatják sem a tömegszámot sem a rendszámot.
| Természet Világa, | 136. évfolyam,
7. szám, 2005. július http://www.termeszetvilaga.hu/ http://www.chemonet.hu/TermVil/ |