1926. május 1-jén született Budapesten. Nagyapja, Lax Sándor Túrócszentmártonból került Budapestre, nagymamája Fürst Irén volt. Édesapjának, Henriknek két leánytestvére volt, Lili és Magda.

Édesapja tanulmányait a budapesti orvosi karon végezte, s ott ismerkedett meg későbbi feleségével, Kornfeld Klárával, akinek még három testvére élt Budapesten. Köztük Korodi Albert, aki később segített Lax Péternek a magasabb fokú matematikai stúdiumokban történő eligazodásban. Korodi jó barátja volt Szilárd Leónak és Gábor Dénesnek is.

Korodi Albert családjával Budapesten.
Balról: Korodi Mihály, Korodi Ilona, Korodi Albert, Lax Péter és Ratkó Éva

Lax Henrik és felesége a Bálint Klinikára került, Henrik belgyógyász és laboratóriumi szakorvos lett, Klára pedig a gyermekgyógyászatra specializálta magát. Henrik ezt követően a Liget Szanatóriumban, majd a Park Szanatóriumban dolgozott, az utóbbi helyen a nála 5 évvel idősebb neves sebész főorvossal, sógorával, Scheiber Vilmossal együtt. 1931 és 1941 között a budapesti Zsidókórház főorvosa volt.

Henriknek már Budapesten önálló szakkönyve és számos szakcikke is megjelent, jó néhány előadásának a címét pedig feljegyezték az egyes szakmai fórumok kiadványaiban. Ismert és elismert szakember volt, aki később nagy magánpraxist épített ki, s kiváló francia- és németnyelv-tudása lehetővé tette számára, hogy neves külföldi személyiségeket is betegei, gyógyult betegei közé sorolhasson. A magyar irodalmárok, művészek közül számosan voltak páciensei, köztük például Babits Mihály, akinek egyik, számára dedikált műve máig megmaradt a Lax család tulajdonában.

Lax Péter és bátyja, János a gimnáziumi tanulmányokat a Kármán Mór által alapított Mintagimnáziumban végezte Budapesten. Mindketten kiemelkedő képességű tanulók voltak, János elsősorban a humán tudományokban mélyedt el, Pétert a matematika érdekelte. Itthon - mint említettük - nagybátyja segítségével tudott először eligazodni a magasabb matematikai régiókban, majd foglalkozott vele a később nemzetközi hírűvé lett matematikatanár, Péter Rózsa is, de Péter szívesen emlékezik vissza Kőnig Dénesre, Turán Pálra és másokra, akik pályája indulásában segítették.

Szüleivel és bátyjával együtt 1941-ben elhagyta az országot. Amerikába akartak eljutni, s ebben segítségükre volt édesapja páciense, a budapesti amerikai konzul, Travers úr is.

Lax Henrik budapesti tudóstársai - mint például Petényi Géza gyermekgyógyász, Gottsegen György szívspecialista, Baron Sándor belgyógyász és mások - nem örültek annak, hogy ő és családja kivándorol, de végül is a család emellett döntött, s Lisszabonból 1941. december 5-én áthajóztak Amerikába. Péter ekkor 15 és fél éves volt. Már a tengeren jártak, amikor a világháború kiteljesedett, december 12-én pedig Magyarország, Románia és Bulgária hadat üzent az Egyesült Államoknak. Nem véletlenül nyilatkozta Lax Péter a The New York Times 2005. március 29-i számában: "Emigránsként indultunk Amerikába, de oda már ellenségként érkeztünk."

Szerencsére befogadták őket, s bátyjával együtt folytathatták középiskolai tanulmányaikat. A Stuyvesantba jártak, ahol túl sok újat sem a reáltudományokból, sem a humaniórákból nem tudtak mondani nekik, elvégre a Mintagimnázium a világ egyik legerősebb középiskolája volt. Péternek azonban el kellett mélyednie az angol nyelv, az amerikai irodalom és az amerikai történelem rejtelmeiben.

Katonai szolgálatának egy részét Los Alamosban töltötte, a szomorúan nevezetes atombomba-kísérlet előtt 6 héttel érkezett oda. Itt - sok más mellett - együtt dolgozott Kemény Jánossal, a Basic programozási nyelv egyik megteremtőjével. 1943-ban Erdős Pál írt egy cikket, amelynek lábjegyzetében megemlítette, hogy egyik tételének bizonyítása egy akkor 17 éves magyar fiatalembertől, Lax Pétertől származik.

Későbbi matematikai fejlődésében nagy segítségére volt nagybátyja, Szegő Gábor, aki Pólya Györggyel együtt egy valóban világhírű tankönyvet is írt, s részben az ő, részben Kőnig Dénes ajánlásával jutott el Péter Neumann Jánoshoz, aki hajlandó volt foglalkozni vele. Talán azt mondhatjuk, hogy lényegében ő volt Neumann egyetlen tanítványa. Kőnig Dénes így jellemezte egykoron az akkor 15 éves tanítványát: "Személyes beszélgetésekkel és számos dolgozatából (amelyek elemi matematikai feladatok megoldását tartalmazták) a fiúnak rendkívüli matematikai tehetségéről győződtem meg. Például a Mat. Fiz. Társulat utolsó két tanulóversenyének feladatait a hivatalos versenyzőket messze felülmúlva oldotta meg." Az egykori pesti emlékezet szerint Péter a budapesti Eötvös-versenyen 1940-ben hivatalosan még nem indulhatott, nem érte még el azt az életkort, amely a verseny kiírásában szerepelt. Magánszorgalomból azonban a versenypéldákat remekül megoldotta - mindenki nagy csodálatára. Tehát már Pesten kiemelkedő matematikai tehetségnek számított, s a későbbiekben sem cáfolt rá erre.

A New York-i Egyetemen 1949-ben doktorált, az egyetem Courant Intézetébe került, ahol 1958-tól professzorként dolgozott, sőt 1972 és 1980 között az intézet igazgatói posztját is betöltötte.

Édesapja New Yorkban is neves belgyógyásszá lett, 1951 és 1972 között a Columbia Egyetem Medical Centerének professzora volt, további négy könyve jelent meg. Emellett hatalmas magánpraxist épített ki, s a híres amerikai magyarok majd mindegyike rendelőjének látogatói közé tartozott. Köztük említjük a filmes Korda családot, Márai Sándort, Lesznai Annát, Vészi Margitot, a hegedűművész Szigetit, mindennapos vacsoravendégük volt Molnár Ferenc. Sokszor megfordultak náluk a neves természettudósok, Teller, Szilárd s az Angliában élt Gábor Dénes. Lax Henrik betege volt Sztravinszkij és Greta Garbo, s a zenetörténeti monográfiákból is tudjuk, hogy a nagybeteg Bartók szinte az ő karjai között halt meg. A későbbi években az amerikai felső körök néhány híressége, köztük Kennedy elnök felesége is háziorvosának tudhatta Lax doktort. Olyan népszerű volt az amerikai magyar orvosok egyesületének elnökeként is ismert belgyógyász, az élettan jeles tudósa, hogy a nála megforduló sok-sok beteg, gyógyulni vágyó nemritkán így sóhajtott fel: "Lax doktor életünket ugyan meghosszabbítja, de annak a felét a várószobájában kell eltöltenünk."

Kevés tudós mondhatja el magáról, hogy oly sok tételt, elméletet és képletet neveztek el róla a XX. században, mint Lax Péterről. Köztük említjük a Lax-Phillips-féle szóródáselméletet, a Lax-Milgram-tételt, a Lax-féle ekvivalenciatételt, a Lax-Friedrichs-képletet, a Lax-Wendroff-képletet, a Lax-féle entrópiafeltételt, valamint a Lax-Levermore-elméletet.

Feleségével együtt nagyon sokat tett a fiatalok matematikai képzéséért is, mindketten elsőrendű tankönyveket, segédkönyveket állítottak össze. Kutatói és oktatói munkásságát az elmúlt évtizedekben számos díjjal ismerték el, köztük említjük az amerikai matematikai társaság Chauvenet-díját 1974-ből, a Wiener-díjat a következő évből, az 1986-ban elnyert National Medal of Science-díjat, amelyet Ronald Reagan elnök nyújtott át neki a Fehér Házban. 1987-ben elnyerte a matematikusok eddigi legmagasabb elismerését, a Wolf-díjat, 1992-ben a Steele-díjat, tagjává választotta az Egyesült Államokban a National Academy of Sciences, valamint az American Academy of Arts and Sciences, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a moszkvai matematikai társaság, 1993-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. Több egyetem tiszteletbeli doktora, köztük említendő Párizs egyeteme, az aacheni műszaki egyetem, Tel-Aviv egyeteme és még jó néhány neves univerzitás. 1977 és 1980 között az amerikai matematikai társaság elnöki posztját töltötte be, de még jó néhány más tudományos társaság elnökségében is találkozhatunk a nevével.

1962-től kezdődően évente-kétévente látogatott el Budapestre, ahol több rokona is él, s előadásokat tartott a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen és másutt. Előadásai egy részét magyar nyelven tartotta, ami nem lehetett könnyű számára, hiszen családjának tagjai közül elsősorban a bátyjával szokott magyarul beszélgetni. Műveltsége bámulatra méltó, Berzsenyit és Arany Jánost úgy idézi, mintha most végzett volna egy budapesti egyetem magyar szakán. A komolyzene és a klasszikus művészetek, így a festészet és a szobrászat nagy szerelmese és rendkívül magas szintű értője. Ha teheti, barátaival eljár teniszezni, gyakran három unokáját is bevonja a játékba, hacsak éppen nem ad elő a világ valamely nagy egyetemén a sokváltozós differenciálegyenletekről és az egyensúlyi rendszerekhez kapcsolódó elliptikus egyenletekről. Egyébként igencsak jó teniszező hírében áll, ami nem véletlen, hiszen már a Mintagimnázium egykori évkönyvéből kiderül, hogy iskolájában megnyerte a teniszversenyt, s síelésben sem volt könnyen legyőzhető.

Így 2005-ben egész tudományos és tanári életművéért, s ezen belül a parciális differenciálegyenletek elméletében és annak alkalmazásaiban elért alapvető eredményeiért jogosan ítélték oda számára az Abel-díjat. Nagy tisztelője a számítógépeknek, a számítástechnikának, de úgy tűnt számunkra, hogy a papír és ceruza vagy a tábla és a kréta kombinációjával szívesebben kalandozik a matematika világában. Kutatásait számos helyen a műszaki életben is alkalmazzák, így eleget tesz annak a kritériumnak, amit egykoron Nobel állított az általa alapított díjak feltételéül: olyan személy kapja, akinek a kutatása a gyakorlati életben komoly haszonnal jár s segíti az emberiség boldogulását. Lax Péter kutatásai ennek a kritériumnak eleget tesznek.

Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a világhírű matematikus, Abel születése bicentenáriumára alapított norvég díj, amely voltaképpen a matematikai Nobel-díj, 2005. május 24-én egy Magyarországról indult tudósnak adatott át a norvég trónörökös által.

Nem véletlenül mondják rólunk, hogy a matematikában világhatalom vagyunk. Reméljük, hogy hosszú ideig maradunk is. Főként, ha csak papír, ceruza és szürkeállomány kell hozzá.