Fizika és filatélia

A bélyegkiadás mintegy 350 éve kezdődött, s ezzel egy időben megjelentek a gyűjtők is. Ma már a posta tudná nélkülözni a bélyeget, hiszen a küldemények bérmentesítésére több olyan technika létezik, amely feleslegessé tenné a bélyeget. Valószínűleg azonban a gyűjtők hobbija miatt a bélyegkiadás nem fog megszűnni. A filatéliai anyagok egyre bővülnek, nemcsak a bélyegekre, bélyegblokkokra korlátozódnak, hanem közéjük tartoznak az alkalmi borítékok, alkalmi bélyegzések, alkalmi levelezőlapok, reklámbélyegzések, különleges postajáratok stb. Nagyon sok gyűjtő tematikus gyűjteménnyel is rendelkezik; ezek sokfélék lehetnek, s elsősorban a gyűjtő egyéniségétől függnek. A természettudományos témával kapcsolatos tematikus gyűjteményből szép bemutatót láthatunk a Természet Világa 128. évf. 10.számban, és a 132. évf. 4. számban. Megállapítható, hogy a természettudományok legjelesebb képviselői minden ország bélyegkiadásában fontos helyet foglalnak el. Jómagam elsősorban a fizika tudományokkal kapcsolatos filatéliai anyagot gyűjtöm, bár a fizikus megnevezés sok régi tudós esetében nem is megfelelő, mert ők többnyire matematikusok is, filozófusok is, polihisztorok voltak.

Minden bélyeg, filatéliai anyag hordoz valamilyen üzenetet vagy kultúrtörténeti érdekességet. A gyűjtőt megragadhatja a bélyeg témája, szépsége, egyedisége stb. A jelen válogatás alapja elsősorban a szokatlan, a különleges ábrázolásmód, képi megjelenítés a fizika témakörében, illetve a fentebb említett 2 bemutatónak újabb fizikusportrékkal való kiegészítése.

Kezdjük a kezdeteknél. Egy nicaraguai bélyegsor az egyik legrégebbi görög fizikus, Arkhimédesz (1) mellé a több mint 2000 évvel később alkotó Ciolkovszkijt és Broglie-t helyezi (2-3). Ezáltal a fizikának jelentős, de egymástól igen távol eső részei kerültek egy kiadásba. A bélyegek nem a tudósok portréját mutatják, hanem a munkásságukra jellemző grafikát, illetve a hozzájuk kapcsolódó matematikai összefüggéseket. Ide kívánkozik, hogy Broglie-ról egy francia kiadású bélyeg is jelent meg, amelyen a fizikus látható kísérleti berendezésével és a DE=hˇn összefüggéssel (4); s 8 évvel ezelőtt német bélyeget adtak ki a kvantumelmélettel kapcsolatban (5). Magyar vonatkozású érdekesség, hogy alkalmi levelezőlap is jelent meg e témában. A fizikatörténet Galileiig tartó korszakának hatalmas alakjáról Leonardo da Vinciről, a nagy polihisztorról 1952-ben évfordulós bélyeggel emlékezett meg a magyar posta; e válogatásban a különleges, dubai kiadás szerepel, amelyen feltaláló tevékenységének eredményei közül láthatunk néhányat (6). A heliocentrikus világszemlélet kifejtésével az egész középkori szemléletet átformáló Kopernikuszról számos lengyel bélyeg jelent meg és még sok más országén szerepel a nagy csillagász, köztük francia bélyegen, és különösen szép szelvényes magyar bélyeg idézi alakját (7, 8). Egy dán csillagász arcképével is találkozunk bélyegen. Tycho de Brahe (9), az utolsó, távcső nélkül dolgozó, mégis igen pontos megfigyeléseket végző csillagásza a XVI. sz. második felének. Galilei a bélyegkiadók kedvencének számít. Van olasz bélyegsor 1942-ből, majd 1964-ben jelenik meg magyar és olasz bélyeg a 400 éves évfordulóra. Most egy különlegesnek számító NDK kiadású bélyegblokkot mutatok be, amelyet ugyan Bertolt Brecht tiszteletére adtak ki, de a bélyegblokkon Galilei látható távcsövével és más kísérleti eszközével; a blokk felső részén pedig egy idézet olvasható Brecht „Galilei élete” c. drámájából (10). Szintén NDK kiadású bélyegen látható Otto von Guericke, aki nemességét Lipót császártól kapta (11). Közéleti teendői mellett – szülővárosában, Magdeburgban polgármesterré választották – természet-tudományokkal foglalkozott, többek között a légnyomás vizsgálatával. A bélyeg a híres magdeburgi féltekék néven emlegetett kísérletét idézi. A XVII. sz. nagy kísérletezői közül E. Torricellit olasz (12), B. Pascalt monacoi bélyegen láthatjuk (13). A két tudóst nemcsak kutatási területük, a hidrosztatika köti össze, hanem az, hogy mindketten kiváló matematikusok és jelentős filozófusok voltak. E. Halleyről, akinek nevét az általa megfigyelt üstökös is őrzi, számtalan bélyeg látott napvilágot. Közülük itt egy koreai bélyeget mutatok be. (14) Newtonról nagyon sok ország jelentetett meg bélyeget. Érdekesek az ábrázolások, a szelvényes magyar bélyeg a gravitációval és az optikával kapcsolatos munkásságát emeli ki (15-16), a bélyeghez kapcsolódó alkalmi bélyegzés pedig utal az almával kapcsolatos legendára. A bélyegzésen egy alma belsejében a 10 m magasságból szabadon eső test esési idejének kiszámítási képlete látható.  Egy angol kiadásban (bár az angol bélyegek témája többségében az uralkodóknak van fenntartva) szintén látható az alma, ott viszont a  fő munkájának címe szerepel (17). Találunk olyan angol kiadású bélyeget, amelyen a bolygók és ellipszispályáik figyelhetők meg. E válogatásba bekerült a különleges didaktikai értékű német kiadás, ahol az arckép mellett egy optikai színképen kívül a D(mv)=FˇDt összefüggés olvasható (18). A Franklinról itt látható bélyeg nem természettudósi munkásságát méltatja, hanem a politikai tevékenységét (19). Ez érthető, hiszen jelentős politikai személyiség volt, az USA párizsi nagyköveteként aktívan közreműködött a Függetlenségi Nyilatkozat megszerkesztésében. Viszont olyan bélyeget, amely a fizikában kifejtett tevékenységét (elektromos kísérletek, villámhárító) méltatná, idáig nem találtam.

Galvaniról olasz portrébélyeg jelent meg 1934-ben,  az 1981-es kiadásún már a közismert kísérletei is szerepelnek (20). A kísérletek egy új szemlélet megindítói, miszerint gyümölcsöző lehet az élettelen természetben érvényesülő törvények kutatása és az élő szervezetek tulajdonságainak tanulmányozása közötti kapcsolat. A felfedezésére vonatkozó galvanizmus szót Volta alkotta. Az ugyancsak olasz fizikusról, A. Voltáról is adtak ki bélyeget, amelyen – több nevezetes találmányainak egyike – a Volta-oszlop látható (21). Az elektrodinamika egyik megalapozóját, A. Ampere-t, akit Maxwell az elektrodinamika Newtonjának nevezett, egy monacoi bélyeg örökítette meg (22). M. Faraday-nek, minden idők egyik legnagyobb kísérleti fizikusának arcképe és egyik kísérleti eszköze jelenik meg egy angol bélyegen (23). A tudós az elektrolízis, az indukció törvényei, a róla elnevezett effektus felfedezője, az erőtér fogalmának megteremtője. A MTA 1858-ban az elsők között választotta tiszteletbeli tagjává.

C. Doppler osztrák fizikusnak magyar kapcsolatai is voltak. 1847-ben Selmecen a bányászati akadémián elméleti fizikát és mechanikát tanított. Ekkor már a nagy hatású következtetése ismert volt.(Doppler-effektus) Az osztrák kiadású bélyeg a tudós arcképét és a róla elnevezett jelenség vázlatos rajzát mutatja (24). Számos akadémiának, köztük az MTA-nak is tiszteletbeli tagja lett (1872-ben). A H. Helmholtz német fizikust ábrázoló bélyegen a háttérben a munkásságával összefüggő differenciálegyenletek részletei láthatóak (25). Ugyanebben az évben választotta tagjául az MTA  G. Kirchhoffot; a tudós törvényei a fizikában egy szemléleti változáshoz járultak hozzá; a válogatásban szereplő portrébélyeg NSZK kiadású, és tartalmazza a róla elnevezett törvények matematikai megfogalmazását (26). Keveset lehet hallani Pacinottiról, aki már 21 évesen eredményesen vett részt az áramfejlesztőket egyre tökéletesebbé tevő kísérleti folyamatban; az olasz posta idézi meg alakját (27). Az első fizikai Nobel-díjasról, (1901) Röntgenről a radiológiai kongresszus tiszteletére spanyol bélyeg jelent meg 1967-ben, a bélyeg az arcképet és a  róla elnevezett röntgencsövet ábrázolja (28). Az amerikai fizikusok között elsőként kapott Nobel-díjat A. Michelson (1907) a spektroszkópiai és meteorológiai kutatásaiért. A svéd posta a Nobel-díjasok előtt tiszteleg sorozatával; most a sorozatból két bélyegképet láthatunk A. Michelson és E. Rutherford portréjával. (29) Helmholtz egykori tanársegéde Heinrich Hertz, majd a bonni egyetem tanára nemcsak mint kutató (elektromágneses hullámok, fényelektromos jelenség), hanem mint oktató is kiemelkedő (tanítványa a magyar származású, Nobel-díjas Philipp Lenard),  arcképe egy NSZK kiadású bélyegen szerepel (30). A rendkívül tehetséges diák, M. Planck felsőfokú tanulmányai megkezdésekor a zene és az ókori nyelvek ellenében választotta a fizikát, és eredményesen megtalálta a fizikának az addig fel nem tárt homályos területeit, s a kvantumelmélet felfedezője lett. Ebben a válogatásban  német bélyeg idézi fel a Nobel-díjas fizikus arcképét (31). Michelson és Planck előadásait egyaránt hallgatta R. Millikan egyetemistaként, és 1923-ban a Nobel-díj kiérdemlésével (az elemi töltés meghatározásáért) követte a nagy elődöket. Amerikai forgalmi bélyeget díszít arcképe (32). Különlegesen szép új-zélandi bélyegpár emlékeztet Rutherford munkásságára (33). A bélyeg egyikén a nevezetes szóráskísérletének vázlatrajza látható. Nevéhez fűződik sok egyéb mellett az atommodell és az első atommag-átalakítás.

H. Oersted dán fizikus és vegyész kutatómunkájának kiemelkedő eredménye az elektromágnesesség felfedezése. Hazai, azaz dán bélyegen jelent meg arcképe (31). Lise Meitner  osztrák atomfizikus 1939-ben az uránmaghasadás magyarázatával szerzett elismerést, portréját osztrák bélyegen látjuk (35). 1879 három kiváló fizikus, tudós születési éve: Einstein, Hahn és Laue születt ekkor, mindhárman Nobel-díjasok lettek. A. Einstein a XX. sz. egyik legzseniálisabb tudósa, a szellemi élet vezéregyéniségéről sok ország adott ki bélyeget. A legjellegzetesebb közülük a szovjet (36), a  lengyel, az amerikai és izraeli bélyeg, a vietnami bélyegpár (37) és az olasz bélyeg; s majdnem mindenütt a híres E=m.c2 egyenletet tüntetik fel. (Magyar bélyeg a tudósról nem jelent meg!)

A Nobel-díjasokról kiadott NSZK bélyegsorozat egyik darabja az arcképet nem, csupán a fényelektromos jelenséget ábrázolja (38), amelynek értelmezéséért Einstein Nobel-díjat kapott. Ugyanebben a sorozatban láthatjuk az Otto Hahn tiszteletére kiadott bélyegen az uránmag hasadását jelképező képet (39). Laue német fizikus Planck tanársegéde és Einstein nagy tisztelője volt, a relativitáselméletnek kezdettől fogva hívévé vált. A válogatásban szereplő bélyeg a röntgendiffakciós kísérleteiről híres tudóst mutatja (40). Az NDK adott ki bélyeget  Barkhausenről, aki az elektroncsövek elméletével foglalkozott, a híres Barkhausen-egyenlet s a hozzá kapcsolódó grafikonok gazdagítják a képet (41). 1925-ben J. Franck és Gustav Hertz Nobel-díjat kapott az elektronok és atomok közötti ütközés törvényeinek felfedezéséért, erre emlékeztet az NDK bélyeg, amelyen a Franck-Hertz kísérlet látható (42). Érdekes, három portrét megrajzoló NSZK bélyegen jelent meg J. Franck, mellette Max Born, a klasszikus és a kvantummechanika nagy képviselője (43).

Dánia jelentetett meg bélyeget Bohrról, a modern atomelmélet 50 éves évfordulójára. Az emlékbélyeg a hidrogénatom modelljét és a hˇn=e₂-e₁ energiaegyenletet mutatja (44). A XX. sz. első évében született Fermi az első atommáglya megtervezője és kivitelezője. A róla kiadott olasz bélyeg az atommag-láncreakció felfedezésének negyedszázados évfordulóját idézendő jelent meg (45). A szovjet magfizika nagy alakját, Kurcsatovot vitte fel bélyegre a szovjet posta (46). A tudós a Szovjetunióban 1928-ban alapított, két évente kiadott Lenin-díj kitüntetettje. Az összeállítás egyik legszebb darabja a magyar millennium tiszteletére megjelent bélyegblokk (47). A blokk elegánsan formálja meg a matematikai összefüggéseket, de igazi érdekessége a bal alsó sarokban látható hologramos kép, amely különböző nézőpontokból vagy Gábor Dénes portréját mutatja, vagy a hologramos kép keletkezésével kapcsolatos ábrát. (A fényképfelvételen csak Gábor Dénes látható)

E bélyegek többségének pedagógiai értéke is van, hiszen az említett fizikusokat megidézve fizikai fogalmakat, törvényeket, eszközöket népszerűsítenek.

Ez a kis „minigaléria” talán nem haszontalan, talán a bélyeggyűjtés nemes szenvedélyét is felébresztheti, s még az sem lehetetlen, hogy a fizikatörténet egy-egy alakja, sorsa, munkássága iránt is felkelti az érdeklődést.