Bencze Gyula Kevés ember létezik, aki ne hallott volna Albert Einsteinről. Divatos kifejezéssel élve Albert Einstein a tudomány „megasztárja”, akit bizonyára szívesen látnának egyes hazai kereskedelmi tévécsatornák bugyuta reggeli műsorában is, hogy ma-gyarázza el három mondatban: „hogy is van azzal a relativitással?” Einsteinről könyvtárnyi könyvet írtak, jellegzetesen bozontos ősz frizurája is rengeteg reklámban szerepel. Ugyanakkor sok ostoba és hamis információ is napvilágot látott, amelyet örömmel kapott fel a bulvársajtó. Több mint egy évtizede adták ki szerelmi levelezését első feleségével, Mileva Marićcsal [1]. Számos könyv foglalkozik magánéletének részleteivel, amelyek közül itt talán csak egyet érdemes megemlíteni [2]. Rengeteg mondását jegyezték fel, amelyekből egy érdekes gyűjtemény magyarul is elérhető az érdeklődők számára [3]. Sokkal kevesebben tudják azonban, hogy a világhírű tudósról az FBI egy 1427 oldalas dossziét gyűjtött össze, évtizedeken keresztül figyelték a postáját és telefonját lehallgatták. Erről a tényről először 1983-ban a Nation c. folyóiratban jelent meg egy cikk Richard Alan Schwartz, a miami székhelyű Florida International University professzora tollából. Sok további új részlet található Fred Jerome 2002-ben megjelent „Az Einstein dosszié: J. Edgar Hoover titkos háború-ja a világ leghíresebb tudósa ellen” c. könyvében [4]. Az FBI titkos dossziéjának egy cenzúrázott változatát az érdeklődők az internetről is letölthetik [5]. Érdemes azonban elgondolkodni azon, vajon miért tartották éppen azt a szókimondó tudóst veszélyesnek az Egyesült Államok számára, aki közbenjárásának köszönhető, hogy elindult az amerikai atomprogram és megszületett az atombomba a második világháború utolsó évében. Einstein
1955. április 18-án halt meg Princetonban, amint azt a tudóst megfigyelő
ügynökök azonnal jelentették. Feltehetően csupán a szokásos szakmai elővigyázatosságnak
volt tulajdonítható, hogy Hoover igazgató utasítására a dossziét csak
1955. május 2-án zárták le. Einsteint sokszor kérdezték a vallás és tudomány viszonyáról, hitéről és a hittel kapcsolatos személyes véleményéről. Nem véletlen tehát, hogy a kisgyerekek is hamar eljutottak ehhez a kérdéshez – némi felnőtt segédlettel. Az alábbi levél tanúskodik erről: Phyllistől,
New Yorkból Kedves
Dr. Einstein, A kiegészítő tényekhez tartozik, hogy a Riverside Church templomépületének bejárata feletti ív díszítő elemei között több más személy mellett szerepel Einstein faragott arcképe is. Einstein volt az egyetlen élő személy, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. Feltehetően a kislányt ezért bátorította hitoktatója (a „vasárnapi iskola” tanára) a levél megírására. Einstein válasza a következő volt: Phyllisnek
New Yorkba Kedves
Phyllis, Einstein láthatóan igen türelmesen és egyszerű szavakkal igyekszik válaszolni az egyáltalán nem triviális kérdésre. Ennek illusztrációjára érdemes felidézni, hogyan is fogalmazott erről a felnőttek számára: „Az a véleményem, hogy a tudomány területén minden finomabb elmélkedés mély vallásos érzésből fakad … Abban is hiszek, hogy a vallásosságnak ez a fajtája korunk egyetlen kreatív vallásos tevékenysége.” A
bevezető szavak után jöjjön akkor a „magyar kapcsolat”, egy Judit nevű
tinédzser lánynak köszönhetően:
1950. február A sajátos magyar vonatkozás nem túlságosan hízelgő a korabeli magyar középiskolai oktatásra, mivel nyilvánvaló, hogy Judit honfitársunk – jó lenne tudni, hogy ma hogy megy a sora – nyilvánvalóan nem tudta, kinek ír levelet. Lehet hogy egy tréfa áldozata lett, vagy valami félreértés következtében jutott hozzá Einstein címéhez. A tört angolsággal írt levél azonban őszinte érdeklődésről és dicséretes önbizalomról tanúskodik. Azt mindenesetre megtudhatjuk belőle, hogy akkoriban „nem voltak jó filmek”. Az archívumokban sajnos nincs nyoma annak, hogy Einstein válaszolt-e erre a levélre. Ami azonban a tanulságokat illeti, reménykedjünk abban, hogy a mai középiskolai természettudományos oktatás színvonala legalább annyiban meghaladja az 50-es évekét, hogy Einstein nevéről mostanában hallanak a tanulók az egyre kevesebb óraszámú természettudományi tantárgyak valamelyikében. A következő igen bájos levél sem egy információs társadalom jellemzője, amelynek megválaszolása igencsak próbára tehette Einstein humorérzékét: Tifannytól
Dél-Afrikából Tisztelt
Uram, A levél megírása idején Dél-Afrika még a Brit Birodalom része volt, talál innen a kislány sajnálkozása, hogy Einstein az Egyesült Államokban, és nem Angliában, az anyaországban él. Kár, hogy J. Edgar Hoover nem olvashatta ezt a levelet, talán egy kicsit elgondolkodhatott volna rajta. Tifannynak
Dél-Afrikába Kedves
Tifanny, A levelek között azonban akad enyhén kritikus hangvételű is, különösképpen egy hatéves kislány megjegyzése, amely olyan véleménynek ad hangot, amelyet a felnőttek nyilván vonakodtak szóvá tenni:
Ann-tól
Kedves
Einstein Úr! Ha már a hajviselet kérdése felmerült, Einsteinről feljegyezték, hogy saját bevallása szerint „hajviselete «szándékos hanyagság miatt» volt ilyen”. Egyébként sem izgatta túlságosan az öltözködés és a külseje. Második feleségének 1913-ban erről a következőket írta: „Ha elkezdenék saját állapotomra vigyázni, nem sokáig len-nék önmagam. Szóval a pokolba vele. Ha így visszataszítónak találsz, akkor keress olyan barátot magadnak, aki a nők ízlésének jobban megfelel. De továbbra sem fog ez a dolog érdekelni, aminek egy előnye biztos van, az, hogy sok piperkőc nyugton hagy, akik egyébként meglátogatnának.” A gyerekekhez írt levelek nem igényelnek kommentárt, magukért beszélnek. Egy kedves, emberszerető felnőtt megnyilvánulásai, aki hírneve ellenére nem restellte a fáradságot, hogy válaszoljon a fiataloknak. Talán
kiegészítésül még két dolgot kell megemlíteni. Einstein úgy gondolta,
hogy nem kellene tudományos-fantasztikus irodalmat olvasni az embereknek,
mivel az a tudományt eltorzítva mutatja be és a tudomány megértésének
illúzióját kelti az olvasóban. Ennek megfelelően jegyezte meg egyszer
egy ufómegfigyeléssel kapcsolatban: „Azok az emberek láttak valamit. Hogy
mit láttak, azt nem tudom, és nem is vagyok rá kíváncsi.” Összefoglalás helyett csak annyit: Einstein kijelentései, megjegyzései és gondolatai ma talán sokkal aktuálisabbak, mint voltak a maguk idejében. Irodalom
|
||