MEGNYITÓ SZAVAK

Kedves Barátaim!

Első mondat a köszöneté. Köszönöm az Eötvös Tudományegyetem oktatóinak, professzorainak, előadóinknak hogy fontosnak tartanak egy tudományos ismeretterjesztő folyóiratot köszönteni. Külön köszönettel tartozunk Horváth Gábornak, aki hónapok kitartó szervező munkájával összeállította, létrehozta ezt az előadó-délutánt. Köszönöm a hallgatóságnak, hogy megtiszteltek minket jelenlétükkel.

1869 januárjában, Pesten, Khór és Wein könyvnyomdájában elkészült egy lap első évfolyamának első száma.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. volt a címe, a cím után pontot tettek.

A címlapon még feltüntették:

HAVI FOLYÓIRAT
KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
SZERKESZTI
SZILY KÁLMÁN,
TITKÁR.

Ennek a folyóiratnak napjainkban a 140. évfolyama jelenik meg Természet Világa címmel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat lapjaként.

A lapalapító már az első számban pontosan meghatározta a célt: „élvezetes és tanulságos olvasmányt akar nyújtani, melyből a természettudományok legújabb és legfontosabb haladásait könnyű szerrel megismerhessék, másrészt pedig azon van, hogy szélesebb körben terjessze, s ha szükség van meg is kedveltesse, lassanként észrevétlen beoltsa a természettudományi ismereteket.”

Ezt a célt máig követjük, persze a jól lerakott alapokra igyekszünk korhű épületet emelni.

Ki is volt Szily Kálmán, aki 1838-ban született Izsákon és 1924-ben hunyt el Budapesten? Kiváló fizikus, a Műegyetem első rektora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára (1889–1905), a Magyar Természettudományi Társulat főtitkára és nemcsak a Természettudományi Közlönyt alapította meg, hanem 1905-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, és annak folyóiratát a Magyar Nyelvet is. Bár természettudós volt, mégis az Akadémia nagyjutalmát nyelvészeti munkásságáéért kapta 1914-ben.

Ő volt az, aki 1885-ben közzétette Bolyai János híres temesvári levelét, melynek legendás sorát ma is oly gyakran idézzük: „semmiből egy ujj más világot teremtettem.”

Eötvös Loránddal, az Akadémia elnökével közösen 1903-ban ő jelentette be a Bolyai-díj megalapítását a kolozsvári Bolyai centenáriumi ünnepségen.

S amit kevesen tudnak, Szily Kálmán több évtizeden át volt aktív szereplője és szervezője a hazai sakkéletnek. Sakkrovatot is vezetett a Vasárnapi Újságban. Az itt bemutatott 3 lépéses matt-feladványa élményt adó, precíz, szép munka.

Európában ebben az évben az angolok indítottak ilyen folyóiratot, a ma világhírű Nature-t. A Nature idővel elsőközlő szaklappá vált, a Természettudományi Közlöny, a Természet Világa a mai napig hűen követi alapítója elképzeléseit: színvonalas, nyelvileg is igényes cikkeivel a tudományterületek közötti információcserét segíti, a természettudományos kultúrát terjeszti hazánkban.

Érdemes egy pillantást vetni a korra és a környezetre, melyben a természettudománynak ez a folyóirata megszületett.

1869: Két évvel vagyunk a Kiegyezés után, mely hazánkban gazdasági fejlődést, valamint a műveltségi szint emelkedését hozta. Egy évvel korábban foglalták törvénybe Eötvös József kezdeményezésére az általános tankötelezettséget.

Magyarország lakossága ekkor 16 millió volt, de csak 31%-a tudott írni és olvasni. A Természettudományi Közlöny megindításának évében, 1869-ben született Kandó Kálmán mérnök, aki majd elsőként alkalmazza a nagyfeszültségű, háromfázisú váltóáramot vontatásra.

Ekkor született Ignotus Hugó, aki Hatvany Lajossal és Fenyő Miksával 1908-ban megalapította a legendás Nyugat folyóiratot. Ekkor születik Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja és Grigorij Jefimovics Raszputyin, a nagy hatású orosz szélhámos…

1869-ben megindul a lóvasút Óbudára és megnyitják a Szuezi-csatornát. (Erről már beszámol a Természettudományi Közlöny.)

A Russzkaja Himicsevszkava Obscsesztvában ebben az évben publikálja Mengyelejev a periódusos rendszerét.

November 4-én Angliában kiadják a Nature első számát.

Mozgalmas év volt 1869!

Hosszan beszélhetnék még folyóiratunk „dicső” múltjáról, idézve Kosztolányi Dezsőt, aki azt írta 1935-ben: „Azóta vannak olvasható tudományos folyóirataink, amióta a Természettudományi Közlöny ezt úttörő gyanánt megkezdte”, vagy Beck Mihály akadémikust, aki a közelmúltban írta: „Úgy vélem, a Természettudományi Közlönynek a legjobb európaiakkal vetélkedő magyar középiskolák mellett oroszlánrésze volt a századforduló hatalmas és hatásában máig érezhető hazai természettudományos fellendülésében.”

Egy folyóiratot szerzői tehetnek naggyá. Már Szily Kálmán is abban látta a Természettudományi Közlöny sikerét, hogy szerzői között megtalálhatjuk a
„legtiszteltebb veterán tudósainktól kezdve a most javában dolgozó derékhadon át, le egészen a még egyetemen járó ifjúságig az egész tollfogható természettudományi író nemzedéket.”

Ma is ez az ereje a Természet Világának, az a szellemi erő, mely körülöleli, a hazai természettudományos értelmiség, a tanárok, kutatók legjava, akiket maga köré tud toborozni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hatása, szellemi sugárzása különösképpen érződik folyóiratunkon. Ennek bizonyítékaként elég lesz meghallgatniuk mai délutánunk előadóit. Ehhez még hozzáfűzöm, hogy lapunk minden szerkesztőjének alma matere volt ez az egyetem: Kapitány Katalin a biológia-kémia szakot végezte, Silberer Vera vegyészként, majd fizikusként is itt szerzett oklevelet, Németh Géza földrajz, a főszerkesztő matematika-fizika szakon szerzett diplomát.

Végül, még egyszer köszönöm a jelenlévőknek, hogy ezt a szép, nyárvéget idéző szeptemberi délutánt velünk töltik, s ezzel folyóiratunkhoz való ragaszkodásukat is kifejezésre juttatják.

STAAR GYULA